Az Öt Visszhangkamra című műsorában Gavra Gábor és Kóczián Péter a szeptember 11-i terrortámadások 25. évfordulójáról, valamint a Tisza Párt alkotmánybíró-jelöltjeiről, ezen belül elsősorban Ligeti Miklós jelöléséről beszélgetett. A műsorban felvetették, hogy Ligeti számára az alkotmánybírói tisztség szakmai szempontból a jogászi pálya egyik csúcsa, politikai értelemben ugyanakkor kivonhatná őt a napi közéleti és korrupcióellenes küzdelmekből.
Kóczián ezt egy jól fizetett „parkolópályaként”, illetve politikai értelemben vett nyugdíjazásként értelmezte.
A beszélgetés egyik központi kérdése az volt, elfogadja-e Ligeti a jelölést. A műsor készítői szerint döntését különösen érzékennyé teszi, hogy korábban következetes korrupcióellenes szereplőként lépett fel, és Magyar Péterrel kapcsolatban is a felmerülő korrupciós vádak kivizsgálását sürgette. Úgy értékelték, hogy az alkotmánybírói megbízatás elfogadásával Ligeti szükségszerűen háttérbe vonulna a napi politikai megszólalásoktól, miközben a tisztség önmagában jelentős szakmai elismerést jelentene.
Szóba került az is, hogy Ligeti Miklós korábban miért nem kapta meg az új vagyon-visszaszerzési hivatal vezetését. Gavra szerint ebben szerepet játszhatott, hogy Ligeti mögött olyan korábbi ellenzéki szereplők is felsorakoztak, akiket Magyar Péter igyekezett távol tartani a Tisza Párttól. A műsorban ezzel összefüggésben az elszámoltatás társadalmi igényéről és az új hivatal létrehozásának indokoltságáról is vita alakult ki. Elhangzott az is, hogy megfelelő politikai akarattal a már létező hatóságok is képesek lehetnek korrupciós ügyek feltárására.
A résztvevők Unger Anna szerepét és az elszámoltatással kapcsolatos várakozásokat is elemezték. Kiemelték:
a nagy súlyú korrupciós ügyekben a jogerős ítéletek akár éveket is igénybe vehetnek,
amit a közvélemény egy része könnyen az elszámoltatás elmaradásaként értelmezhet. Gavra szerint ugyanakkor a jogállami garanciák és a jogorvoslati lehetőségek feladása politikai elégtétel kedvéért súlyos hiba lenne; az elszámoltatás társadalmi támogatottsága addig tartható fenn, amíg azt a közvélemény jogszerű eljárásnak, és nem politikai leszámolásnak látja.
A műsor végén a többi alkotmánybíró-jelöltről kedvezőbb összkép rajzolódott ki. Gavra szerint a Tisza által kiválasztott személyek szakmailag önálló, szuverén szereplőknek tekinthetők, akikről feltételezhető, hogy alkotmánybíróként nem Magyar Péter aktuális politikai érdekei alapján járnának el. Ligeti Miklóst ugyanakkor sajátos helyzetű jelöltnek nevezték, mivel az ő döntése a korrupcióellenes közéleti szerepének folytatásáról is szól.