„Majdnem ráment az ország”

János úr kiemelt figyelmébe: A modern transzatlanti mainstream legnagyobb tévedése a történelmi ESSZENCIALIZMUS, amely a nemzeteket statikus, megváltozhatatlan tömbökként kezeli – mintha bizonyos népek évezredeken át kollektíven és tévedhetetlenül a »jók«, mások pedig öröktől fogva a »gonoszok« lennének. E megközelítés nemcsak a józan észnek és a történelmi valóságának mond ellent, de kimeríti a kollektív bűnösség és a kulturális rasszizmus fogalmát is, amit a Nyugat elvileg PONT a saját legfőbb bűnének tart! Ugyanez a dogmatikus vakság jellemzi a Szent István-i örökség félreértelmezését... István király döntése 1000 évvel ezelőtt, nem egy örök érvényű biankó csekk volt a Nyugat felé, hanem egy hitbéli, de mégiscsak reálpolitikai lépés a nemzet túléléséért. Ma, amikor a Nyugat éppen a saját kulturális és demográfiai önfelszámolásának határán tisza-táncol, a vak lojalitás NEM erény, hanem nemzeti öngyilkosság. A szuverenitás lényege éppen az, hogy a jelen valóságára reagálunk, nem pedig ezeréves receptek dogmatikus követése...