A HVG Gazdasági bejárat című podcastjának legutóbbi vendége Balogh Petya szoftverfejlesztő, üzletember és befektető volt, akivel több aktuális gazdasági témát is áttekintettek. A beszélgetés egyik fontos témája a Tisza által ígért, egymilliárd forint feletti magánvagyonra kivetendő vagyonadó volt. Balogh szerint a környezetében élő vagyonos emberek két táborra oszlanak: vannak, akik társadalmi felelősségként tekintenek a nagyobb hozzájárulásra, mások viszont úgy vélik, hogy a már leadózott vagyon újabb megadóztatása igazságtalan. Abban azonban egyetértenek, hogy az intézkedés veszélyes lehet, ha rosszul alakítják ki.
Balogh szerint különösen a startupokat és a technológiai cégeket érintheti érzékenyen a vagyonadó, hiszen egy vállalkozás értéke jelentősen megnőhet úgy is, hogy a tulajdonosnak nincs ténylegesen elkölthető pénze.
Ha egy cég értéke alapján keletkezik jelentős adófizetési kötelezettség, az szerinte akár arra is ösztönözheti a vállalkozót, hogy külföldre vigye a céget. Úgy látja, a nagyobb cégek beruházásai is elmaradhatnak, a hazai vállalkozások pedig versenyhátrányba kerülhetnek. Balogh szkeptikus azzal kapcsolatban is, hogy a vagyonadó valóban jelentős, 150–200 milliárd forintos költségvetési bevételt hozna, mivel szerinte a nagy vagyonok rendkívül mozgékonyak.
A beszélgetésben az AI vállalati használata is szóba került. Balogh szerint a mesterséges intelligencia jelentős hatékonyságnövekedést hozhat, de ehhez a vállalatoknak előbb pontosan meghatározott és ellenőrizhető munkafolyamatokra van szükségük. A magyar KKV-k egyik legnagyobb problémája szerinte éppen az, hogy aluldigitalizáltak és alulszervezettek: sok információ még mindig papíron vagy a vezetők fejében létezik, miközben nincsenek leírt folyamatok, amelyeket az AI át tudna venni. Balogh úgy véli, nem embereket, hanem munkafolyamatokat válthat ki a technológia.
Szerinte Magyarországon különösen nagy a különbség a magán- és a vállalati AI-használat között: miközben magáncélra a magyarok az európai élmezőnyben használják a ChatGPT-t és hasonló eszközöket, a vállalati alkalmazásban az ország az utolsók között van. Balogh szerint a hazai tulajdonú cégek termelékenysége csak mintegy 52 százaléka a Magyarországon működő nemzetközi vállalatokénak. Attól tart, hogy a gazdaság nyitása és az új tőke beáramlása a felkészült nemzetközi cégeknek kedvez majd, és a magyar KKV-k számára nem lehetőséget, hanem újabb konkurenciát jelenthet, ha nem fejlesztik gyorsan a digitalizációt és a szervezettséget.
A műsorban szóba került az is, hogy egyes magyar KKV-k rendszeresen késve fizetnek beszállítóiknak. Balogh szerint ennek strukturális okai vannak: túl sok a kis, kevéssé tőkeerős vállalkozás, amelyek sokszor maguk is azért küzdenek, hogy hozzájuk időben beérkezzenek a pénzek.
Szerinte a következő évek egyik nagy gazdasági kérdése az lesz, hogy végbemegy-e egy konszolidáció, amelyben kisvállalkozások olvadnak össze vagy nagyobb cégek vásárolják fel őket.
Ehhez kapcsolódik a generációváltás problémája is: sok első generációs vállalkozó nyugdíjba készül, de nincs kinek átadnia a céget.
A következő időszak legfontosabb kérdéseiről Balogh azt mondta: globális szinten a háborúk végét és az Egyesült Államok együttműködőbb irányba fordulását várja, Európában pedig a versenyképesség javítását és a közös tőkepiac megerősítését tartja fontosnak. Magyarországról úgy fogalmazott: a politikai változás megtörtént, de annak gazdasági eredményei még nem látszanak. Szerinte az uniós forrásoknak tőkeprogramokba és támogatási rendszerekbe kell eljutniuk, és a magyar gazdaság pályája a következő fél év döntésein múlhat.