LOVKÓ CSABA, a TISZA képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Magyar Nemzeti Bank 2025. évi üzleti jelentésének értékelésekor két szempontot kell egyszerre figyelembe vennünk. Egyrészt azt, hogy milyen változások történtek a jegybank működésében, másrészt azt, hogy ezek a változások a gazdálkodás tényleges eredményeiben is megmutatkoznak-e. A jegybank új vezetése több intézkedést tett a működés racionalizálása érdekében. A korábbi költségterv csökkentése, egyes kiadások visszafogása és a szervezeti átalakítások mind olyan lépések, amelyek a takarékosabb működést szolgálják. Ugyanakkor a terveket és a szándékokat a tényleges számok alapján kell megítélnünk. Ha megvizsgáljuk a Magyar Nemzeti Bank 2025. évi gazdálkodását, akkor azért találunk olyan adatokat, amelyekre egyértelmű magyarázatot várunk. Ez már az előttem megtörtént két hozzászólásból is kiderül.

Elsősorban röviden a működési költségekről. Ahogy államtitkár asszony is említette, a jegybank működési költsége 91,1 milliárd forint volt, 4,4 százalékkal elmaradva a módosított költségtervtől, amit elismerésre méltó eredménynek tekintünk. A teljes képhez azonban hozzátartozik az is, hogy a tényleges működési költségek 2024-hez képest 4,8 százalékkal emelkedtek, vagyis a felülvizsgált tervhez képest sikerült csökkenteni a költségeket, megtakarítást elérni, a korábbi évhez viszonyítva viszont még nem csökkentek a kiadások. A már többször említett Szabadság téri székház használatba vétele, az üzemeltetési költségek növekedése, az egyszeri költözési kiadások kétségtelenül magyarázzák a többlet egy részét.

A következő években azonban azt is látnunk kell, hogy a racionalizálás milyen tartós megtakarításokat eredményez. A legfontosabb kérdésnek azonban én is a személyi jellegű ráfordítások alakulását tartom. A jelentés adatai szerint az MNB létszáma 2025 végére 1556 főre csökkent. Ez 202 fővel, vagyis mintegy 15 százalékkal kevesebb a 2024. évi létszámnál. Ezzel párhuzamosan átlagosan 9 százalékos béremelés történt, a bértömegkeret pedig 11 százalékkal növekedett. A személyi jellegű ráfordítások összege ráadásul 11,8 százalékkal, 48,6 milliárd forintra emelkedett.

Tisztelt Képviselőtársaim! Álljunk meg egy pillanatra ezeknél a számoknál! A létszám 15 százalékkal csökkent, a dolgozók átlagos bére 9 százalékkal emelkedett. Ennek ellenére a bértömegkeret nem csökkent, hanem 11 százalékkal nőtt. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a létszám és az átlagbérek változásából önmagában nem lehet kiszámítani pontosan az éves bérköltséget. Számít az is, hogy a munkavállalók mikor távoztak, milyen összetételű volt a leépítés, hogyan alakultak a vezetői juttatások, és mekkora egyszeri kifizetések történtek, de éppen ezért várunk részletes magyarázatot. Egy tényleg egyszerűsített számítás szerint, ha a munkavállalói létszám 15 százalékkal csökken, miközben az átlagos bérek 9 százalékkal emelkednek, akkor a teljes bértömegnek ‑ változatlan egyéb körülmények mellett ‑ csökkennie kellene. Ehhez képest a bértömegkeret 11 százalékos növekedése egészen más irányú folyamatot jelez. Nem állítjuk, hogy a két adatból önmagában pazarlásra lehet következtetni. Azt viszont igen, hogy ilyen mértékű eltérés mellett a közvéleménynek és az Országgyűlésnek joga van pontosan megismerni, hogy miből adódik a különbség.

A bizottsági meghallgatáson az MNB elnöke a magasabb bérköltséget a létszámcsökkentéshez kapcsolódó végkielégítésekkel magyarázta. Ez fontos információ, hiszen a végkielégítések valóban jelentős egyszeri többletkiadást okozhatnak. A magyarázat azonban részletes, számszerű levezetés nélkül nem oszlatta el teljesen a bizonytalanságot. Ha a növekedés valóban döntően egyszeri végkielégítésekből származott, akkor ennek a 2026. évi adatokban is világosan meg kell mutatkoznia.

Elvárjuk tehát, hogy a létszámcsökkentés és a bérköltségek alakulása közötti összefüggés a következő beszámolóban már egyértelműen ellenőrizhető legyen, illetve értékelnénk, ha a 2026. évi legutolsó időszaki adatokat is megosztanák a Gazdasági Bizottsággal, illetve a parlamenttel és a közvéleménnyel. A közpénzből gazdálkodó intézményekkel szemben ugyanis alapvető elvárás a takarékosság, az átláthatóság és az elszámoltathatóság.

(9.50)

Ez a jegybank esetében sem lehet másképp. A jegybank függetlensége nem jelenthet mentességet a gazdálkodás számonkérhetősége alól.

Tisztelt Ház! A személyi kiadások mellett a jegybank alapfeladatainak ellátását és a pénzügyi stabilitás megőrzését is értékelnünk kell. A monetáris politikai eszköztár egyszerűsítése, a korábbi programok kivezetése és a kiszámíthatóbb működés irányába tett lépések olyan folyamatok, amelyek eredményességét a továbbiakban is figyelemmel kell kísérni. Ugyanígy fontos, hogy a prudenciális és a makroprudenciális intézkedések megfelelő egyensúlyt teremtsenek a pénzügyi rendszer stabilitása és a gazdaság finanszírozási igényei között. Mindezek mellett azonban a gazdálkodás hatékonysága nem mérhető pusztán azzal, hogy a tényleges kiadások elmaradnak‑e egy korábban meghatározott költségtervtől, azt is vizsgálnunk kell, hogy a szervezeti átalakítások, a létszámcsökkentés és a kiadások felülvizsgálata milyen tartós költségcsökkentési eredményt hoznak.

Összességében a Magyar Nemzeti Bank 2025. évi üzleti jelentése egy átalakuló intézmény működését mutatja be. A megkezdett racionalizációs intézkedéseket elismerjük, ugyanakkor a személyi ráfordítások és a bértömeg alakulásával kapcsolatban további, számszerűen alátámasztott tájékoztatást tartunk szükségesnek. A következő év egyik fontos mércéje éppen az lehet, hogy a létszámcsökkentéshez tartozó egyszeri kiadások megszüntetésével miként változik a bérköltség, és a meghirdetett takarékosság a tényleges gazdálkodásban is kimutathatóvá válik-e. Mert végső soron nem az a kérdés, hogy a jegybank milyen megtakarításokat tervez, hanem az, hogy ezekből mennyi valósul meg, és az eredményeket mennyire átlátható módon tudja bemutatni.

A fentiek alapján a Magyar Nemzeti Bank 2025. évi üzleti jelentésének elfogadását javaslom az Országgyűlésnek azzal az egyértelmű elvárással, hogy a megkezdett racionalizálás folytatódjon, a bérköltségek alakulása pedig a következő beszámolóban részletesen és ellenőrizhető módon legyen bemutatva. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárt padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu