Egyelőre nem lehet tartós tendenciának nevezni a Tisza és a Fidesz–KDNP támogatottságának augusztusi csökkenését, ehhez több hónap adataira lenne szükség – erről beszélt Schlanger Márton, a Republikon Intézet kutatója a Magyar Közöny című podcastban. Az elemző szerint a Tisza esetében az eddigi emelkedés és stagnálás után most először mértek kisebb visszaesést, miközben a Fidesznél a választások óta inkább csökkenő tendencia rajzolódik ki. A legutóbbi mérésben két-, illetve egyszázalékpontos csökkenést mértek a két nagy pártnál, miközben a bizonytalanok és a Mi Hazánk támogatottsága két százalékponttal nőtt.
Az elszámoltatás volt az ígéret
A kutató szerint a Tisza támogatottságára hosszabb távon nem az lesz döntő hatással, hogy kit neveztek ki a vagyonvisszaszerzési hivatal élére, hanem az, hogy az intézmény milyen eredményeket tud felmutatni. Úgy fogalmazott: ha a hivatal négy év alatt 13 milliárd forintot költ el, miközben semmit sem szerez vissza, arra emlékezni fognak a választók. Szerinte az elszámoltatás a Tisza egyik fontos választási ígérete volt, ezért az intézmény működése a kormány támogatottságát is befolyásolhatja.
A korrupciós ügyekkel kapcsolatban Schlanger Márton arról beszélt, hogy a választási kampányban a Tiszának sikerült előtérbe helyeznie olyan ügyeket is, amelyek már korábban is ismertek voltak. A kutató szerint ugyanakkor az eljárásoknál két végletet kell elkerülni: nem indokolt azt állítani, hogy hat évig semmilyen eredmény nem várható, de a nyomozásokat sem szabad elkapkodni. Szerinte fontos, hogy az eljárások megindításakor elegendő bizonyíték álljon rendelkezésre egy későbbi jogerős ítélethez, miközben az idő azért is számít, mert a visszaszerezni kívánt vagyon eltűnhet.
A Tisza választások utáni magas támogatottságáról azt mondta: az előző hónapok emelkedése és stagnálása még arra utalt, hogy a párt népszerűségén nem fogtak az addigi történések, a mostani kisebb csökkenés után azonban már meg kell várni a következő hónapok adatait.
A kutató szerint a Tisza mögött jelenleg sokféle politikai világnézetű választó áll, akiknek egy része elsősorban rendszerváltást és Orbán Viktor leváltását akarta.
Emiatt szerinte idővel szükségszerűen megkezdődik a Tisza szavazótáborának konszolidációja, amelynek során kiderül, kik maradnak tartósan a párt mellett.
A beszélgetésben előkerült a Tiszán belüli esetleges feszültségek kérdése is. Schlanger Márton szerint a kampány alatt már lehetett látni instabilitásra utaló jeleket és kilépőket, ezért elképzelhető, hogy a pártnak idővel belső ellenzéke alakul ki. Jelenleg azonban úgy látja, hogy a kormány frissessége és a Tisza rekordmagas támogatottsága komoly összetartó erőt jelent, ezért egy pártszakadás vagy külön politikai projekt elindítása még korai lenne.
Orbán limbo
A kutató a Fidesz választások utáni helyzetére az „Orbán Limbo” kifejezést használta. Ezzel azt a köztes állapotot írta le, amelyben Orbán Viktor továbbra is pártelnök, aktívan kommunikál és politikai ügyekben is megszólal, miközben Schlanger Márton értékelése szerint a választásokon egyértelműen megbukott, és a Fideszen belül sem dőlt el, hogy hosszabb távon mi legyen a szerepe. Szerinte jelenleg sem Orbán nem tudja elengedni a Fideszt, sem a Fidesz Orbánt, miközben nincs kijelölt utód, és a párton belül is széthúzás van. Ezt a helyzetet úgy foglalta össze: „se veled, se nélküled”.
Az interjúban a kormány válságkezeléséről készült felmérés is szóba került. A műsorvezető által ismertetett adatok szerint a válaszadók 29 százaléka ötösre, 31 százaléka négyesre értékelte a kormány kríziskezelését, 17 százalék hármast, 8 százalék kettest, 12 százalék pedig elégtelent adott. Schlanger Márton szerint az aszály közvetlenül érzékelhető része elmúlt, de annak gazdasági, termelési és GDP-hatásai még egy-két évig jelentkezhetnek. A kormány kommunikációjának megítélésénél ugyanakkor szerinte erősen érvényesül a pártpreferencia.
A beszélgetés második felében a Fideszhez kötődő Ne féljetek! 2.0 tüntetésről is szó volt.
A kutató szerint a rendezvényen kevesebben voltak, mint az előző hasonló demonstráción, és továbbra sem tisztázott, hogy az újjászerveződő jobboldal a Fidesz keretei között képzeli-e el a jövőt, illetve milyen szerepet szán Orbán Viktornak. Úgy látja, a Fidesz körüli médiából érkező szereplők próbálják életben tartani ezt a politikai közeget, miközben a korábbi közpénzes médiavilág után egyre inkább piaci versenyhelyzetben kell működniük.Ukrajna ügyében Schlanger Márton úgy értékelt, hogy a Tisza politikája eltérhet a korábbi Fidesz-kormányétól. Az uniós csatlakozás szerinte összetett folyamat, és Magyarország nem az egyetlen ország, amely kritikusan viszonyul a gyorsított eljáráshoz. Felidézte azt is, hogy a Tisza-kormány visszaállította az ukrán mezőgazdasági termékekre vonatkozó korábbi importkorlátozást. A kutató szerint azonban a Tisza ezen a területen nem fekete-fehéren gondolkodik, hanem a döntéseit a „Brüsszel”-érvelésen túl is indokolja, ezért változásra számít a korábbi politikához képest.
Az őszi parlamenti időszakról szólva Schlanger Márton azt mondta, hamarosan olyan ügyek kerülhetnek előtérbe, amelyeken már ténylegesen mérhető lesz a Tisza-kormány teljesítménye. Példaként a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt említette: szerinte fontos kérdés lesz, hogy az intézmény működésére elköltött egy forint hány forint visszaszerzett vagyont eredményez. Értékelése szerint az ilyen kérdések érdemibb támadási felületet jelenthetnek a kormánnyal szemben, mint a parlamenti személyeskedések.