CSŐSZI ATTILA, a Gazdasági és Energetikai Bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint azt az imént elnök úr az expozéjában is elmondta, a Magyar Nemzeti Bank beszámolási kötelezettséggel tartozik az Országgyűlés felé a tevékenységéről, amelynek a 2025-ös év vonatkozásában is eleget tett. Tájékoztatom önöket, hogy a beszámoló tárgyalására kijelölt bizottság, a Gazdasági és Energetikai Bizottság a 2026. július 22-ei ülésén megtárgyalta a Magyar Nemzeti Bank 2025. évről szóló üzleti jelentését és beszámolóját. A bizottság megállapította, hogy az megfelel a jogszabályban foglalt követelményeknek, tartalmazza továbbá a könyvvizsgálói záradékkal ellátott mérlegét és eredménykimutatását, illetve a kapcsolódó kiegészítő mellékletet is. Ezért ‑ bár itt fontosnak tartom megjegyezni, hogy a bizottság állandó ellenzéki tagjai inkább a tusványosi túlélőtábort választották Varga Mihály és az MNB beszámolója helyett ‑ a bizottság úgy döntött egyhangúlag, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2025. évi beszámolóját elfogadásra javasló határozati javaslatot terjeszt be a tisztelt Háznak, melyet H/417. számon vitatunk most meg a beszámolóval együtt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azzal, hogy Matolcsy György 12 éves elnökségét követően 2025. március 4-étől váltás történt a Magyar Nemzeti Bank élén, a monetáris politika területén a szigorú értelemben vett jegybanki profil tisztulása is kezdetét vette. Az új irányítás szakított a korábbi éveket jellemző burkolt támogatásokat tartalmazó politikával, és végrehajtotta a korábbi nem konvencionális eszköztár szisztematikus kivezetését. Ez a stratégia radikálisan növelte a jegybanki működés átláthatóságát. A korábbi évek szerteágazó programjai ugyanis jelentősen rontották a monetáris politika transzparenciáját, torzították a piaci versenyt és a kereskedelmi banki árazásokat is. A klasszikus, letisztult eszköztárhoz való visszatéréssel a monetáris transzmisszió nemcsak hatékonyabbá, de a hazai költségvetési tervezés és a nemzetközi befektetők számára is kiszámíthatóbbá, mérhetőbbé és transzparensebbé vált.

A bizottság ülésén Varga Mihály elnök úr is úgy nyilatkozott, hogy a jegybank immár az alapfeladatára, a törvényi kötelezettségére koncentrál. Ez pedig nem más, mint az árstabilitás elérése és fenntartása, vagyis az, hogy a gazdaság minél kisebb infláció mellett működjön, minél kisebb infláció legyen az, amely az emberek jövedelmét, vagyonát és más eszközeit érinti. Emellett a cél az, hogy az árfolyam stabilizálásával és a tartalékok növekedésével a monetáris politika ütőképesebbé váljon egy kockázatos helyzetben, vagy akár egy nem várt válságban is. Elmondható tehát, hogy az MNB 2025 márciusa utáni tevékenysége az óvatosság és a stabilitás jegyében telt. Az árstabilitás és a pénzügyi piaci nyugalom biztosítása érdekében a Monetáris Tanács egész évben 6,5 százalékon tartotta az alapkamatot. Az adatvezérelt megközelítésű szigorúbb monetáris politika célja az inflációs várakozások horgonyzása és a pozitív reálkamat biztosítása volt.

A jegybank elnöke július 22-én nyolc pontban összefoglalva tájékoztatta a bizottságot a 2025-ös évet jellemző folyamatokról, amelyekről itt az expozéban is hallhattunk már. Az infláció alakulása, a forint árfolyamának mozgása, a magyar bankrendszer főbb jellemzői, hazánk devizatartalékának változása; a Magyar Nemzeti Bank működését érintően az észszerűség és az átláthatóság érvényesülése; a számomra különösen hangsúlyos ügy, az alapítványi működés teljes felülvizsgálata; a gazdasági és üzleti élet szereplőivel való együttműködés; valamint a nemzetközi kapcsolatok voltak azok a kérdéskörök, amelyekbe a szóbeli kiegészítés során a bizottság tagjai is betekintést kaphattak.

A hazai bankrendszerrel kapcsolatban szeretném önöknek kiemelni, hogy sokkellenálló képessége mind a likviditási, mind a tőkehelyzet szempontjából a kihívásokkal teli környezetben is stabil maradt, amit az 1448 milliárd forintos adózott eredmény és a 19,9 százalékos konszolidált tőkemegfelelési mutató igazol. A hitelezés dinamikája különösen a lakossági szegmensben élénkült. A lakossági hitelállomány 14,7 százalékkal bővült, amiben meghatározó szerepe volt a szeptemberben indult „Otthon Start” hitelprogramnak, a vállalati hitelállomány pedig 7,3 százalékkal nőtt. Az MNB augusztusban elindította a minősített vállalati hitelminősítést a kkv-szektor ösztönzésére. A nem teljesítő hitelek aránya tovább csökkent, ahogy hallhattuk, a vállalati szektorban 3,2 százalék, a lakossági szektorban pedig 1,6 százalék volt az év végén. A jegybank az év során felmérte a szektor mesterségesintelligencia-használatát is, és új ajánlást adott ki a biztonságos EMI-alkalmazás ösztönzésére.

(9.30)

Emellett a csalások elleni küzdelem jegyében kidolgozta az „öt csapás” intézkedéscsomagot, és elindította a központi visszaélésszűrő rendszert.

Az MNB 2025-ben több mint 2 ezer intézmény felett gyakorolt felügyeletet, ebből 1065 intézmény esetében teljes körű, prudenciális, fogyasztóvédelmi és pénzmosás elleni ellenőrzést végzett, amelyek a pénzforgalmi szolgáltatásokra, a visszaélések megelőzésére és a fogyatékossággal élő ügyfelek akadálymentes kiszolgálására fókuszáltak.

Miként az imént említettem, a jegybank működésében ugyan kedvező folyamatok indultak el, de a Gazdasági és Energetikai Bizottság arra a megállapításra jutott, hogy számos területen van még előrelépési lehetőség. A tavalyi évet alapvetően a kettősség jellemzi: bár a tényleges működés költsége 4,4 százalékkal elmaradt a felülvizsgált tervtől, ennek ellenére 4,8 százalékkal meghaladta a 2024. évit. Megtörtént az átállás egy takarékosabb feladatellátásra, például a balatonakarattyai úgynevezett oktatási és konferencia-központ bezárásával. Ugyanakkor a modernizált, de hatalmas alapterületű és speciális technológiával felszerelt épületkomplexum, az elhíresült és mindenki számára jól ismert Szabadság téri székház júliusi használatba vétele az ideiglenes bérleményekéhez képest az üzemeltetési, karbantartási és energiaköltség 38 százalékos növekedését eredményezte, egyúttal az értékcsökkenési leírás 32,5 százalékos megugrását is okozva, melyeket csak egyéb dologi kiadások, például kommunikáció vagy külső tanácsadók visszafogásával lehetett mérsékelni. A teljes apparátus visszaköltöztetése, az informatikai infrastruktúra és a biztonságtechnikai rendszerek élesítése pedig egy egyszeri, igen jelentős, 1,2 milliárd forintos dologi többletkiadást is generált.

Azt is fontosnak tartottuk rögzíteni, hogy a személyi jellegű ráfordítások területén is ellentétes irányú mozgások zajlottak. A drasztikusnak mondható, 15 százalékos állománycsökkentés ellenére a bérköltségek 11,8 százalékkal növekedtek, ami a 9 százalékos átlagos bérfejlesztésből eredeztethető. Az állománycsökkentés mellett ilyen mértékben növekedő személyi ráfordításokból arra lehet következtetni, hogy a bérszintnövekedés elsősorban a felsőbb vezetői körben jelentkezett, míg a leépítések főként az alsóbb jövedelemkategóriákat érintették.

Az MNB-vel kapcsolatban elmondható, hogy a bér- és működési költségei nagyságrendileg is jelentősen meghaladták a hozzá hasonló munkaköri összetételű és finanszírozású korábbi Nemzetgazdasági Minisztériumét. 2025-ben az MNB egy főre jutó bérköltsége közel 60 százalékkal volt magasabb, mint az NGM-é, míg az egy foglalkoztatottra jutó működési költsége mintegy háromszorosa volt az NGM-ének. Ahogy a nagyságrendbeli különbségekből is látszik, az MNB bérpolitikája és működtetése, úgy tűnik, nem követte a közpénzből gazdálkodó szervezetektől elvárt költség- és erőforrás-takarékossági normát ‑ vagy nem eléggé.

Az előző két téma mellett a bizottság tagjai még számos kérdést érintettek, melyekről konstruktív vita folyt. Kérem, engedjék meg, hogy néhányat ezek közül önöknek is megemlítsek.

Az első a jegybanki függetlenség területe volt. A jogszabályi garanciákon és kereteken túlmutatóan is fontos elvárás ugyanis, hogy az MNB döntéshozatalát ne érhesse közvetlen befolyás se a politika, se a piac részéről, annak érdekében, hogy a bizalom ne sérüljön. Ezzel szorosan összefügg a hitelesség kérdése is. A jegybanki kommunikáció és a döntések összhangját biztosítani kell. Elvárás, hogy a piaci szereplők világos tájékoztatást és magyarázatot kapjanak a várható lépésekről, és a döntéseknek, illetve a megvalósításnak ezeket kell tükröznie.

Talán mondanom sem kell, hogy a bizottsági tagok érdeklődésének középpontjában állt a forintárfolyam alakulása is. 2025-ben a forint euróhoz viszonyított árfolyama március elejétől december végéig erősödött. A pozitív folyamatokat a jegybanki tartalékok minden korábbinál magasabb szintre történő emelése is támogatta. Ez a tendencia aztán folytatódott 2026-ban is. Abban talán egyetérthetünk, és egy képviselői kérdésre adott reakcióként is megerősítést nyert, hogy az árfolyam-erősödésben jelentős szerepe volt elsősorban a kormányváltásnak, illetve az azt követő politikai üzeneteknek, melyek az euró bevezetésére, az uniós források hazahozatalára és a jegybank függetlenségére vonatkoztak. Ezek stabilizálták a várakozásokat, ez pedig az árfolyam kedvező alakulásában köszönt vissza, lehetővé téve idén már azt, hogy a kamatcsökkentési intézkedésekre hamarabb sor kerüljön, mint ahogy bárki gondolhatta.

Szintén mindannyiunkat érintő ügy a vállalatok és a lakosság számlavezetése és hitelfelvétele kapcsán a költségek mértéke. A bizottság ülésén egyetértésre jutottunk abban, hogy ez a munka még nem ért véget, hiszen elmondható, hogy nemzetközi összehasonlításban is magas költségszinttel dolgozik a magyar bankrendszer. A pénzintézetek nyilván nehezen mondanak le a profitjukról, de a mi egyértelmű célunk az, hogy ezek a díjak csökkenjenek. Természetesen a külföldi szereplők versenytársként való megjelenésével maga a piac is képes önmérsékletet gyakorolni, de a szabályozói oldalról is lehet és kell arra törekedni, hogy mind a kis- és középvállalkozások, mind pedig a lakosság tekintetében minél gyorsabban olcsóbb számlavezetési és hitelezési költségeket érjünk el.

Végül, de nem utolsósorban a készpénzhasználat jelene és jövője volt az a kulcskérdés, ami az ülésünkön hosszabban is szóba került. Az emberek túlnyomó többsége ragaszkodik a készpénzhez, egyfajta szabadságfaktornak tekintik a készpénzhasználat jogát, ezért alapos és megfontolt gondolkodást igényel az, hogy mennyiben korlátozza bárki és bármilyen intézmény a használatát. Ezért a fejlődésnek, a technikai haladásnak, amelyet a digitális eszközök és a digitális pénz fémjelez, illetve a készpénznek párhuzamosan kell még egy jelentős ideig egymás mellett futnia.

Tisztelt Ház! Összességében elmondható tehát, hogy az MNB működésében alapvetően pozitív változások történtek. Ezt tükrözi az is, hogy a 2025-ben elkönyvelt 554 milliárd forintos veszteség az előző évi 788,7 milliárd forintos hiányhoz képest mérséklődött, de a működési költségek és az eszköztár terén megkezdett transzparens, racionalizációs irányvonal fenntartása a jövőben is indokolt és hangsúlyos kell hogy legyen.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmondottak alapján azt kérem önöktől, hogy a Gazdasági és Energetikai Bizottság által benyújtott, a Magyar Nemzeti Bank 2025. évi üzleti jelentése és beszámolója elfogadásáról szóló H/417. számú határozati javaslatot támogassák és annak elfogadása mellett szavazzanak. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárt soraiban.)

Forrás: parlament.hu