Új, 15 százalékos személyi jövedelemadó-kötelezettséget vezetne be a Tisza-kormány azoknak a jelentős befektetési vagyonnal rendelkező magánszemélyeknek, akik megszüntetik magyar adóügyi illetőségüket.
Az úgynevezett exit tax, vagyis távozási adó részletes szabályai a 2026. október 27-én benyújtott adótörvény-javaslatban jelentek meg, tervezett hatálybalépése 2027. január 1.
A szabályozás lényege, hogy a külföldre távozó adózó meghatározott befektetésein felhalmozódott, de még nem realizált nyereséget
úgy adóztatnák meg, mintha az eszközöket az illetőségváltáskor eladta volna.
Az adó alapját a magyar adóügyi illetőség megszűnését megelőző napi piaci értékből számítanák ki. A kormány indoklása szerint a cél annak megakadályozása, hogy a jelentős vagyonok külföldre helyezésével Magyarország elveszítse a korábban keletkezett nyereség megadóztatásának lehetőségét.
Az új adó nem minden külföldre költözőt érintene. Három feltételnek kellene együttesen teljesülnie: az érintett az előző tíz adóévből legalább ötben magyar adóügyi illetőségű volt; a szabály alá tartozó befektetéseinek összértéke meghaladja az 500 millió forintot, vagy legalább 20 százalékos, minimum 250 millió forint értékű társasági részesedéssel rendelkezik; továbbá az illetőségváltás miatt Magyarország adóztatási joga megszűnik vagy korlátozódik.
Az adó érintené többek között a részvényeket, üzletrészeket, befektetési jegyeket, kriptoeszközöket, egyes opciókat és származtatott ügyleteket,
valamint a tartós befektetési számlákhoz (TBSZ), nyugdíj-előtakarékossági számlákhoz (NYESZ) és bizonyos életbiztosításokhoz kapcsolódó vagyoni jogokat. A készpénz, a hagyományos bankszámlapénz és a bankbetét önmagában nem tartozna az adó hatálya alá. Az egyes eszközökön keletkezett nyereségeket összeadnák, a veszteségeket viszont nem lehetne levonni belőlük.
Az Európai Unión vagy az Európai Gazdasági Térségen belülre költözőknek főszabály szerint nem kellene azonnal befizetniük az adót: a bevallási és adatszolgáltatási feltételek teljesítésével automatikus, kamatmentes fizetési halasztást kapnának, jellemzően az érintett eszköz tényleges eladásáig. A halasztás megszűnhetne például ingyenes vagyonátruházás, jelentős értékkivonás, EU-n és EGT-n kívülre történő továbbköltözés vagy súlyos adatszolgáltatási mulasztás esetén.
Más országba, például az Egyesült Államokba költözéskor az adót főszabály szerint az adott adóév bevallási határidejéig kellene megfizetni.
Kövesdy Attila adóügyi államtitkár korábban elismerte, hogy a hasonló adók az uniós szabad tőkeáramlás szabályaival is ütközhetnek,
ezért a tervezet a fizetési halasztással igyekszik megfelelni az európai bírósági gyakorlatnak.