Az Ultrahang legfrissebb adásában Orbán Viktor volt Cs. Király Tamás vendége. A volt miniszterelnök mindenre kiterjedő, közel másfél órás interjút adott.
Orbán Viktor az interjú elején arról beszélt, hogy körülbelül két hete telefonon beszélt utoljára öccsével, Orbán Áronnal. Testvére akkor arról kérdezte, elutazzon-e a gyerekeivel Szlovéniába az őszi szünetben, miután megtudta, hogy a neve felmerült egy hatósági ügyben. Orbán azt tanácsolta neki, hogy ha nem csinált semmit, élje tovább az életét a megszokott módon.
A volt miniszterelnök hangsúlyozta, hogy 14 év korkülönbség van közöttük, így 49 éve ismeri az öccsét. „Egy rendes, jólelkű gyerek az én öcsém. Én kizártnak tartom, hogy bármit elkövetett volna, ami neki felróható. Százszázalékosan biztos vagyok abban, hogy ártatlan” – jelentette ki.
Orbán szerint politikai leszámolás zajlik
Orbán Viktor az elszámoltatás és a leszámolás közötti különbséget abban határozta meg, hogy utóbbi mögött politikai cél húzódik. Szerinte több korábbi munkatársa, kormánytag, valamint az öccse őrizetbe vétele is „egy megtervezett, koreografált, színpadias, politikai show-műsor” részeként történik.
Azt mondta, nem kifogásolja, ha a hatóságok kivizsgálnak egy gyanús ügyet, és ha szükséges, gyanúsítást fogalmaznak meg. Azt viszont nem érti, miért kell olyan körülmények között őrizetbe venni embereket, amelyek szerinte inkább a nyilvánosságnak szólnak. Példaként említette, hogy Orbán Áron három héttel korábban írásban jelezte a hatóságnak: rendelkezésre áll, és kész együttműködni.
Hankó Balázs ügyét és Ughy Attila korábbi fideszes politikus esetét is felhozta. Azt kifogásolta, hogy Hankót az őrizetbe vétele után több mint negyven nappal hallgatták ki először, Ughy Attilát pedig az első napon, majd csak a 77. napon. Orbán szerint ezek a körülmények nem szokványos jogi eljárásra, hanem politikai célzattal végrehajtott jogi akciókra utalnak.
Lezsák Sándor ügyét is szóba hozta. Azt mondta, a politikus lánya felszólalt az édesapját ért vádakkal szemben, két nappal később pedig a hatóságok Lakiteleken kezdtek vizsgálódni. „Ne mondja nekem, hogy ez véletlen” – fogalmazott.
Orbán szerint nem önmagában az állammal való kapcsolat vagy az állami támogatás megszerzése alapoz meg gyanút. A kisvállalkozói programok, a sportegyesületek, a kulturális szervezetek és a helyi beruházások támogatását természetesnek nevezte. Példaként azt mondta, hogy egy falusi sportegyesület támogatásának megszerzése vagy egy temető ravatalozójának állami pénzből történő felújítása pozitív dolog, ezért nem bántani, hanem elismerni kell azokat, akik ezt elintézték.
A kultúrpolitika kapcsán azt állította, hogy a korábbi kultuszminiszterek a liberális kulturális szereplőket is jelentős támogatásban részesítették, noha ő más irányt szeretett volna. Szerinte Hankó Balázs állt a legközelebb az általa kívánatosnak tartott kultúrpolitikai irányhoz, de még neki sem sikerült maradéktalanul, sőt kétharmados mértékben sem megvalósítania azt.
A családjáról és az öccse ügyéről
Orbán elmondta, hogy édesanyjával minden nap beszél, és a családja biztatja őt. Szerinte otthon nem teszik felelőssé a történtekért. Arra a kérdésre, hogy meglátogatja-e az előzetes letartóztatásban lévő öccsét, azt válaszolta: „Azt hiszem, hogy önök örülnének, vagy a média örülne egy olyan képnek, amikor éppen bemegyek egy börtönbe.” Hozzátette, hogy a politikai munkájában a döntések következményeit is mérlegelnie kell.
A vízumüggyel kapcsolatban Orbán azt mondta, hogy a sajtóból és a kiszivárgott hangfelvételből értesült a történtekről, a külügy pedig megszüntette az érintett vízumformát. Arra a kérdésre, hogy miért nem hívta fel az öccsét, és kérte meg, hogy ne folytassa a számára politikailag kellemetlen tevékenységet, azt felelte: nem szokta a saját érdekei felől nézni a világ dolgait.
Azt állította, hogy minden kormányzati ciklus elején figyelmeztette a minisztereit: ha valaki rá vagy a vele fennálló rokoni, baráti kapcsolatára hivatkozva próbál elintézni valamit, azt utasítsák el. „Azt páros lábbal rúgják ki az ajtón” – idézte fel az általa adott utasítást.
A Fidesz kormányzásának eredményeiről és a választási vereségről
Orbán Viktor elmondta, hogy a nyilvánosságban emlegetett vizsgálatok 70–80 százaléka még az ő kormányzása idején indult. Azt viszont visszautasította, hogy korábban politikai beavatkozás akadályozta volna a nyomozásokat. Arra a kérdésre, hogy ismer-e konkrét esetet, amikor külső erők avatkoztak be egy eljárásba, azt válaszolta: ilyen véleményeket ismer, de konkrét esetet nem.
A korábbi kormányzás eredményeiről azt mondta, szerinte az elmúlt 16 évben egymillió új munkahely jött létre, másfél millióval több autó került a családok tulajdonába, nőttek a pénzügyi megtakarítások, és a magyarok 90 százaléka saját tulajdonú otthonban él. A kormányt érintő korrupciós vádakat hazugságnak nevezte, és azt állította, hogy a kormánytagokkal kapcsolatos ügyek vizsgálata nem fog szabálysértést vagy korrupciót feltárni. Minisztereit „makulátlannak” nevezte.
A választási vereséget „földrengésszerűnek” minősítette, ugyanakkor arra hivatkozott, hogy 2,4 millió választó továbbra is a Fidesz mellett állt. Szerinte a választók nem fordultak el teljesen a párttól, de a 2022 és 2026 közötti teljesítményükkel nem voltak elégedettek: nem elégedtek meg azzal, hogy a helyzet ne romoljon, vagy csak kis mértékben javuljon.
Arra a kérdésre, hogy megértette-e a vereség okait, így válaszolt: „Nehéz eldönteni, hogy a sajtó nem értett meg semmit az elmúlt tizenhat évből, vagy én nem értettem meg valamit a vereségből. Majd eldönti az idő.”
A 25 százalékos béremelési ígéretekről azt mondta, hogy ilyen mértékű emelés nem lehetséges. „Aki ezt mondja, az hazudik. Vagy legalábbis nagyon buta” – fogalmazott.
A Fidesz jövőjéről és a Tisza-kormányról
A Tisza Párt jövőjéről Orbán azt mondta, nem zárja ki, hogy tartós politikai szereplővé válik, de az európai példák alapján az ilyen mozgalmak gyakran rövid életűek. A Fideszt ezzel szemben kormányképes pártnak nevezte, amely szerinte elegendő tapasztalattal és politikussal rendelkezik ahhoz, hogy akár több kormányt is ki tudjon állítani.
„Holnap reggel ki tudunk állítani nem kettő, lehet, hogy három kormányt is” – jelentette ki. Hozzátette, hogy a Fideszben mindig több olyan politikus volt, aki különböző tisztségek betöltésére alkalmas lehet.
A Tisza-kormány és a korábbi Fidesz-kormány működésének összehasonlítását visszautasította. Szerinte a korábbi kormány demokratikus keretek között működött, a mostani viszont önkényes hatalomgyakorlást folytat. Azt állította, hogy a Fidesz nem tiltotta el politikai ellenfeleit a választásokon való indulástól, és nem fordult elő, hogy a kormány tagjai bírósági döntés előtt bűnösnek neveztek volna politikai ellenfeleket.
A költségvetésről és a nyugdíjakról
A gazdaság helyzetéről Orbán úgy fogalmazott: „A gazdaság nem a falnak ment, hanem úgy látom, hogy megfojtják. Éppen most fojtják meg.” Szerinte a 2027-es költségvetés kedvezőtlenebb helyzetet teremt, mint a 2026-os, a hároméves kitekintés alapján pedig 2028 még rosszabb lehet.
A költségvetési intézkedéseket megszorításnak nevezte. Úgy vélte, hogy miközben egyes csoportok több támogatást kapnak, másoktól többet vesznek el. Példaként az önkormányzati finanszírozást, a Magyar Falu Program jövőjét és a Versenyképes Járások Programot említette.
A nyugdíjrendszer tervezett változásait is bírálta. Szerinte a kisebb nyugdíjakat kapók emelése mellett a magasabb nyugdíjjal rendelkezők rosszabbul járhatnak, mert a 14. havi nyugdíj következő részletétől elesnek. Érvelése szerint azok, akik magasabb nyugdíjat kapnak, korábban többet dolgoztak és több járulékot fizettek be, ezért nem tartja helyesnek, ha a nyugdíjrendszeren belül történik az újraelosztás.
Azt mondta, hogy a nyugdíjnak a ledolgozott éveket és a befizetett járulékokat kell tükröznie. Ha egyes nyugdíjasoknak nagyobb segítségre van szükségük, szerinte azt szociális támogatás formájában, a nyugdíjrendszeren kívül kellene biztosítani.
Munkaalapú gazdaság, vállalkozások és külföldi tulajdon
Orbán a korábbi gazdaságpolitikát munkaalapúnak nevezte, amelynek szerinte a vállalkozások megerősítése, a bérek növelése és az adócsökkentés volt a célja. Úgy látja, a mostani kormány ezzel szemben adóemelésekre épít, és a gazdaság egyre inkább a segélyalapú működés felé sodródik.
A vállalkozások szerepéről azt mondta, hogy a munkahelyeket elsősorban a cégek teremtik, ezért ha a vállalkozásokat gyengítik, az a munkavállalók helyzetét is rontja. Szerinte egy közösségben a vállalkozók kisebb része biztosítja a többség megélhetését. „Ha munka van, minden van. Ha nincs munka, nincs semmi” – fogalmazott.
A gazdaság kívánatos szerkezetéről egy olyan modellt vázolt fel, amelyben 12–15 nagy, nemzetközi szinten is versenyképes magyar vállalat, 12–13 ezer exportképes középvállalkozás, mintegy 700 ezer kisvállalkozás és 3–3,2 millió foglalkoztatott működik együtt. A fiatalok munkaerőpiaci helyzetét nehezebbnek látja, részben az automatizáció és a technológiai változások miatt.
A választási vereség egyik okaként azt is megnevezte, hogy a választók többet vártak a kormánytól annál, mint amit az előző ciklusban nyújtani tudott. Azt mondta, a családoknak a következő időszakban nehezebb gazdasági környezetre kell felkészülniük.
A külföldi tulajdon kérdéséről azt állította, hogy 2010-ben a bankszektor, az energetika, a telekommunikáció és a média jelentős része külföldi kézben volt, az Orbán-kormányok pedig csökkentették ezt az arányt. Szerinte most ismét a külföldi vállalatok kerülnek előnybe.
Háború, Európa és az ENSZ-főtitkári találgatások
A nemzetközi gazdasági helyzetről és az orosz–ukrán háborúról szólva Orbán azt mondta, Magyarország feladta a semlegességét, és szerinte ez hiba volt. Úgy véli, Európa a globális gazdasági verseny vesztesei közé tartozik, ezért Magyarországnak az Európai Unión és a NATO-n belül maradva is szélesebb gazdasági kapcsolatokat kellene fenntartania.
„Nekünk kell keleti nyitás, nekünk kell Kína, nekünk kell a türk világ, kellenek az arab térségek, és kellenek az oroszok is gazdasági értelemben” – mondta.
Az ENSZ-főtitkári jelölésével kapcsolatos találgatásokra többszöri kérdésre sem adott konkrét választ. Azt mondta, nem időszerű erről beszélni, majd úgy fogalmazott: „Én magyar vagyok, magyar maradok és a hazáért fogok dolgozni.” Hozzátette, azok is számíthatnak rá, akik nem rá szavaztak.
Varga Judit meghallgatásáról
Varga Judit bizottsági meghallgatásáról Orbán azt mondta, egy percet sem nézett meg belőle, és nem is tervezi. A volt igazságügyi minisztert ugyanakkor „fantasztikus asszonynak” és „fantasztikus miniszternek” nevezte. Kiemelte, hogy három gyermek mellett is rendkívül sokat dolgozott, és szerinte bátran védte a hazát.
Orbán elmondása szerint Varga Judit többször is le akart mondani, mert az otthoni körülmények miatt már nehezen viselte a helyzetet. Azt mondta, a miniszter beszélt neki arról, mi történik a családjában, ő pedig többször is arra biztatta, hogy maradjon, mert a hazának szüksége van a munkájára.
A bántalmazásról szólva úgy fogalmazott: „Az ember nem bántja a gyengébbet.” Hozzátette, hogy szerinte a keresztény kultúra alapja, hogy az erősebbek felelősséggel tartoznak a gyengébbekért.
Arra a kérdésre, hogy Varga Judit lehet-e a jövőben Magyar Péter politikai kihívója, azt válaszolta: „A mai világban semmit és senkit sem szabad leírni.” A volt minisztert versenyképesnek nevezte, de azt is mondta, hogy a politikai helyzet gyorsan változhat, ezért szerinte korai hosszabb távú következtetéseket levonni.
Nokia, okostelefon és a vezetés
Az interjúban Orbán Viktor arról is beszélt, hogy továbbra is maga vezet, és szeret autózni. A Nokiája mellett azért került elő nála okostelefon, mert a korábbi kormányzása alatt sok sebességmérő kamerát telepítettek, a régi készüléke pedig nem tudta jelezni ezeket. Az okostelefonon használt navigációs alkalmazás ebben segít neki.
A vezetés kapcsán azt mondta, aki a volán mögé ül, felelős az utasaiért is. Ezt a kormányzásra is vonatkoztatta: „Ha baj van egy országban, akkor első az ország, csak második a miniszterelnök.”
A férfiasságról is beszélt, és azt mondta, szerinte a vezetés, az autó karbantartása, a tankolás vagy akár a kerékcsere olyan gyakorlati ismeretek, amelyeket a férfiaknak érdemes elsajátítaniuk. Ezzel összefüggésben Vitézy Dávid közlekedési minisztert is bírálta, amiért nincs jogosítványa.
Hankó Balázs letartóztatása és a „kussoljatok” politikája
A beszélgetés végén Orbánt arról kérdezték, tart-e attól, hogy egyszer őt is börtönbe viszik. Azt válaszolta: „Engem nem fog a golyó.” Hozzátette, hogy mindig háromszoros-négyszeres biztonsági szorzókkal dolgozott, az élete pedig nyitott könyv, minden percével el tud számolni.
Hankó Balázs ügyéről azt mondta, jogvégzett emberként sem érti, miért rendelték el a letartóztatását. Állítása szerint politikai megrendelés történt, és a miniszterelnök személyesen rendelte el Hankó letartóztatását a parlament plenáris ülésén. Orbán azt is kijelentette, hogy Hankó Balázs semmilyen korrupciós ügyben nem vett részt, és szerinte az sem érthető, miért kellett több mint negyven napot várni az első kihallgatására.
A volt miniszterelnök ezt fenyegetésnek és megfélemlítésnek nevezte, majd így foglalta össze, szerinte mi a jelenlegi kormány működésének lényege:
„A mostani kormánynak a kormányzati filozófia az, hogy kussoljatok. Ha megszólaltok, rátok küldöm, rátok küldöm a hatóságot. Ma ez a magyar politika lényege. És ez nem csak a nagy politikusokra igaz, ez van az önkormányzatokban is. És szerintem ez lesz a vállalkozásokkal is, vagy már most ez is van, és ez lehet bármelyik magyar állampolgárral. Megszólal, ráküldik a hatóságot. Hallgassatok, kussoljatok, csönd legyen. Ez ma a kormányzati filozófia.”
Napi négy órával több szabadidő
Az interjú végén Orbán arról beszélt, hogyan változott meg az élete azóta, hogy már nem miniszterelnök. Elmondása szerint korábban heti hat napon, naponta körülbelül 16 órát dolgozott, most pedig napi 12 órát. Így négy órával több ideje marad.
A felszabadult idő egy részét a futballakadémián tölti, és újra lábteniszezik is. Azt mondta, az elmúlt években erre nem nagyon volt lehetősége, most viszont ismét rendszeresen játszik.
Arra a kérdésre, mi okozza számára a legnagyobb örömöt, a családját nevezte meg. A beszélgetés végén arról is beszélt, mi bántja leginkább: szerinte évtizedeken keresztül egy szuverén Magyarország felépítésén dolgozott, most pedig azt látja, hogy ezt a munkát külföldi érdekek mentén bontják le.
Úgy fogalmazott, hogy a legfájdalmasabb számára nem pusztán a választási vereség, hanem az, hogy szerinte az ország gazdasági, politikai és külpolitikai önállósága is veszélybe került.