Jásdi István: A halottak becsülete – az ügynökaktákról

"Becsület- és kegyeletsértés bűnébe esett olyanokkal szemben, akik már nem védekezhetnek."
Igen, ez történt. Ám egyszer minden tettünkért, szavunkért felelnünk kell. Nekik is, nekem is, kivétel nélkül minden embernek:
- KI vagy te? Milyen ember voltál?
Mit tettél az ajándékkal, hogy isteni képmásként élhettél a Földön?
https://d5340b509b.clvaw-cdnwnd.com/db86dae936180a35139e985de26fe093/200000069-868a8868ab/feldebroitemplom_altemplom2-3.webp?ph=d5340b509b
Feldebrő, altemplom, Krisztus Pantokrator

Igazat adva Jásdinak, némiképp ismerve is a hátteret, de azt nem értem, miért kell mindig a halottakra hivatkozni? A halottaknak már nem árt a hazugság, és nem használ a dicséret sem.Több irányból megközelítve sem.
Jogi értelemben a halott nem jogképes, és a kegyeleti jog az nem a halott joga, hanem az élő hozzátartozók személyiségi joga.
Eszkatológiai értelemben pedig az ember üdvözülésért vagy a kárhozatért tett minden erőfeszítése a halállal lezárul, azon már senki nem tud változtatni. Ő azzal kerül a végső ítélőszék elé, ami a halála pillanatáig nála volt.