Magyar Péter szerint Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója a nyilvánosságra hozott adatok körüli hiba után nem folytatja majd a munkáját, ugyanakkor a távozásáról nem neki kell döntenie. A miniszterelnök erről a Kossuth Rádió péntek reggeli műsorában beszélt. Az interjúban szó esett a dublini és berlini tárgyalásokról, a gazdasági kilátásokról, valamint a nők védelmét célzó intézkedéscsomagról is.
Személyes véleménye szerint Csehnek távoznia kell
Az ügynökakták nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban a műsorvezető a Lezsák-ügyben történt hibáról kérdezte Magyar Pétert, és arról, hogy az mennyiben ásta alá a feltárás hitelességét. A miniszterelnök elismerte, hogy a hiba nem volt elfogadható, ugyanakkor hangsúlyozta: az érintett adatokat néhány órán belül kijavították, és ő maga is többször bocsánatot kért.
Magyar Péter elmondása szerint a levéltár nem a kormány, hanem az Országgyűlés alá tartozik, ezért a kormány nem adhat neki utasításokat. A főigazgató vállalta a felelősséget, és felajánlotta a lemondását. Arra a kérdésre, hogy Cseh Gergő Bendegúz maradhat-e a levéltár élén, Magyar úgy fogalmazott: „Személyes véleményem az, hogy nem”, de hozzátette, hogy a döntést nem neki kell kimondania, és a főigazgató nem is neki ajánlotta fel a lemondását.
A miniszterelnök szerint a történtek nem teszik hiteltelenné az ügynökakták nyilvánosságra hozatalát, bár elismerte, hogy az ügy „kapott egy gellert”. Úgy vélte, a hiba elterelte a figyelmet a 36 éve húzódó mulasztás pótlásáról. Azt is kifogásolta, hogy szerinte egyes politikai szereplők összemossák azoknak az áldozatoknak az ügyét, akiknek a neve tévesen került nyilvánosságra, azokkal, akik ügynökként működtek együtt a pártállami rendszerrel.
Kárpátaljai találkozóról is egyeztethettek Zelenszkijjel
A dublini Európai Politikai Közösség csúcstalálkozóján Magyar Péter több, az Európai Unión kívüli vezetővel is tárgyalt. Elmondása szerint egyeztetett többek között az ír miniszterelnökkel, az Európa Tanács főtitkárával, Örményország, Luxemburg és Koszovó miniszterelnökével, valamint Svájc elnökével. Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel 10–15 percet beszélgetett. Egy lehetséges találkozóról is szó esett, amelynek helyszíne nem Budapest vagy Kijev, hanem Kárpátalja lehetne. A külügyminiszterek jelenleg arról egyeztetnek, hogy erre akár november végén sor kerülhet-e.
A Berlinben folytatott tárgyalásokon a német-magyar kapcsolatokról és a befektetésekről is szó volt. Magyar Péter külön kiemelte a gyógyszeripart: szerinte több gyártókapacitás költözött el Németországból az Európai Unión kívüli országokba, most azonban felmerült, hogy a kritikus fontosságú termékek előállítását visszahozzák az unió területére. Magyarország ebből profitálhatna a gyógyszeripari hagyományai, tudása és működő vállalatai révén. A felek emellett a visegrádi országok tervezett gyorsvasútjáról és energetikai kérdésekről is tárgyaltak.
A gazdasági kilátásokról szólva a miniszterelnök azt mondta, hogy a kormány 2026-ra 1,7–1,8 százalékos, 2027-re pedig 2,4 százalékos növekedéssel számol. A harmadik negyedéves, mindössze 0,1 százalékos bővülést részben az aszálykárokkal magyarázta, amelyek szerinte több mint 800 milliárd forintos veszteséget okoztak a mezőgazdaságban. A növekedés egyik fontos alapjának a mintegy 6000 milliárd forintnyi uniós forrást nevezte, amelyből energetikai, lakossági, mezőgazdasági és kis- és középvállalkozásokat támogató pályázatok indulhatnak. Azt is ígérte, hogy az egyedi támogatásokról átlátható módon döntenek majd.
A műsorvezető felidézte Orbán Viktor csütörtöki interjúját, amelyben a volt miniszterelnök a költségvetést és az abból kiolvasható gazdasági programot KKV-ellenesnek, a gazdaságot szerinte megfojtó, adóemelésekre épülő programnak nevezte. Magyar Péter erre úgy reagált: „Én nem gondolom, hogy egy olyan embernek a bármilyen interjújával törődnie kellene nekem, vagy bárkinek, akinek a fél volt kormányából már előzetesben vagy letartóztatásban vannak emberek, vagy éppen a családjáról kiderül, vagy felmerül a gyanúja, hogy emberkereskedők voltak.”
Az üzemanyagárakról Magyar azt mondta, hogy miközben a dízel átlagára továbbra is 700 forint felett van, a benziné 600 forint alá csökkent. Állítása szerint a Mol százhalombattai finomítójának helyreállítása után a vállalat már a korábbinál akár kétszer annyi dízelt tud előállítani, ami hozzájárulhat az árak csökkenéséhez.
Nővédelmi intézkedések: hónapok óta készültek a változtatások
A nővédelmi intézkedéscsomag bejelentésével kapcsolatban visszautasította azt az értelmezést, hogy a lépéseket egyetlen éjszaka alatt, politikai reakcióként állították volna össze. Elmondása szerint a büntetőjogi módosításokról már a kormány stratégiai kabinetje is tárgyalt, az egészségügyi minisztérium pedig hetek, illetve hónapok óta dolgozott a szívhangrendelet módosításán és az esemény utáni tabletta vénykötelességének eltörlésén. A várandós nők támogatásáról és a menstruációs szegénység elleni fellépésről szintén korábban megkezdődött a munka. Az Isztambuli Egyezmény ratifikációját nevezte a csomag utolsó elemének, és azt mondta, hogy az erről szóló országgyűlési határozatot haladéktalanul benyújtják.
Magyar Péter szerint az egyezmény önmagában nem jelent megoldást, annak végrehajtására és ellenőrzésére is szükség lesz. Azt mondta, további intézkedéseket terveznek a nők és a gyermekek védelmében, de a párkapcsolati erőszak férfi áldozataira is figyelni kívánnak. Az esemény utáni tabletta hozzáférhetőbbé tételét azzal indokolta, hogy korábban sok fiatal került kiszolgáltatott helyzetbe, amikor hosszú órákon át nem jutott hozzá a szükséges gyógyszerhez. Itt a saját példáját is felemlegette, majd hozzátette: Hozzátette: a kormány a lehető legjobb döntést hozta megkésve ezzel kapcsolatban is, és rengeteg szenvedéstől, rettegéstől szabadíthatja meg a fiatalokat. A menstruációs szegénység elleni fellépésre több milliárd forintot fordítanának, a várandós nők pedig a miniszterelnök ígérete szerint valódi támogatást kapnak majd.
