Tisza-kormány 2027-es költségvetését, a kulturális intézményrendszer átalakítását és Ókovács Szilveszter operaházi főigazgató menesztését bírálták a Hír TV Monitor című műsorának első részében.
Huth Gergelyék a költségvetést megszorítónak és a választási ígéretekkel ellentétesnek nevezték.
A műsorban felidézték Toroczkai László parlamenti felszólalását, amely szerint az adóbevételek 929 milliárd forinttal nőnek, miközben az adócsökkentések 264 milliárd forintot tesznek ki. A vendégek úgy vélték, hogy a tervezetben szereplő béremelések elmaradnak az ígéretektől, az adójóváírások pedig részben elfedik a tényleges emelések alacsonyabb mértékét. A kulturális támogatások körüli vitát a kormány által folytatott kultúrharc részének tekintették, és különösen a Magyar Művészeti Akadémia tervezett átalakítását kifogásolták.
Ókovács Szilveszter azonnali hatályú felmentését politikai indíttatásúnak tartották, kétségbe vonva az intézményi átvilágítás megállapításait. A beszélgetésben a kormányzati tanácsadói kinevezéseket is bírálták, majd
Orbán Anita külügyminiszter amerikai tárgyalásait értékelve megkérdőjelezték, hogy azok valóban új diplomáciai eredményeket hoztak-e.
A műsor második részében az állambiztonsági ügynökiratok nyilvánosságra hozatalának alkotmányossági kérdései, valamint az ügyészségi és letartóztatási gyakorlat kerültek előtérbe.
Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász arra figyelmeztetett, hogy az ügynökkartonok korlátozás nélküli közzététele sértheti a személyiségi jogokat és a jogorvoslathoz való jogot, különösen azért, mert a fennmaradt dokumentumokból nem minden esetben állapítható meg, hogy az érintettek ténylegesen jelentettek-e. Korábbi alkotmánybírósági döntésekre hivatkozva a szabályozás megsemmisítésének lehetőségét is felvetette, és attól tartott, hogy a nyilvánosságra hozatal politikai lejáratásra használható.
A műsor záróinterjújában Hack Péter jogászprofesszor ezzel szemben hangsúlyozta, hogy „a demokrácia ne őrizze a diktatúra titkait”, ugyanakkor az érintettek védekezési lehetőségét is biztosítani kell. A professzor ezután a 32 jogász által aláírt, az ügyészségi jogalkalmazást bíráló állásfoglalásról beszélt.
Kifogásolta a gyanúsítottak és vádlottak nyilvános, bilincsben történő bemutatását,
valamint azt, hogy politikai szereplők folyamatban lévő büntetőügyekben a bírósági döntés előtt nyilatkoznak az érintettekről. Szerinte a büntetőeljárásokban az állam büntetőigényével szemben az emberi szabadságot, méltóságot és az ártatlanság vélelmét is védeni kell; a rendőröknek, ügyészeknek és bíróknak pedig nem a közvéleményt, hanem a törvényt és az igazságot kell szolgálniuk