Az Osiris Kiadó vezetője, Gyurgyák János történész-szociológus is szerepel a szerdán nyilvánosságra hozott ügynökaktákban.
A magyar történelemről könyvek sorát író Gyurgyák a 444-nek beszélt életéről: elmondása szerint a 6-os kartonja valós, és hogy
valóban beszervezték, de ténylegesen senkiről nem jelentett,
folyamatosan próbált kibújni az együttműködés alól, és ez nagy nehézségek árán, másfél év elteltével végül sikerült is neki.
„Egy 19 éves vidéki gyerek voltam, azt se tudtam, miről van szó, ez csak lassan, néhány hónap után esett le. Sokáig nem értettem, mit is akarnak valójában, egy pszichológiai csapdába kerültem én is, mint sokan mások is, akiket megpróbáltak beszervezni. Ez a mézesmadzag és a korbács klasszikus esete:
egyszerre kecsegtettek külföldi tanulmányutakkal és fenyegettek, hogy ki is zárhatnak az egyetemről.
Amikor aztán egy idő után közölték, hogy valójában a tanáraimról és a diáktársaimról kellene jelentenem, ezt megtagadtam. Nem mentem el a találkozókra, minden módon próbáltam kibújni a nyomás alól. Végül felhívattak a dékáni hivatalba, ahol tartótisztek vártak, és még a hálózatból való kizárásom után is erősen presszionáltak a nyolcvanas években. Soha nem jelentettem senkiről, de borzalmasan bánt a történet, évtizedek óta mardosom magam miatta” – fogalmazott Gyurgyák János.
A történész úgy folytatta: „Nem akarok mentegetőzni, és borzalmasan dühös vagyok az akkori 19 éves önmagamra, hogy nem láttam át a dolgot és nem tudtam rögtön teljesen nemet mondani. Ennek vállalnom kell a felelősségét, nem bújhatok ki alóla. Azt ugyanakkor nagyon faramuci és méltatlan megoldásnak tartom, hogy most a teljes nyilvánosság helyett
olyan megoldást találtak ki, amiben oda vannak dobva egy nagy közös halmazba a bűnösök és bűntelenek,
hogy a politika ezzel kompenzálja azt, hogy három és fél évtizeden át nem tudtak mit kezdeni ezzel az egésszel” – mondja Gyurgyák János.