Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdai strasbourgi évértékelő beszédében azt mondta, hogy az Európai Unió egyszerre erősebb és sérülékenyebb, mint korábban: az orosz–ukrán háború, a hibrid támadások, a nagyhatalmi verseny és a szabályokon alapuló nemzetközi rendszer gyengülése miatt Európának nagyobb gazdasági, technológiai és katonai önállóságra van szüksége.
Európai szuverenitás
A bizottsági elnök a versenyképesség és az egységes piac mélyítése mellett az energiafüggetlenséget, az európai technológiai kapacitások fejlesztését és a külső partnerségek bővítését nevezte a következő időszak meghatározó feladatainak. Úgy fogalmazott: a jelenlegi világban Európa képes valódi szuverenitást biztosítani az európaiaknak.
Magyarország külön és hangsúlyos helyet kapott a beszédben.
Von der Leyen a demokráciát fenyegető dezinformációról, külföldi beavatkozásról és az „antidemokratikus, Európa-ellenes erők” megerősödéséről beszélve a magyarországi kormányváltást hozta fel ellenpéldaként. Azt mondta, „április 12. nagyon sokáig megmarad az emlékezetünkben”, majd kijelentette: „A magyar emberek saját kezükbe vették a jövőjüket. A demokráciát választották. Európát választották.” Ezzel közvetlenül a 16 évnyi Orbán-kormányzás után hivatalba lépett, Magyar Péter vezette új kormányra utalt.
A Bizottság korábbi álláspontja szerint az új magyar kormánnyal a jogállamiság helyreállításán, a korrupció és az állam foglyul ejtése elleni reformokon, az alapjogok védelmén és a befagyasztott uniós pénzek feltételeinek teljesítésén dolgoznak.
Kanada mint társult EU-tag
A beszéd egyik legnagyobb új bejelentése Kanada lehetséges „társult EU-tagsága” volt. Von der Leyen támogatásáról biztosította Mark Carney kanadai miniszterelnök elképzelését, hogy Kanada legyen az EU első „társult tagságú” partnere. Ilyen jogi kategória jelenleg nem létezik az uniós szerződésekben, ezért a pontos tartalma és létrehozásának módja még kidolgozásra vár. Von der Leyen azzal indokolta a közeledést, hogy
Kanada és Európa hasonlóan gondolkodik a demokráciáról, Ukrajnáról, a mesterséges intelligenciáról,
az Északi-sarkvidékről, a kritikus nyersanyagokról és az ellátási láncokról. A Financial Times szerint egy mélyebb együttműködés a technológiára, energiára, AI-ra, védelemre és az arktiszi térségre is kiterjedhetne; teljes kanadai EU-tagság jelenleg nincs napirenden.
Védelmi ipari együttműködés
A kanadai kapcsolat a védelmi iparban már konkrét formát öltött. Kanada első Európán kívüli országként csatlakozott az EU 150 milliárd eurós SAFE védelmi finanszírozási rendszeréhez, így kanadai vállalatok is részt vehetnek közös európai beszerzésekben. A Bizottság adatai szerint eddig 18 nemzeti SAFE-tervet hagytak jóvá és 12 milliárd eurót folyósítottak védelmi beszerzésekre. Öt nagy közös projekt indult a drónok, a tengeri védelem, az űrképességek, a lég- és rakétavédelem, valamint a keleti szárny megerősítésére.
Von der Leyen a beszédben egy új Európai Biztonsági Tanács létrehozását is felvetette,
amelyben az EU mellett Kanada, Nagy-Britannia, Norvégia és Ukrajna is részt vehetne.
A biztonságpolitikai részben von der Leyen arra figyelmeztetett, hogy az Európát érő hibrid fenyegetések egyre közvetlenebbek: kibertámadásokat, szabotázsakciókat és drónincidenseket említett, és az európai reagálási rendszert már nem tartja megfelelőnek az új helyzet kezelésére. Egy közös hibrid támadások elleni védelmet és a NATO 4. cikkéhez hasonló uniós vészhelyzeti mechanizmust javasolt, amelynek alapján egy fenyegetett tagállam kezdeményezésére valamennyi uniós ország összehangolhatná válaszát.
Ukrajna katonai támogatása továbbra is a stratégia része: az EU–ukrán drónszövetség a drón- és drónelhárító technológiák közös fejlesztését és nagyobb sorozatú gyártását célozza.
Von der Leyen emellett az egységes piac további integrációját, az energiaárak és a megélhetési költségek kezelését, a mesterséges intelligencia biztonságos fejlesztését, a migrációs és határvédelmi rendszer erősítését, valamint a gyermekek közösségimédia-használatának szigorúbb szabályozását is napirendre tűzte. Az AI területén a legfejlettebb modellek kockázatai miatt szorosabb nemzetközi együttműködést sürgetett, ebben is Kanadát és az Egyesült Királyságot nevezve kiemelt partnernek.