A magyar gazdaság előtt álló kihívásokról, az euró bevezetésének feltételeiről, a vagyonadóról és az MNB-botrány piaci következményeiről is beszélt Jaksity György befektető, a Concord Értékpapír Zrt. alapítója a 24.hu Della című gazdasági podcastjában Baka F. Zoltán műsorvezető vendégeként.
Az MNB ügye a jegybank megítélését is érinti
A beszélgetés elején a Magyar Nemzeti Bank alapítványai körüli ügyek kerültek napirendre. Jaksity hangsúlyozta, hogy nem ismeri a konkrét nyomozás valamennyi részletét, ezért nem tudja megítélni Matolcsy György pontos szerepét. A vagyonkezelési jogok átadása önmagában nem rendkívüli piaci gyakorlat, amennyiben az jogszerűen, megfelelő pályáztatással történik; az adott ügyben azonban szerinte nem ismert, hogy ez teljesült-e.
Úgy vélte, az ügyek nem tesznek jót a jegybank és a pénzügyi rendszer megítélésének. Ugyanakkor fontosnak nevezte, hogy az MNB jelenlegi vezetése a jegybank alapfeladataira, mindenekelőtt az árstabilitásra összpontosítson, míg a korábbi ügyek tisztázása a megfelelő hatóságokra tartozik.
Az euró bevezetése hitelességet követel
Jaksity szerint a 2 százalékos inflációs cél felé történő elmozdulás fontos jelzés a piacoknak, különösen akkor, ha Magyarország valóban az euró bevezetésére készül. Ehhez azonban nem elég a jegybank szigorúbb célkitűzése: a kormány gazdaságpolitikájának, a jegybank intézkedéseinek és a kommunikációnak is összhangban kell lennie.
A befektető úgy látja, a forint viszonylagos stabilitása részben a piacok bizalmának és az euró bevezetésére vonatkozó elköteleződésnek köszönhető. Ez a bizalom azonban nem feltétel nélküli. Ha a gazdaságpolitikai vállalások hitelessége megkérdőjeleződik, az a forint árfolyamában és az állampapírhozamokban is gyorsan megmutatkozhat.
A magyar devizapiac méretéhez képest jelentős forgalom miatt az árfolyam a kedvező és a kedvezőtlen hírekre egyaránt érzékenyen reagálhat. Jaksity ezért a rövid távon mozgó tőke mellett a hosszú távú befektetések ösztönzését is fontosnak tartja.
Nehéz lesz egyszerre csökkenteni a hiányt és fenntartani a növekedést
A beszélgetésben szóba került a költségvetési hiány és az államadósság mérséklésének terve is. Jaksity szerint a hiány 4,9 százalékos célértéke optimista forgatókönyvnek tekinthető, amelynek teljesítése korántsem magától értetődő.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az államháztartás keresletének jelentős visszafogása növekedési áldozattal járhat. A költségvetési kiigazítás ezért nem pusztán számviteli feladat: az építőipar, az ipar és a mezőgazdaság helyzete, valamint a vásárlóerő alakulása is nehezítheti a gazdasági célok elérését.
A befektető szerint az államadósság csökkentésében az állami vagyon megfelelően előkészített értékesítése is szerepet kaphatna. Úgy véli, bizonyos állami vállalatok magántulajdonban hatékonyabban működhetnének, a tranzakciókból származó bevételek pedig mérsékelhetnék az államadósságot. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az ilyen döntéseket alapos elemzésnek kell megelőznie.
Kérdéses a vagyonadó gazdasági haszna
A vagyonadóval kapcsolatban Jaksity azt mondta, hogy a tervezett bevétel a GDP-hez viszonyítva csekély lehet, miközben az érintettek számára jelentős terhet jelenthet. Kifogásolta, hogy szerinte a közbeszéd hajlamos egy kalap alá venni a piaci versenyben megerősödött vállalkozásokat azokkal a cégekkel, amelyek nagyrészt az állami megrendelésektől függnek.
A befektető úgy látja, a vagyonadó kialakítása összetett feladat, hiszen a különféle vagyontárgyak értékelése és az adózási szabályok alkalmazása is bizonytalanságokat vethet fel. Nem tartja valószínűnek, hogy önmagában az adó miatt tömeges elvándorlás indulna, de arra figyelmeztetett: a vállalkozók számára kedvezőtlen gazdasági környezet és a további hasonló intézkedések hosszabb távon erősíthetik a külföldre költözés gondolatát.
Európa gazdasági gondjai politikai következményekkel járhatnak
A podcast végén Jaksity az európai megélhetési problémákról, az államadósságokról és a tüntetésekről is beszélt. Szerinte több nagy európai gazdaságban komoly nehézséget jelent, hogy az állami újraelosztás magas szintje mellett egyre nehezebb úgy csökkenteni a kiadásokat, hogy az ne váltson ki társadalmi ellenállást.
A gazdasági elégedetlenség és a politikai közép meggyengülése szerinte a szélsőséges politikai erőknek is teret nyithat. Úgy látja, az európai gazdasági problémák megoldása hosszú és nehéz folyamat lesz.