DR. CSUZDA GÁBOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is engedjék meg, hogy kifejezzem örömömet és abbéli reményemet, hogy egyre több olyan törvényjavaslattal fogunk találkozni, amelyben egyetértésre tud találni a kormány és az ellenzék, az pedig külön öröm számomra, hogy a mai napot egy ilyen törvényjavaslattal tudjuk zárni.

Ez a törvényjavaslat elvégzi a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény módosítását a 2024. évi LXXXII. számú közhiteles törvénnyel való összhang megteremtése érdekében.

A törvényjavaslat összhangban van azzal a munkával, amelyet még a Fidesz-KDNP-kormány kezdett meg 2024-ben a nyilvántartások közhitelességének megteremtése érdekében. A szabályozás indoka az állami és hatósági nyilvántartási rendszer átvilágítása, rendszerezése és a modern digitális államigazgatási elvárásokhoz való igazítása volt.

Korábban a jogrendszerben a közhitelesség fogalma és joghatásai ágazatonként, így az ingatlan-nyilvántartásban, a cégnyilvántartásban, a személyiadat-nyilvántartásban vagy a járműnyilvántartásban eltérően, sokszor hiányosan vagy szétszórva jelentek meg. Szükség volt egy olyan kerettörvényre, amely tisztázza, hogy pontosan mit jelent a közhitelesség, milyen vélelmek fűződnek hozzá, és milyen követelményeknek kell megfelelnie egy adatnak ahhoz, hogy közhitelűnek minősüljön.

Korábban számos olyan nyilvántartást is közhitelesként nevesített a jogalkotó, amely mögött nem állt megfelelő adatminőség-ellenőrzés vagy megfelelő és folyamatos frissítések. Az új szabályozás célja volt, hogy csak az a nyilvántartás kaphassa meg és tarthassa meg a közhiteles státuszt, amely megfelel a törvényben előírt adatminőségi, biztonsági és adatvédelmi elvárásoknak. Ennek alapfeltétele volt a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvény elfogadása, amely bevezette az állami nyilvántartások kötelező auditálási és tanúsítási rendszerét. Így a közhitelesség nem egy alanyi jogon járó végleges címke, hanem egy folyamatosan ellenőrzött kategóriává vált.

Mindez alapja a digitálisan működő államnak is, ugyanis az e-közigazgatás és az adatalapú államműködés előfeltétele, hogy a különböző hatósági nyilvántartások képesek legyenek egymással automatizáltan, biztonságosan szinkronizálni az adatokat. Innentől kezdve alapfeltétel, hogy a közigazgatásban ne kelljen az állampolgárnak vagy vállalkozásnak többször jelentenie ugyanazt az adatot; ha egy adat egy közhiteles nyilvántartásban szavatolt és naprakész, azt a többi állami szervnek is át kell tudnia venni.

A közhitelességi törvényt követte még 2025-ben a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvénnyel összefüggő törvények módosításáról szóló 2025. évi LXXX. törvény, amellyel a legtöbb nyilvántartás esetében megtörtént a közhitelességi kerettörvénnyel való harmonizáció. Mindehhez természetesen a kormányrendeleti szintű szabályok is megszülettek a 2024., 2025. esztendőkben. A minisztériumok az Igazságügyi Minisztériummal közösen munkacsoportokban vizsgálták meg a saját nyilvántartásaikat és azok adattartalmát, és végezték el az egyes adatok közhitelességi szempontú osztályozását. Mindennek végső határideje 2026. december 31-e. Mindezzel maximálisan összhangban van a most benyújtott törvényjavaslat is, amely a cégjegyzék, illetve a civil szervezetek nyilvántartása esetében is megteszi a közhitelességi vizsgálatot. Ezek ugyan rendelkezésre álltak a jogi személyek nyilvántartásáról szóló 2025. évi LIX. törvényben, valamint az ahhoz szorosan kapcsolódó, a jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a végelszámolásról szóló 2025. évi LX. törvényben, amelynek hatálybalépését két évvel készül a TISZA-kormány eltolni, amivel ‑ ahogyan az előző törvényjavaslat során tárgyaltuk ‑ nem értünk egyet. Ugyanakkor a vállalkozások és a civil szervezetek esetében is kiemelt érdek, hogy egyértelműen meghatározásra kerüljön, hogy az egyes nyilvántartásoknak mely elemei közhitelesek.

Éppen ezért a jelen törvényjavaslatot a Fidesz és a KDNP frakciója támogatni fogja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban. ‑ Szórványos taps a kormánypárt soraiban.)

Forrás: parlament.hu