Sajtótájékoztatón ismertette csütörtökön Horváth Lóránt ügyvéd, hogy mit mondott Fürcht Pál lemondott főügyész a fegyelmi vizsgálóbizottság előtt előző nap elhangzott vallomásában.
Fürcht Pál hatórás vallomást tett szerdán, amelyről 23 oldalas jegyzőkönyv készült. Az ügyvéd a meghallgatáson három további tanú vallomását is megismerhette: Nagy Gábor Bálint volt legfőbb ügyészét, a nyomozó főügyészség vezető ügyészéét, valamint a nyomozást folytató ügyészét. Horváth szerint ezek több ponton alátámasztották Fürcht előadását. A fegyelmi eljárás a következő csütörtökön, november 5-én folytatódik.
Fürcht szerint már a nyomozás elején beszűkült a gyanúsítás iránya
Horváth ismertetése szerint Fürcht azt állította: a Legfőbb Ügyészség az iratanyag teljes körű vizsgálata nélkül alakította ki azt az álláspontot, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal munkatársainak helyszíni jelenléte jogszerű volt. A nyomozás középpontjába eközben az elfogás jogszerűségének igazolása került.
Amikor Fürcht felvetette, hogy az AH munkatársainak tevékenysége kapcsán a kényszervallatás gyanúja is felmerülhetett, azt a választ kapta, hogy ezzel egyelőre nem kell foglalkozni. Az ügyvéd szerint a vallomásból az rajzolódik ki, hogy előbb vezetői szinten alakult ki a gyanúsítás és a nyomozás iránya, majd ehhez igazodott, kiket kezeljenek gyanúsítottként. Az AH szerepének vizsgálata későbbre került.
Fürcht azt is állította, hogy kérte a Legfőbb Ügyészség vezetőinek kihallgatását, de ezt nem engedték. Indoklása szerint a vezetők kapcsolatban állhattak a feljelentés készítőjével, részt vehettek a nyomozó hatóság kijelölésében, és iránymutatást adhattak a nyomozás menetére, illetve a gyanúsítások irányára. Horváth szerint nem egy kifejezett, formális döntés bizonyítja a vezetők kimaradását, hanem a kihallgatási sorrend, az iránymutatások és a nyomozás elvárt iránya.
Az AH szerepének vizsgálatát későbbre halaszthatták
Az ügyvéd a nyomozó ügyészség vezetőjének vallomását is felidézte. Eszerint a nyomozók azért nem értettek egyet az AH munkatársainak mielőbbi tanúkénti kihallgatásával, mert velük kapcsolatban kényszervallatásra utaló adatok merültek fel. A Legfőbb Ügyészség szakfőosztálya ezzel szemben az AH munkatársainak mielőbbi tanúkihallgatását szorgalmazta.
Horváth külön hangsúlyozta, hogy a kényszervallatás jelenleg nem szerepel a gyanúsítások között; a gyanúsítottakat jogellenes fogvatartás miatt hallgatták ki. Állítása szerint a három vallomás alapján az AH esetleges büntetőjogi felelősségének vizsgálata nem feltétlenül maradt teljesen el, de későbbre tolódott, miközben más személyekre összpontosítottak.
Fürcht szerint a politikai szintet is vizsgálni kellett volna
A vallomás egyik legfontosabb állítása az volt, hogy Fürcht szerint már a nyomozás korai szakaszában fel kellett volna tárni a politikai döntések szerepét. Állítása szerint 2026. március 3-án Orbán Viktor miniszterelnök feladatot adott a titkosszolgálatoknak az ukrán pénzszállítók elfogására, majd március 5-én rendkívüli gyorsasággal követte ezt a feljelentés és az ügyészi intézkedés.
Fürcht szerint azt kellett volna tisztázni, hogy a miniszterelnök adott-e közvetlen vagy közvetett utasítást, tudott-e előre az akcióról, illetve milyen kapcsolat volt a politikai vezetés, az AH, a titkosszolgálati vezetés, a NAV és a Legfőbb Ügyészség között. Azt is vizsgálni kellett volna, hogy a büntetőeljárás nem politikai cél megvalósításának eszköze volt-e.
Horváth a vallomás alapján a döntési láncot a politikai döntéstől az AH-n és a titkosszolgálatokon keresztül a Legfőbb Ügyészségig, majd a nyomozási döntésekig vezette végig. Szerinte ha az első szinteket és az ügyészségi koordinációt nem vizsgálták, akkor a politikai döntéshozók szerepére vonatkozó bizonyítás sem épülhetett fel.
A gyanúsítások sorrendje szintén vitás kérdés volt. Horváth elmondása szerint a Legfőbb Ügyészség szakfőosztálya Hajdu János és Farkas Örs mielőbbi meggyanúsítását sürgette. Fürcht értelmezése szerint az idő előtti gyanúsítás akadályozhatta a nyomozást, mivel a gyanúsítotti és a tanúi státusz eltérő eljárási helyzetet teremt.
Informális megbeszéléseken is irányíthatták a nyomozást
Horváth szerint a három vallomásból az is kirajzolódik, hogy a nyomozás menetét formális, írásos ügyészi utasítások helyett informális megbeszéléseken is alakították. A nyomozó főügyészség vezetőjének vallomása szerint egy vezetői egyeztetésen konkrétan meghatározták a végrehajtandó cselekményeket, és kilátásba helyezték az ügy elvételét, ha a nyomozók nem az elvárt irányban haladnak.
Fürcht állítása szerint több alkalommal is előterjesztett kéréseket, amelyekre nem kapott érdemi hivatalos választ. A három vallomás egybehangzóan említett egy, a Legfőbb Ügyészségen tartott megbeszélést, ahol irányokat határoztak meg. Ezt egy másik informális egyeztetés követte, amelyre Fürchtöt már nem hívták meg.
Horváth szerint mindez azt támasztja alá, hogy a nyomozó ügyészség és a Legfőbb Ügyészség közötti konfliktus nem egyszerű szakmai nézeteltérés volt: a vita a nyomozás irányáról, valamint arról szólt, milyen mélységben vizsgálják a teljes döntési és végrehajtási láncot. Az ügyvéd közölte, hogy a vallomás állításait dokumentumokkal is alátámasztották, és további belső iratok beszerzését indítványozták.
Munkaügyi bíróságon támadták meg Fürcht felfüggesztését
Az újságírói kérdésekre válaszolva Horváth elmondta, hogy Fürcht felfüggesztéséről szóló határozatát munkaügyi bíróság előtt támadták meg. A keresetet a sajtótájékoztatót megelőző napon nyújtották be, és a határozat jogalapját, valamint indokolását is vitatják.
Az ügyvéd a fegyelmi eljárás eddigi menetét szabályszerűnek és korrektnek nevezte, ugyanakkor a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján úgy vélte, hogy az eljárást meg kellene szüntetni, mert szerinte annak nem volt jogalapja. A lehetséges következmények között a legsúlyosabb szankcióként a hivatalvesztést említette.
Arra a kérdésre, hogy érkezett-e hozzájuk háttérből érkező megkeresés a vallomás befolyásolására, Horváth nemmel válaszolt. Fürcht jövőjéről azt mondta, nem tudja, el akarják-e távolítani a következő legfőbb ügyész kinevezése előtt. Hozzátette: szerinte a Legfőbb Ügyészségen nem történt rendszerváltás, ugyanazok az emberek töltik be a vezető pozíciókat, mint korábban.
Orbán Viktor írásos utasításáról nincs adat
Arra a kérdésre, hogy van-e írásos bizonyíték arra, hogy Orbán Viktor utasítást adott az ukrán pénzszállítók elfogására, Horváth azt mondta: a miniszterelnök írásos utasítást nem adott ki. Hozzátette ugyanakkor, hogy állításuk szerint vannak olyan bizonyítékok, elsősorban tanúvallomások, amelyek alátámasztják a feladatadásra vonatkozó állítást.
A Gundalf- és a Szabó Bence-ügy is szóba került. Horváth szerint ezekben is hasonló mintázatot látnak az AH szerepét és az eljárások irányítását illetően, de jelezte, hogy a részletek nem képezték a fegyelmi eljárás közvetlen tárgyát.
Az ügyvéd úgy vélte, hogy a mostani vallomásoknak egy, az ügyészségen belüli feltáró folyamatot kellene elindítaniuk. Szerinte az új legfőbb ügyész egyik első feladata lehet a korábbi történések és a vallomások áttekintése.
A titoktartás kérdéséről Horváth azt mondta, jogértelmezésük szerint Fürcht az általa tett vallomás tekintetében titokgazdának minősül, ezért beszélhet az ügyről és a vallomásáról, de nem hozhat nyilvánosságra minősített adatokat, és nem beszélhet olyan személyekről, akik nem közszereplők. A szükséges engedélyek ügyében a fegyelmi vizsgálóbizottságot jelölte meg illetékesként.
A vagyonvisszaszerzési hivatalhoz fordulnak
Horváth a sajtótájékoztató végén bejelentette, hogy a vallomások részletes elemzése után várhatóan a következő hét elején kérelmet nyújtanak be a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalhoz, kérve, hogy a szervezet saját hatáskörébe vonja az aranykonvoj ügyét.
Az ügyvéd álláspontja szerint a hivatal nemcsak a közvagyont érintő ügyekkel foglalkozhat, hanem a közhatalmi tevékenységgel kapcsolatos esetekkel is. Úgy véli, ha a politika beavatkozik egy büntetőeljárásba vagy nyomozati cselekménybe, az ilyen tevékenységnek minősülhet. Horváth szerint külső szerv bevonására azért is szükség lehet, mert az ügyészségnek részben saját magát kellene vizsgálnia.
A fegyelmi eljárás folytatódik; Horváthék azt remélik, hogy a következő hétre további belső iratok is rendelkezésre állnak, amelyek alapján újabb tájékoztatást adhatnak.