DR. BÖGI VIKTÓRIA élő környezetért felelős minisztériumi államtitkár: Természetesen igyekszem. Nagyon szépen köszönöm a konstruktív észrevételeket és javaslatokat mindenképpen.

Én ott kezdeném, egy picit visszamennék az időben, de csak azért, hogy értsék, hogy hogyan jutottunk el idáig. Méghozzá azért, mert gyakorlatilag a 314/2005-ös kormányrendelet korábban szabályozta azt, hogy ez az időszak, a nemzetközi eljárás időszaka ne számítódjon bele a magyarországi eljárási határidőbe. Most próbálom egy kicsit leegyszerűsíteni és közérthetővé tenni, ezért nem akarok nagyon mélyjogászkodni, hogy azok is értsék, akik nem feltétlenül jogászok.

De az Ákr., az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény 2018-as hatálybalépésével egyidejűleg ez a rendelkezés kikerült ebből a 2005-ös kormányrendeletből, és nem volt orvosolva ez az eljárási logikai bukfenc, hogy így mondjam, tehát tulajdonképpen 2018 és ’26 között nem lett rendezve, visszaépítve az ‑ nem tudom milyen oknál fogva, én erre nem tudok válaszolni ‑, hogy ne számítódjon bele a határidőbe.

Na most, jogászként tudja az ember, hogy ha egy eljárást felfüggesztenek, akkor minden egyéb eljárási cselekményt sem szabad megtenni, és ez okozta ezt az, én úgy mondanám, hogy ex lex állapotot, ami bizonytalanná tette az eljárásoknak nem a végkimenetelét, hanem magát azt, hogy mikorra fog befejeződni, mert ugyanúgy be kellett várni ezeket a nemzetközi véleményeket és észrevételeket, viszont a felfüggesztés közben a magyar hatóságok nem tudtak dolgozni. Ez volt az egyik módszer, amit tulajdonképpen alkalmaztak a magyar hatóságok, ami nem egy tökéletes módszer, maradjunk annyiban. A másik pedig az, hogy kvázi vállalták, hogy határidő-túllépésben lesznek, mondjuk, nem függesztették fel az eljárást, és emiatt határidő-túllépés volt.

Határidő-túllépésnél ezek olyan típusú eljárások, amelyek nagyon nagy volumenűek, magas eljárási díj kapcsolódik hozzájuk. Nyilván az Ákr.-ben is benne van, hogy ha határidő-túllépés van, akkor egy visszafizetési kötelezettsége keletkezik jelen esetben a magyar államnak a kérelmező felé ‑ ez az egyik.

A másik pedig az, hogy tulajdonképpen ezzel egy bizonytalan eljárásba fogott az ország, ami azért nem jó, mert ugyan… ‑ tehát a külföldi részes államok nem ügyfelek ebben az eljárásban, tehát nem fellebbezhetnek, nem élhetnek magyarországi jogorvoslattal, most tényleg próbálom leegyszerűsíteni. Viszont nekik is vannak eszközeik, hogy mondjuk, egy ilyen eljárás esetén hova fordulhatnak, tehát az Implementációs Bizottsághoz, amely az espoói egyezményhez kapcsolódik, az Európai Bizottsághoz, és nyilván itt egy kötelezettségszegési eljárásba torkollhat majdan egy ilyen ügy. Erre eddig nem volt példa egyébként. Itt kitérnék mindjárt Dócs képviselő úr meg a képviselőtársaim további kérdéseire is természetesen.

Az espoói egyezmény, amelyhez tulajdonképpen kapcsolódik ez a jogszabály-módosítás és ez az eljárás, amiről beszélünk, a nemzetközi szakasza a khv-eljárásnak, tehát a környezeti hatásvizsgálati eljárásnak, ez egy jövőbeni dologra irányul. Tehát sajnos azokra az esetekre, amikor határon átívelő szennyezések vannak, nem tud jogorvoslatot nyújtani, vagy eljárásjogi, bármilyen támaszt, hanem tulajdonképpen ezek jövőbeni beruházásokat érintenek, az espoói egyezmény. Tulajdonképpen ezzel nemzetközi kötelezettségeinknek teszünk eleget, hogy átláthatóbbá, biztosabbá tesszük ezeket az eljárásokat.

És akkor V. Németh képviselő úrra nézve: tehát nem a fenékküszöböt érinti. Két eljárás van egyébként jelenleg folyamatban: az üzemidő-hosszabbítása Paksnak és jelenleg Hegyeshalomnál egy, mindjárt mondom önnek pontosan, tehát Hegyeshalomnál pedig egy kavicsbányához kapcsolódóan. Tehát összesen két eljárás van jelenleg folyamatban, úgyhogy nagy jogbizonytalanságot nem idézünk elő.

Nyilván, most akkor picit Pakshoz kapcsolódva, egy ilyen jellegű beruházásnál a hatásvizsgálati terület óriási terület. Tehát itt 1500 kilométerről beszélünk. Ez azért fontos, merthogy 1500 kilométeren belül bárki bejelentkezhet az érintett országok közül véleményezésre. Ezt úgy tessenek elképzelni, hogy amikor megvan ez a hatásvizsgálati tanulmány, akkor vagy le van fordíttatva, amit általában beépítenek ezekbe a beruházásokba, vagy ha nincs lefordíttatva, mert lehet, hogy van olyan eljárás is, ott az országnak, ahová megküldjük, a saját fordítóirodájukkal kell ezt elvégeztetni, tehát ezt nem látom előre vagy nem látjuk előre feltétlenül.

(14.50)

Nyilván ezt áttanulmányozzák, megküldjük nekik, ennek megvan a módja, tehát erre van egy külön kijelölt kapcsolattartói rendszer, amely az espoói egyezményhez kapcsolódik. Tehát minden ilyen eljárásban fix kapcsolattartók vannak kijelölve minden országban, úgyhogy biztos, hogy odaér ez a küldemény, hogy így mondjam. Ott határidőt szabunk, hogy mennyi időn belül véleményezzék, sőt úgynevezett ‑ én úgy mondanám ‑ közmeghallgatásra is sor kerülhet ezekben az országokban, ugyanúgy, ahogy a hazai szabályozásban. Tehát ez azt jelenti, hogy például majd a minisztériumi kollégáink fogják magukat, és el kell menni egy közmeghallgatásra, mondjuk, Romániába, tehát attól függően, hogy kik jelentkeznek be ebbe az eljárásba.

Az észrevételek. Én azt gondolom, hogy minden ország arra törekszik, Magyarország is, hogy egy teljesen kiegyensúlyozott kapcsolatot ápoljon a szomszédos országaival meg a hatásvizsgálati területen lévő országokkal, a potenciális hatásviselő felekkel, ugyanis mi is kerülhetünk fordított helyzetbe, mint ahogy egyébként volt rá példa az elmúlt években. Ugyan ezek nem tömeges eljárások, tehát kihangsúlyozom, hogy nem tömegesen fordulnak elő, de például amikor minket érintett egy külföldi beruházás, többek között az osztrák nikitschi szélerőműpark és a romániai cernavodai atomerőmű I. blokkjának felújítása, Magyarország ugyanilyen hatásviselő fél volt.

Jelenleg folyamatban van a Hegyeshalmi Kavicsbánya és a Paksi Atomerőmű, hatásviselő félként pedig ‑ tehát amikor fordított esetben vagyunk, minket érint, csak nem nálunk zajlik a beruházás ‑ egy horvátországi autóút és egy szlovákiai mészkőbánya, tehát ahol mi vagyunk érintettek.

Szeretném elmondani érdekességként, hogy nemcsak akkor kapcsolódhat be egy külső állam ezekbe az eljárásokba, ha megküldtük neki a hatásvizsgálati tanulmányt, hanem gyakorlatilag, ha mondjuk, a sajtóból értesülnek egy ilyen beruházásról, de a magyar hatóságok nem úgy ítélik meg, hogy az espoói egyezmény hatálya alá tartozik, akkor is gyakorlatilag megjelenhet az adott állam, és azt mondhatja, hogy márpedig ez minket érint, és akkor mi is szeretnénk bekapcsolódni, tehát szeretnénk, ha ezt az eljárást lefolytatnák. Úgyhogy tulajdonképpen bárki bekapcsolódhat, ha úgy érzi, hogy érintett. Mondom, itt most kettő eljárás van folyamatban.

Annyit szeretnék elmondani még, hogy igazából ez nem lassabb, tehát nem a gyorsaság a lényeg ‑ képviselőtársam felvetésére ‑, hanem az, hogy a jogszerűség és a jogbiztonság nagyon fontos a hatásviselő feleknek is meg szakmai szóval élve a kibocsátóknak is, tehát azoknak az országoknak, amelyek a beruházást véghez viszik. A következetes eljárási szabályok betartása, én azt gondolom, nagyon fontos. Végül is úgy bánjunk másokkal, ahogy mi is szeretnénk, hogy bánjanak velünk. Tehát én azt gondolom, hogy nekünk is példát kell mutatnunk abból, hogy teljesen korrekten járjunk el a környező országokkal, amelyek ebbe a körbe beletartoznak, hiszen fordított esetben mi is ugyanezt várnánk el.

A fenékküszöböt mondtam, de az itt most nem kapcsolódik ehhez, úgyhogy én erre most nem térnék ki, ha megbocsátják, tehát maradnék ennél a konkrét helyzetnél. Én azt gondolom, hogy az önök kapcsolódó észrevételeit természetesen visszük magunkkal, a részletszabályoknak egyébként folyamatban van a kidolgozásuk. A kormányrendelet szabályozza a részletszabályokat, és gyakorlatilag várhatóan ‑ most ütemterv szerint mondom ‑, körülbelül november táján fogjuk elfogadni ezt a jogszabályt. Addig még sok minden lezajlik, és addigra egyébként a háttérszabályozás, tehát a rendeleti szabályozás is elkészül.

Azt gondolom, hogy mindenkinek sikerült a felvetéseire, kétségeire válaszolnom, és bízom benne, hogy támogatni tudják ezt a jogszabály-módosítást majdan a szavazáskor is. Köszönöm szépen. (Taps.)

Forrás: parlament.hu