A kulturális intézményrendszer gyökeres átalakításán dolgozik a kormány, de ennek eredményei még nem tükröződnek teljes egészében a 2027-es költségvetési tervezetben – mondta Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Kossuth Rádiónak, Hatvani Tóth Erikának adott interjújában. A kulturális támogatások elosztását ért bírálatokra reagálva úgy fogalmazott, hogy
egy 16–20 év alatt felépített rendszer átalakítása nem végezhető el néhány hónap alatt.
A költségvetés benyújtását nem tartja hibának, szerinte az a szakmai és társadalmi párbeszéd része. A reform célja, hogy „szűnjön meg a hegemónia, szűnjön meg az egyeduralomra való törekvés a kultúrában is”, és ne a kormányzat mondja meg, „hogy mi a jó, mi a helyes kultúra”.
Tarr szerint a politikailag befolyásolt támogatási döntéseket olyan rendszernek kell felváltania, amelyben az alkotói teljesítmény és a közönség érdeklődése határozza meg a támogatások irányát. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az intézményi változtatásokat jogállami keretek között, a szakmai szervezetekkel egyeztetve kívánják végrehajtani.
A miniszter szerint a Nemzeti Kulturális Alap átalakítása további forrásokat szabadíthat fel,
a kulturális dolgozók béremelésének mértékét azonban jelenleg az ország gazdasági teljesítőképessége korlátozza.
Elmondta, hogy a kulturális alap költségvetésében mintegy 16,7 milliárd forint szerepel, amelyből hatmilliárd forintot egyelőre zárolási kötelezettség terhel. A pénz rendelkezésre áll, és kizárólag kulturális célokra használható fel; a kormány a pályázati rendszer átalakításának előrehaladásától függően kezdeményezheti a felszabadítását. Tarr közölte, hogy már csökkentették a miniszteri egyedi támogatások keretét, és ezt tovább kívánják mérsékelni.
A kulturális dolgozók több mint tízszázalékos béremeléséről
elismerte, hogy az elmarad a kormányprogramban megfogalmazott vállalástól,
de további emeléseket szeretnének.
A Magyar Művészeti Akadémia támogatásának növekedését részben a béremeléssel, a járadékokkal és az intézményfenntartási költségekkel magyarázta, miközben az akadémia jelenlegi működésének hosszú távú fenntarthatóságát is megkérdőjelezte. A változások üteméről kijelentette: „Nem lehet mindent egy csapásra megváltoztatni. Nem azt mondtuk, hogy azonnal csináljuk meg a dolgokat, azt mondtuk, hogy megcsináljuk.”
Tarr Zoltán az Operaház főigazgatójának, Ókovács Szilveszternek a menesztését is megvédte, és közölte, hogy valamennyi állami fenntartású kulturális intézményt át kívánják világítani.
A miniszter visszautasította Ókovács állítását, miszerint a vizsgálat hibás megállapításokra jutott volna.
Mint mondta, az átvilágítás eredményei alapján nem maradt más lehetősége, mint a jogszabályban előírt határidőn belül intézkedni. Cáfolta azt is, hogy a minisztérium ne tartotta volna a kapcsolatot a főigazgatóval: elmondása szerint a helyettes államtitkár többször egyeztetett vele.
Tarr Zoltán közölte, hogy a Nemzeti Színházban és az Operettszínházban is zajlik hasonló vizsgálat, és idővel minden állami fenntartású intézmény sorra kerül. Az átvilágítások elsősorban gazdasági, jogi és munkajogi kérdésekre irányulnak, nem az előadások művészeti értékét vizsgálják. A miniszter szerint a jelentések a személyiségi jogok és az üzleti titkok védelmének figyelembevételével később nyilvánosságra kerülhetnek. „Semmi titkolnivalónk nincs” – jelentette ki, hozzátéve, hogy a vizsgálatok eredményét előzetesen nem határozzák meg.