Az 1990-es évek közepén Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, A Liberális Internacionálé alelnöke odament Granasztói Györgyhöz, aki korábban az MDF-kormány NATO-nagykövete volt, és megkérte, járjon közben számára, hogy az MDF és a KDNP fogadja pártja közeledését és támogassa egy új konzervatív-nemzeti együttműködés létrehozásában. Azóta minden nemzeti párt, amely szóba állt Orbánnal és a Fidesszel, sorban megszűnt, az elmúlt kb. 14 évben a KDNP utolsó, töredékes maradványai is felszámolásra kerültek. Az ország Orbán egyszemélyi tekintélyelvű irányítása alatt egy neoliberális-populista politika mentén működött, egyetlen nemzeti pártja sincs a magyarságnak és egyre kiszolgáltatottabbá válunk a globalista gazdasági befolyásnak. Ha van tanulsága az elmúlt harminc évnek, akkor az az, hogy a nemzetet a kultúra tartja fenn és nem a hatalom. Orbán nemzetinek hazudott populista hatalomgyakorlása teljesen szétzilálta és elrohasztotta azt a nemzeti tábort, ami még a kommunizmust és a húsz liberális évtizedet is túlélte. Ha van még esélye a túlélésre a magyarságnak, akkor az a politikai és kulturális hagyomány megélésén, megerősítésén keresztül valósulhat meg, stabil kulturális alapokon jöhet létre csak a hatalom képessége.
Valahogy így kell elkezdeni. Mit elkezdeni. Folytatni.
Mert mindenkinek megvan a dédelgetett kis világa, és nem szívesen igazgatja folyamatosan aszerint, ami egy tömegpárt ideológiája. Előbb vagy utóbb, de ölöge lesz.
Ilyen szempontból tényleg nagy segítség volt, hogy megszűnt a mandi.
Az, hogy választásnál merre húzza az x-et, más kérdés.
Na de egy pártot eleve arra alapozni, hogy ő kapja a legtöbb voksot, nem életbiztosítás senkinek.
Biztos, hogy nem jól fogalmazom, nem elég szabatosan, ami a lényeg: élő közösségekre van szükség, nem egy tetszhalott formációra, nem is egy megkövültre.
Nézzük, hol zajlik a legtöbb természetes infócsere: piac, vásárlás, közlekedés, váróterem.
Az utóbbi időben a leggyakrabban ilyen agora az orvosoknál, az eü-ben alakult ki, meg is lett az eredménye.:-(
Az éterben maradnak a buborékok, de ott sem természetes az infóáramlás, ráadásul az ún. párbeszéd súlypontja egymás fikázása csak.
Milyen témák mentén alakulnak ki összetartó erők? Minek elemezni, hiszen nem vagyunk kutatók.
Tény, hogy vidéken, városban mindig vannak koncentrált körök (vagy minek nevezzem), ahol összeverődnek az azonos véleményűek, meg a kurkászok.
Nem tudjuk levetkőzni már sosem
1. a tömegpártosdis felfogást
2. az ehhez kapcsolódó besúgást.
Pártpolitikánk nagyjából ezen alapul.
Lehet, hogy mindenhol máshol is.
Belegondoltam, milyen témája volt anno a jobbklikknek zömmel?
Állandóan mindenféle költségvetési, meg gazdasági témákat feszegettek. Aztán sikerült jól elterelni mindenfelé. Jöttek is mindenféle cikkek.
Most állandóan a jogi izék kerülnek előtérbe, na, ezt a görcsöt ugyanúgy föl kellene oldatni csevegéssel.
Nagyon nem parancsra, meg központosítva, meg tudományos alapon, hanem spontán, ahogy a 'kedves vendég' (az ország lakossága) kévánja.
Most pl. megnyugodtam, jót csaponghattam, fene vigye, aki kritizálja. :-))
A további hozzászólások és válaszok megtekintéséhez jelentkezz be.
A további hozzászólások és válaszok megtekintéséhez jelentkezz be.