DR. BÓKA ZSOLT, a TISZA képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! A magánjogi törvényjavaslatok megbízhatósága a jogi és a gazdasági forgalom biztonságának egyik alapköve. Aki szerződést köt, hitelt nyújt, támogatást folyósít, az ezekből a nyilvántartásokból tájékozódik. A nyilvántartások pontossága és közhitelessége a mindennapi joggyakorlat egyik fő követelménye.

Az előttünk fekvő törvényjavaslat a jogi személyek nyilvántartásáról szóló 2025. évi LIX. törvény, valamint a jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a végelszámolásról szóló 2025. évi LX. törvény hatálybalépését 2027. január 1-jéről 2029. január 1-jére módosítja.

A képviselőcsoportunk álláspontja világos: az egységes jogiszemély-nyilvántartás, a cég- és civilnyilvántartás együttes kezelése helyes szakmai cél. Támogatjuk a törvényjavaslatot, mert a rendezett átütemezés mindig kisebb kockázatot jelent, mint egy működésképtelen vagy félkész rendszer erőltetett elindítása. Tudjuk jól, hogy a cégnyilvántartás és a civilnyilvántartás egységes nyilvántartási rendszerben történő kezelése hatalmas, de történelmi léptékű szakmai vállalás. Különösen igaz ez akkor, amikor az új rendszer az automatikus döntéshozatalt is magába foglaló egységes és gyors eljárási szabályok bevezetését célozza.

Ezzel összhangban a törvényjavaslat módosítja a kapcsolódó rendelkezések hatályba léptetését is. Ez a halasztás ugyanis a teljes jogrendszer zökkenőmentes működésének garantálása érdekében érinti többek között a kiberbiztonságról, a sportról, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról, vagy épp a „megye” és a „kormánymegbízott” elnevezés alkalmazásáról szóló törvényeket. Így biztosítható az átállás szabályainak tökéletes dogmatikai és gyakorlati szintű időbeli összehangolása.

Tisztelt Ház! Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében rögzített jogállamiság nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. Az Alkotmánybíróság a 9/1992. (I. 30.) AB határozatában is hangsúlyozta a jog világosságának és kiszámíthatóságának követelményét. A jogbiztonság része az is, hogy az érintetteknek megfelelő idő álljon rendelkezésükre az új szabályok alkalmazására való felkészüléshez. Ezt a jogalkotásról szóló törvény is kifejezetten előírja.

A nyilvántartási reformnak építenie kell a jogalkalmazók tapasztalataira. A bíróságok, az ügyvédek, a közjegyzők és az érintett szervezetek bevonása ezért a működőképes szabályozás szakmai feltétele. Kiváló jogászelődünk, Grosschmid Béni gondolatai és munkássága is arra emlékeztetnek bennünket, hogy a törvények erejét és időtállóságát a kialakult gyakorlathoz és a társadalomban gyökerező szokásokhoz való kapcsolódásuk alapozza meg. Egy ilyen jelentőségű reform előkészítése a jogszabályok felülvizsgálatán túl, a működés feltételeinek megteremtését is megköveteli. Fel kell készíteni a nyilvántartást vezető bíróságokat, az eljárásban közreműködő szakembereket és az érintett szervezeteket. Biztosítani kell az informatikai rendszer megbízhatóságát és az adatok biztonságos átvezetését.

A magyar magánjogunk története is az alapos előkészítés jelentőségére figyelmeztet. Szladits Károly és a korszak meghatározó jogtudósainak munkája nyomán olyan szakmai színvonalú magyar magánjogi törvényjavaslat született közel egy évszázada, 1928-ban, amelynek számos megoldását a bírói gyakorlat annak ellenére átvette, hogy a javaslat nem vált formálisan törvénnyé.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat preambuluma szakmai párbeszédet, szakmai konszenzuson alapuló szabályozást és hosszú távon fenntartható informatikai megoldást irányoz elő. A TISZA-frakció támogatja a törvényjavaslatot, mivel a halasztás lehetőséget teremt arra, hogy az egységes nyilvántartási rendszer szakmailag megalapozott szabályokkal és megbízható működési feltételekkel induljon el. A következő időszak feladata, hogy ezzel a lehetőséggel felelősen éljünk. Köszönöm a szót és a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárt soraiban.)

(15.10)

Forrás: parlament.hu