Szabó Andrea szociológus és Hatos Pál történész a Kossuth Rádió Kulcskérdések című műsorában a magyar polgárság helyzetéről, a gazdasági elit társadalmi felelősségéről és a mecenatúra hagyományáról beszélt.
Hatos szerint a magyar kultúra története szorosan összefonódott a magánadományozással: Batthyány Lajostól a főúri mecénásokon át a 20. századi nagypolgárságig
számos vagyonos szereplő támogatta a tudományt, az irodalmat és a művészeteket,
bár az adományozás mögött nem mindig kizárólag önzetlen szándék állt.
Mindössze öt százalék
Szabó egy Kovách Imrével végzett kutatásra hivatkozva azt mondta, 2021-ben és 2025-ben is mindössze a magyar társadalom 5 százaléka felelt meg annak a polgárfogalomnak, amely a vállalkozói mentalitás mellett autonómiát, környezete iránti felelősséget és aktív társadalmi részvételt is feltételez. A kutatás szerint a társadalom 33–34 százalékánál egyáltalán nem mutathatók ki a polgárosodás vizsgált jegyei, további 35–36 százaléknál pedig csak alig.
Hatos Pál ezt történelmi problémának nevezte: szerinte
az 1848-ban meghirdetett társadalmi egyenlőség ellenére a polgárosodás nem tudott elég mélyen gyökeret ereszteni Magyarországon.
Szabó Andrea ugyanakkor a 2020-as évek eleje óta változást érzékel: kutatásaik szerint különösen a fiatalok körében erősödött a civil szervezetek és független médiumok tudatos anyagi támogatása, egy 2024-es vizsgálatban az egyetemisták több mint fele számolt be ilyen támogatásról.
Vagyon és félelem
A történész szerint a polgárosodás kulcsa az autonóm közösségek megerősödése, az öntudatos állampolgár és az, hogy az emberek „ne féljenek”. A gazdasági elittel kapcsolatban Szabó kettős társadalmi hozzáállásról beszélt: miközben sokan megkérdőjelezik a nagy vagyonok eredetét, azt is elvárják tulajdonosaiktól, hogy támogassák a kultúrát, a tudományt és a sportot; a látványos luxusfogyasztás viszont ellenérzést kelt. Az állam által támogatott „nemzeti tőkésosztály” létrehozásáról azt mondta, elvileg lehetséges társadalmi csoportok felemelkedését ösztönözni,
de Magyarországon nem látta annak várt hatását, hogy a felsőbb rétegek gazdagodása az alsóbb rétegek helyzetét is érdemben javította volna.
Hatos Pál hozzátette: a rendkívül nagy vagyoni egyenlőtlenségek miatt a vagyonadó gondolata sem tekinthető különleges magyar elképzelésnek, miközben szerinte a polgári társadalom működéséhez a vagyonszerzés mellett önmérsékletre és társadalmi felelősségre is szükség van.