DR. SIMON KRISZTIÁN MÁRK, a TISZA képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Felszólalásomban tehát két jogszabály szükséges módosításáról szeretnék beszámolni, illetve ehhez támogatást kérni. Az egyik a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és végelszámolásról szóló törvény, a másik pedig a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szól.

A fenti nyilvántartásokba bárki betekinthet, például meg tudja nézni egy gazdasági társaság, például kft., bt. cégadatait, egyesület, alapítvány hivatalos adatait általában anélkül, hogy igazolnia kellene érdekeltségét. Például az ügyvédek, illetőleg a dokumentumszerkesztéssel foglalkozó kollégák ezeket a nyilvántartásokat napi szinten használják. Tuzson képviselőtársam megemlítette a korábbi kormány erőfeszítéseit a digitális világnak a jog területére történő behozatalával kapcsolatban. Én ügyvéd voltam már 2007-ben, amikor ez az egyórás cégbejegyzés működött valamilyen okból egy éven keresztül, tehát gyakorlatilag amikor az ügyvéd elektronikus úton eljuttatta a cégbíróságnak a céganyagokat, egy órán belül már bejegyzett céggel rendelkezett; de ezt csak egy kitérőként említettem meg.

A most tárgyalt törvényjavaslat célja egyébként a cégnyilvántartás, valamint a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartására vonatkozó szabályok összehangolása a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről szóló 2024. évi LXXXII. törvénnyel. A módosítás szükségességét az indokolja, hogy a közhiteles nyilvántartások egységes működéséhez egyértelműen meg kell határozni, mely adatok tekintetében mely nyilvántartás minősül közhiteles forrásnak. Azaz a közhitelességi törvénynek való megfelelés során a közhiteles nyilvántartásokat szabályozó törvényekben tételesen fel kell sorolni a közhitelesen nyilvántartott adatokat.

A közhitelesség a jogbiztonság egyik alapvető garanciája. Lehetővé teszi, hogy a vállalkozások, civil szervezetek, hatóságok, bíróságok és más érintettek megbízható adatok alapján hozzák meg döntéseiket. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy világos legyen, mely nyilvántartás mely adatok hitelességét tanúsítja közhitelesen. Jelenleg előfordulhat, hogy ugyanaz az adat több állami nyilvántartásban is szerepel. A jogalkotó célja ezért az, hogy megszűnjenek az indokolatlan párhuzamosságok, és minden adat esetében egyértelművé váljon annak közhiteles forrása. Fontos hangsúlyozni, hogy a javaslat nem a közhitelesség intézményének átalakítására és nem is a nyilvántartásokba vetett közbizalom csökkentésére irányul. Ellenkezőleg, a szabályok pontosításával a jogbiztonságot és a nyilvántartási rendszer következetes működését kívánja erősíteni.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat első fontos eleme a cégjegyzékben közhitelesen nyilvántartott adatok körének pontos meghatározása. Az új rendelkezés tételesen felsorolja, mely adatokat tanúsítja közhitelesen a cégjegyzék. Egyes adatok, például a természetes személyek bizonyos azonosító adatai továbbra is szerepelhetnek a cégjegyzékben, de közhitelességüket az arra kijelölt elsődleges nyilvántartás fogja biztosítani. Ezzel egyértelműbbé válik az egységes nyilvántartások közötti feladatmegosztás.

A cégjegyzék ugyanakkor továbbra is közhitelesen tanúsítja, hogy egy adott személy milyen jogviszony vagy jogállás alapján szerepel a nyilvántartásban. Ez a gazdasági társaságok működése és képviselete szempontjából kiemelkedő jelentőségű. A módosítás tehát pontosítja a közhiteles adatok körét, miközben megőrzi a cégnyilvántartás tanúsító erejét és a gazdasági forgalom biztonságát. A cégjegyzékbe vetett bizalomhoz kapcsolódó jóhiszemű jogszerzést védő szabályok továbbra is változatlanul érvényesülnek.

A javaslat második fontos eleme a korábbi TEÁOR-besorolások kivezetése. A TEÁOR ’25 szerinti átállás a cégek és tevékenységi körök túlnyomó részénél már megtörtént, azonban egyes cégjegyzékekben továbbra is szerepelnek régi, már nem használható besorolások. A törvényjavaslat ezért előírja, hogy 2027. január 1-jétől a cégbíróság hivatalból automatikusan törölje azokat a TEÁOR 2008-as vagy korábbi nomenklatúra szerinti tevékenységi köröket, amelyek a korábbi intézkedések ellenére is a nyilvántartásokban maradtak. Ennek a célja a cégjegyzék adattartalmának karbantartása és naprakészségének javítása.

A törlés az indoklás szerint nem okoz hátrányt a vállalkozásoknak, mivel a tevékenységi körök nyilvántartását az állami adó- és vámhatóság kezeli, a cégjegyzék pedig főszabály szerint átvett adatként tartja nyilván azokat. Az érintett cégek elektronikus úton, cégbizonyítvány formájában kapnak tájékoztatást a változásokról.

Tisztelt Képviselőtársaim! A törvényjavaslat harmadik fontos területe a civil és egyéb, cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásának közhitelességére vonatkozó szabályok pontosítása. A módosítás egyértelművé teszi, hogy az országos névjegyzék közhitelessége az alapjául szolgáló nyilvántartásban közhitelesen tanúsított adatokhoz igazodik, emellett tételesen meghatározza, mely adatokat tanúsítja közhitelesen a civil szervezetek nyilvántartása.

(15.50)

A természetes személyek egyes adatai tekintetében a közhitelesség az elsődleges nyilvántartáshoz kapcsolódik, míg a civil szervezetek nyilvántartása továbbra is hitelesen tanúsítja a szervezeti jogviszonyokat és jogállásokat. A javaslat emellett egyes különleges esetekre is rendelkezéseket állapít meg, például az állami alapító által kijelölt kuratórium vagy kurátor tényének közhiteles tanúsítására. Mindezek biztosítják, hogy a cégnyilvántartás és a civil szervezetek nyilvántartása egységes elvek alapján, egyértelműen meghatározott adatkörökkel működjön.

Összességében a törvényjavaslat három fő célt szolgál: közhitelességi szabályok egységesítését, párhuzamos adatnyilvántartásból eredő bizonytalanságok csökkentését, valamint a cégjegyzékben szereplő elavult tevékenységi besorolások kivezetését. Mindezt úgy valósítja meg, hogy a nyilvántartásokba vetett közbizalom, a jogbiztonság és a gazdasági forgalom védelme továbbra is fennmaradjon.

Tisztelt Ház! A módosítás tehát nem pusztán technikai pontosítás, hanem a közhiteles nyilvántartások egységesebb és átláthatóbb működését szolgáló lépés. Hozzájárul ahhoz, hogy a vállalkozások és a civil szervezetek adatai megbízható, egyértelműen meghatározott forrásból legyenek megismerhetők, ezáltal erősítve a jogbiztonságot és az állami nyilvántartásokba vetett bizalmat.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjenek. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárt soraiban.)

Forrás: parlament.hu