2032-től Litvánia bevezeti az általános sorkatonai kötelezettséget a fiatal férfiak számára – erről október 29-én állapodott meg az ország politikai és katonai vezetőit tömörítő Államvédelmi Tanács.
Gitanas Nausėda államfő bejelentése szerint a jelenlegi, évente valamivel több mint ötezer főről mintegy 7500-ra emelkedik a katonai szolgálatra behívott fiatalok száma, az egészségügyi és demográfiai korlátokat is figyelembe véve. A nők számára továbbra is önkéntes marad a katonai szolgálat.
A kormány eredetileg korábban szerette volna bevezetni az új rendszert,
a hadsereg azonban 2032-ig kért felkészülési időt: bővíteni kell a laktanyai férőhelyeket, és mintegy 350 új kiképzőt kell felkészíteni, ami három-négy évet is igénybe vehet. Az államfő szerint az átállás feltételeinek megteremtése hozzávetőleg 120 millió euróba kerülhet. A kilenc hónapos alapkiképzés mellett a tartalékosok felkészítését is erősítenék.
A döntés hátterében az Oroszország jelentette tartós biztonsági fenyegetés áll. Litvánia a Szovjetunió felbomlása után fokozatosan hivatásos hadseregre állt át, majd a Krím 2014-es orosz annektálását követően, 2015-ben visszaállította a részleges sorkatonai szolgálatot. A mostani döntés tehát nem a sorkatonaság újbóli bevezetését, hanem a már működő rendszer általánossá tételét jelenti. A 2026 januárjában életbe lépett reform már kiterjesztette a behívhatók körét: főszabályként a 18–21 éves férfiakat érinti, szűkítette a tanulmányok miatti halasztás lehetőségét, és 10-ről 15 évre növelte az aktív tartalékos szolgálat időtartamát. Litvánia célja, hogy 2030-ra 51 ezer főre növelje aktív tartalékos állományát.
Nausėda szerint Oroszország hosszú távú fenyegetést jelent,
ezért az ország fokozatosan kívánja növelni védelmi képességeit, miközben a kiképzés minőségét is megőrzi.