Kósa Lajos, a Fidesz korábbi frakcióvezetője volt Velkovics Vilmos vendége a Gyalogátkelő podcastban, melyben a Magyar Nemzeti Bankot érintő ügyet járták körül. A beszélgetés középpontjában a 2016-os törvénymódosítás, az azóta sokat idézett „elvesztette közpénz jellegét” mondat, a parlamenti vizsgálóbizottság munkája, valamint az alapítványi vagyon sorsa állt. Kósa szerint a vitatott szabályozás egyetlen pillanatig sem volt hatályban, mivel az Alkotmánybíróság még annak hatálybalépése előtt megsemmisítette az érintett részeket.

Kósa arról is beszélt, hogy a 2016-os javaslatot a Magyar Nemzeti Bank kezdeményezte, a Fidesz-frakció pedig vitatta ugyan a kérdést, de végül azért támogatta, mert az államfő előzetesen jelezte, hogy alkotmányossági kontrollt fog kérni. Szerinte így az Alkotmánybíróság döntésére bízták, hogy megfelel-e az Alaptörvénynek a szabályozás. A „elvesztette közpénz jellegét” fordulatról hangsúlyozta: nem ő találta ki, hanem a jegybank által benyújtott törvényjavaslat indokolásából idézte. „Nem volt jó mondat” – ismerte el, ugyanakkor szerinte az Alkotmánybíróság későbbi döntése egyértelművé tette, hogy az alapítványi vagyon közpénzjellege nem veszett el.

A parlamenti vizsgálóbizottság működését Kósa jóval kritikusabban értékelte. Azt mondta, a bizottság „nagyjából eszköztelen”, és legfeljebb politikai vitát tud folytatni, miközben az alapítványok működésével kapcsolatos konkrét tények feltárása az ügyészség, a rendőrség, az ÁSZ vagy végső soron a bíróságok feladata.

„Oké, ellopták az 500 milliárdot, miért, ki lopta el? Hol van?” – fogalmazott, hozzátéve, hogy az 500 milliárd ellopása jelenleg csak feltételezés. Szerinte ugyanakkor azt valóban fel kell tárni, hogy az alapítványok működésében történt-e szabálytalanság.

Kósa szerint ezért inkább az alapítványok kuratóriumi vezetőit kellene meghallgatni, és konkrétan azt tisztázni, hogy mennyi pénzt helyeztek az alapítványokba, mekkora vagyon maradt náluk, és történt-e vagyonvesztés. Azt mondta, Matolcsy György azt állítja, hogy „megvan a pénz az utolsó fillérig”, míg Magyar Péter ennek ellenkezőjét állítja. „Két bölcsek köve van” – jegyezte meg ironikusan, majd hozzátette: valakinek nincs igaza, ezt pedig tényekkel kellene tisztázni.

Arra a kérdésre, hogy az MNB ügyében eddig kit vittek el, azt válaszolta: „Senkit. Akkor mi is az egésznek az értelme?” Szerinte jelenleg az MNB-ügyben sincsenek olyan konkrét tények, amelyek alapján meg lehetne mondani, ki követett el bűncselekményt és hová került a pénz.

A beszélgetésben szóba került a politikai felelősség kérdése is.

Kósa a bizottsági meghallgatáson azt érezte, hogy nem jogi, hanem politikai felelőst keresnek benne a 2016-os döntés miatt.

Szerinte a Fidesz a 2026-os választáson már megkapta a politikai felelősségre vonást: „az elmúlt időszakért megtalálta a magyar választó a Fideszt, és ezért a Tiszát választotta meg”. Úgy látja, a parlamenti képviselő nem hatóság, konkrét ügyekben nem nyomozhat, ezért szerinte éppen az lenne problémás, ha politikusok vennék át a rendőrség, az ügyészség vagy más hatóságok feladatát.

A beszélgetés második felében Kósa élesen bírálta a Magyar Péter vezette kormány működését. „Látványpékségnek” és „filmszínháznak” nevezte azt, amit szerinte a kormányzás helyett látni, és azt mondta: az energiaellátás, a gazdasági helyzet és az állam működése helyett a látványos ügyek és a politikai szereplők vezetőszáron történő elvitele kerül előtérbe. Ugyanakkor azt mondta, a Fidesznek is önvizsgálatra van szüksége: „most a gyászmunka folyik a Fidesznél”, de szerinte a magyar jobboldalnak a következő években újra kell szerveznie magát.

Kósa az uniós forrásokkal kapcsolatban is megfogalmazta álláspontját.

Szerinte téves az a várakozás, hogy az uniós pénzek önmagukban megoldják Magyarország problémáit, ráadásul ezek jelentős része már előfinanszírozott programokhoz kapcsolódik.

Az Európai Unió működését is bírálta, többek között a Green Deal és az európai energiapiaci szabályozás miatt, miközben hangsúlyozta: az európai együttműködésnek híve, és azt szeretné, hogy Magyarországon is legyen lehetőség hosszú távon boldogulni.

Kósa arról is beszélt, hogy maga sem tartja kizártnak, hogy egyszer őt is elvigyék. A Sára Botond ügyével kapcsolatos kérdésre utalva azt mondta: „Szoktam is ezzel poénkodni időnként a cimboráknak: »Áh, látom, még szabadlábon vagy!«” Szerinte a „fortélyos félelem” logikájának komoly veszélyei vannak, különösen akkor, ha a választókat folyamatosan felhergelik. „Ide akarunk visszamenni? Ez lenne a magyar jövő? Remélem, nem” – fogalmazott.

+ −