Beszélek Zolival – Magyar Péter meg nem jelent Mandiner-címlapinterjúja

Van itt egy fontos aspektus, amiről nem esik szó. Akkor végezte volna jól a dolgát, ha számára negatív kérdésekre is tud pozitív választ hagyni. Ha képes számára negatív állításokat is cáfolni.
Ha például képes elfogadni, hogy 2008 és a devizahitelek óta a hitelezés és eladósodás egy óriási red flag egy csomó ember szemében, amivel neki naponta kell megküzdeni. De megteszi és az eredmények igazolják.
A másik meg, hogy itt mintha az történt volna, hogy interjút kért a sajtótól, megkapta volna a mikrofont az orra alá, de másnapra jutott volna eszébe a frappáns válasz.
A Figyelőnél és Demokratánál nem tudjuk mit íratott át, de meglepne ha ott első olvasatra átment volna.

A lényeg pedig továbbra is az, hogy a csávó a Partizán napig egy lelkes másodvonalas fidesznyik volt, nekem meg az interjú reggelén kellett volna a teljes O1G-szektával fogadni fejenként 1000 forintba, hogy ők biza sose szavaznának exfidesznyikekre. Ugyan sok pofont kaptam volna mert sokan személyes sértések vették volna, de ha csak egy része fizet, akkor sem kellene hétfőn dolgozni mennem…