Pogátsa Zoltán közgazdász szerint a 2027-es költségvetés nem tartalmaz olyan drasztikus megszorításokat, mint amilyeneket Orbán Viktor állít, ugyanakkor a kormány gazdasági tervei túlságosan optimista növekedési várakozásokra épülnek.
Az ATV-nek nyilatkozó közgazdász úgy látja, hogy a Tisza-kormány az euró bevezetéséhez szükséges költségvetési fegyelmet helyezi előtérbe az ország modernizációjával szemben. A hiány csökkentését elsősorban a gazdasági növekedéstől várják,
miközben nem fordítanak elegendő forrást a termelékenység javításához nélkülözhetetlen területekre.
Pogátsa szerint az oktatásra, az egészségügyre, a kutatás-fejlesztésre, a vasútra és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra legalább az uniós átlagnak megfelelő GDP-arányos összegeket kellene költeni. Kifogásolta, hogy miközben a kormány tízmilliárdos tételeken vitatkozik az oktatás és a közszolgáltatások finanszírozásában, a látványsportra továbbra is az európai átlagnál lényegesen többet fordít. Szerinte a szükséges források átcsoportosítással előteremthetők lennének, különösen azért, mert az eurócsatlakozási terv az állami újraelosztás GDP-arányos mértékét 48-ról 44 százalékra csökkentené.
A közgazdász úgy látja:
a kormány gazdaságpolitikájából hiányzik az átfogó fejlesztési stratégia,
és sem a 2027-es költségvetés, sem a négyéves eurócsatlakozási terv nem ad választ olyan alapvető kérdésekre, mint Paks II. jövője, a vasúthálózat korszerűsítése vagy az aszályokkal szembeni védekezés. Úgy véli, a kabinet túlzottan bízik abban, hogy a NER lebontása és a piaci verseny helyreállítása önmagában beindítja a termelékenység növekedését, holott ettől a magyar kis- és középvállalkozások nem válnak automatikusan versenyképesebbé, és a külföldi nagyvállalatok hazai tevékenységének hozzáadott értéke sem emelkedik. Bírálta a béremelkedés lassulására építő terveket is, amelyek szerinte politikailag a Tisza-kormány számára is kockázatosak lehetnek.
Pogátsa úgy látja, az euró bevezetése önmagában nem oldja meg a magyar gazdaság szerkezeti problémáit,
ezért előbb a humán tőkébe és az infrastruktúrába kellene beruházni,
és az így létrejövő gazdasági növekedés teremthetné meg a közös valuta bevezetésének feltételeit. Ellenkező esetben szerinte Magyarország leszakadása folytatódhat, miközben az euró bevezetése is meghiúsulhat.