DR. BÓDIS PÉTER igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Az előttünk fekvő T/791. és a T/790. számú törvényjavaslat, amely majd ezt követően kerül megtárgyalásra, nagyon sok pontban kapcsolódik egymáshoz, így az expozékban is lehetnek átfedések. Én az első törvény expozéját egy kicsit hosszabbra vettem, és majd a következőnél visszautalok ezekre.

Tisztelt Országgyűlés! A közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvény rendelkezései 2027. január 1. napjától minden közhiteles nyilvántartásra érvényesülnek. A közhiteles nyilvántartásoknak az elmúlt időszakban fel kellett készülniük, aminek részeként meg kellett határozniuk, hogy mely adatok tekintetében minősülnek elsődleges nyilvántartásnak, vagyis mely adataikat tartják nyilván közhitelesen.

A cégnyilvántartás és a civilnyilvántartás tekintetében ez a megfeleltetés még nem történt meg, 2027. január 1. napjával e két nyilvántartást felváltotta volna a jogi személyek egységes nyilvántartása. Ez a határidő azonban nem tartható, az egységes nyilvántartás eddig a határidőig nem tud felállni, így a két, jelenleg hatályos nyilvántartási törvényt módosítani kell, megjelölve benne a közhitelesen nyilvántartott adatokat.

Fontos hangsúlyozni, hogy ez a törvénymódosítás nem hat ki a két magánjogi nyilvántartás közbizalmi jellegére. Épp ellenkezőleg: a cég- és a civilnyilvántartásban nyilvántartott adatok jelentős része a nyilvántartás vezetéséhez kötődik, vagyis közhitelességük forrása maga a nyilvántartás. Ezek közül említhető a nyilvántartási szám, a cégjegyzékszám, a cégnév, a székhely, a bejegyzés napja és minden olyan jogi tény, amely az adott magánjogi jogi személyre vonatkozó bejegyzéssel keletkezik, így például az, hogy ki a gazdasági társaság ügyvezetője vagy felügyelőbizottságának a tagja.

Ezen túlmenően a cégnyilvántartás és a civilnyilvántartás naprakészen tanúsít számos olyan további adatot, amelynek elsődleges nyilvántartása nem a cég- vagy a civilnyilvántartás, vagyis közhitelesen más nyilvántartás tartalmazza, azonban a cég vagy szervezet nyilvántartásához tapadnak, mert azok igazoló, azonosító adatok. Ilyen például az adószám, a statisztikai számjel, de akár a természetes személyek személyazonosító adatai is. Ezen adatokat a továbbiakban is hitelesen tanúsítja a nyilvántartás.

A cég- és a civilnyilvántartás közbizalmi, forgalombiztonsági garanciái nem csökkennek, a nyilvántartásokkal kapcsolatos anyagi jogi védelem, a megbízhatóság változatlanul fennáll. A módosítások célja, hogy aggálytalanul megállapítható legyen, hogy az állami nyilvántartások rendszerében melyek azok az adatok, amelyeket a cég- vagy a civilnyilvántartás tart nyilván a közhitelesség joghatásával.

Tisztelt Képviselők! Térjünk rá arra a kérdésre, hogy miért is kell most a cégnyilvántartási és a civilnyilvántartási törvény módosításait tárgyalni. Ez a kérdés átvezet az egyes magánjogi nyilvántartásokat érintő törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz. A korábbi kormányzati ciklusban az egységes jogiszemély-nyilvántartás megvalósítása először halasztást szenvedett, majd egy teljesen új koncepcióra alapítva újraszabályozásra került. A jogi személyek nyilvántartásáról szóló 2025. évi LIX. törvény, valamint a jogi személyekkel kapcsolatos egyes hatósági eljárásokról és végelszámolásról szóló 2025. évi LX. törvény 2025-ben 2027. január 1-jei hatálybalépéssel került elfogadásra.

(15.00)

Ugyanakkor azt láttuk, azzal szembesültünk, hogy az informatikai, a rendszertervezési felkészülés nem történt meg, és emiatt a jogi felkészülés is részleges. A törvényjavaslat arra tesz javaslatot, hogy a kihirdetett, de még hatályba nem lépett törvények hatálybalépésére két évvel később, azaz 2029. január 1-jén kerüljön sor. Még ezen határidő is szűkös, azonban módot ad arra, hogy a teljes szabályozási koncepció is átgondolásra kerüljön.

Tisztelt Országgyűlés! Fontos, hogy meghatározzuk, hogy mit érhetünk el, illetve mit akarunk elérni egy új, egységes nyilvántartás létrehozásával. Általános vélekedés, hogy a cégeljárás egy jól működő eljárás, azonban a cégeljárásnak bizonyos elektronikus ügyintézési megoldásai meghaladottakká váltak, és jelentősen eltérnek a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény, a DÁP-törvény által előírt elektronikus ügyintézési elvárásoktól, a civil nyilvántartási eljárásról, a civil szervezetek adatainak megismeréséről pedig biztosan nem mondhatjuk, hogy kényelmes és ügyfélbarát. E nyilvántartás és ezen eljárás fejlesztése az eljáró jogi képviselők és maguk a szervezetek szerint is indokolt és szükséges. A jogi személyek nyilvántartásának létrehozatala elsődlegesen a cégjegyzék és a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásának egységesítését jelenti.

(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A magánjogi jogi személyek nyilvántartásának jogtörténeti és joggyakorlati alapjai egyértelműek. A fő szemléletváltozást az eljárások hatékonysága, ügyfélközpontúsága és informatikai teljesítőképessége terén kell biztosítani. Olyan nyilvántartási rendszert kell biztosítani, amely egyszerre képes arra, hogy a nyilvántartási eljárások lefolytatását magas informatikai felkészültséggel és elektronikus szolgáltatásokkal támogassa mind az ügyfél, mind a nyilvántartó oldalán, valamint arra, hogy a nyilvántartás adatairól, a szervezetekkel kapcsolatos információkról kényelmes, gyors és elektronikus tájékoztatást biztosítson.

Figyelemmel kell lenni arra is, hogy a fejlesztések megvalósítása és a rendszer fenntartása költséghatékony módon történjen meg. A magyar igazságszolgáltatás modernizációja kiemelt prioritás. Biztosítani szeretnénk, hogy a bírósági eljárások, a nyilvántartási eljárások kiszámíthatóan és hatékonyan működjenek. Ennek fontos eszköze az, hogy létrejöjjenek azok az ügyfelet kiszolgáló elektronikus felületek és elektronikus szolgáltatások, amelyek már a kérelem beadása előtt biztosítják, hogy a kérelem tartalma jogszerű és hibamentes legyen.

A felesleges adminisztráció elkerülése mind az ügyfél, mind a nyilvántartó oldalán önmagában is hatékonyabbá teszi az eljárást, és megkíméli a szereplőket a felesleges és időigényes intézkedésektől. A közhiteles nyilvántartások rendelkezésre állása biztosítja azt, hogy az egyszeri benyújtás, az egyszeri adatszolgáltatás elve minél szélesebb körben érvényesüljön. Az új rendszer felállításakor tehát tovább kell szélesíteni azon más közhiteles nyilvántartásokkal, hatóságokkal, bíróságokkal való állandó adatkapcsolatot, amelyek révén a magánjogi nyilvántartásba ellenőrzött, valós, jogszerű adatok kerülhetnek, és az adatok naprakészsége biztosított lesz.

Az elektronikus ügyintézési megoldások, az elektronikus szolgáltatások, az állami nyilvántartások közötti interoperabilitás azt eredményezi, hogy az eljárások lefolytatása humán erőforrás biztosítását csak a legszükségesebb mértékben igényli. A nyilvántartó nevében eljáró természetes személyeknek így az adminisztratív és ügyviteli feladatok helyett lehetőségük lesz arra, hogy kizárólag a jogi, a szakmai munkára és kérdésekre koncentráljanak.

A jogi szabályozásnak a fenti elveket és megoldásokat úgy kell támogatnia, hogy közben teret biztosítson arra, hogy a magánjogi jogi személyek joga fejlődni tudjon. A fejlődés egyik fontos útja ugyanis az, hogy a jogi szabályozás joggyakorlatban felmerülő jogértelmezési kérdéseire a bejegyzési, változásbejegyzési kérelmek kimunkálásán, illetve elbírálásán keresztül jogászi, végső soron bíróság általi válaszok születnek, ezekről joggyakorlati elemzések, vélemények készülnek, vagyis megtörténik a proaktív jogfejlődés, amelynek eredménye lehet az, hogy a jogalkotó a jogfejlődés eredményét jogszabályban igazolja vissza.

Az elkövetkezendő két évben azon fogunk dolgozni, hogy a magánjogi jogalanyok nyilvántartása egy modern, hatékony, ügyfélbarát és jogi fejlettségét tekintve is az európai élvonalba tartozó nyilvántartásként jöjjön létre. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a fenti célokkal egyetértve fogadja el a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárt soraiban.)

Forrás: parlament.hu