DR. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Elnök asszony, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, ez a törvényjavaslat egy olyan területet érint, amely első pillantásra talán technikai jellegűnek tűnik, azonban a gazdaság működésének, a civil társadalom szervezettségének és a jogbiztonságnak az egyik alapvető kérdése, hogy hogyan tartjuk nyilván a jogi személyeket, hogyan biztosítjuk a nyilvántartások hitelességét, és mennyire tudunk valóban kiszámítható jogi környezetet teremteni mindazok számára, akik ezekre az adatokra támaszkodnak.

A törvényjavaslat céljai között szerepel a cégnyilvántartás és a civil szervezetek nyilvántartási szabályainak összehangolása, a közhiteles adatok körének pontosítása, valamint az egységes nyilvántartási rendszer kialakításának az előkészítése. A korszerű, átlátható és megbízható nyilvántartási rendszer nem pusztán az államigazgatás érdeke, hanem a vállalkozásoké, a civil szervezeteké és valamennyi állampolgáré.

Képviselőtársam, volt igazságügyi miniszter úr rendkívül részletesen beszélt ennek a hátteréről. Valóban talán az egy nagyon-nagyon fontos célkitűzés és egy nagy eredmény, hogy a bírósági nyilvántartásból egy közigazgatási nyilvántartásba kerülne át ez a rendszer. Itt a legfontosabb üzenet talán az, hogy a cégek és a civil szervezetek egyetlen, teljesen elektronikus portálon keresztül intézhetnék a bejegyzési és változásbejegyzési ügyeiket, papírmunka és személyes sorban állás nélkül. Szerintem ez egy igazán fontos célja volt a volt kormánynak: a kiszámítható jogi környezet és a jogi versenyképesség.

Azt mondta államtitkár úr ‑ és ebben akkor kérnék még egy részletesebb tájékoztatást ‑, hogy egy informatikai és rendszerszintű vagy rendszerszerű felkészítés miatt nem tudták ezt a projektet folytatni, vagy továbbindítani. Mik voltak ezek az informatikai és rendszerszerű felkészítési hiányosságok? Ugye, amit képviselőtársam is elmondott, a kormányváltás óta áll a projekt. A projektet menedzselő Magyar Közlönykiadó és Igazságügyi Fordítóközpont Zrt. átkerült az Igazságügyi Minisztériumtól a Miniszterelnökségre, de maga a projekt nem. Tehát kettészedték a projekt teljes összességét.

Ebből adódóan itt felmerül a kérdés a legjobb szándékkal az emberben, hogy miért nem tartható a 2027-es határidő. Képviselőtársam hangsúlyozta azt, hogy a jogi és az informatikai munka párhuzamosan haladt egymással. Ha ez valóban így van, akkor miért ilyen hosszú új határidőt állapít meg ez a törvényjavaslat? 2027. január 1-jétől 2029. január 1-jére teszi át ezt a határidő-módosítást, és ez az, ami minket valóban aggaszt, mert a kiszámítható jogi környezeten túl a jogi versenyképesség itt két évet csúszni fog. Azt gondolom, hogy ez egy kulcsszó ennek a törvényjavaslatnak a vitája vagy tárgyalása kérdésében, hogy valóban hogyan tudjuk ilyen hosszú határidő-kitolással ezt a jogi versenyképességet tartani, ennek a ritmusát tartani. Felvetődik bennem a kérdés, államtitkár úr, hogy ez a halasztás nem egy mulasztásnak az eredménye-e. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)

Forrás: parlament.hu