SZABADI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársak! Engedjék meg, hogy először egy személyes felütéssel kezdjem a beszédemet, hogy mit jelent számomra a függetlenség. Én 2003-tól 2019-ig működtettem egy helyi televíziót saját magánvállalkozásban, és egyetlenegy forint közpénzt nem használt fel a szerkesztőségünk. Tettem, tettük mindezt azért, hogy soha senki ne utasíthasson vagy várjon el tőlünk bármit is, hanem a magunk szakmai elhivatottságából és képességéből eredően szolgáljuk a közösséget. Tehát ha valaki, akkor én 16 éven keresztül megtapasztaltam, milyen függetlennek lenni, annak pozitívumaival és negatív hátrányaival is, hiszen a saját bőrünkön éreztük, hogy milyen az, amikor nem kapunk könnyen pénzt, de a pénznek mindig ára van. Én a kollégáimon keresztül az egész országban tapasztaltam, hogy mit összeszenvedtek azért, mert, mondjuk, valahonnan kaptak pénzt.

Tehát ezzel a tapasztalattal én nagyon is át tudom érezni, hogy milyen a függetlenség, és egy picit már aggódom. Üdvözlöm, és a Mi Hazánk Mozgalom üdvözli azt, hogy valóban legyen egy olyan közmédia-működés, illetve valóban úgy működjön Magyarországon a média, hogy az mindenki javát szolgálja, mindenki örömét tudja szolgálni, hozzon mindenki számára szebb pillanatokat a mindennapi életben, és élményeket tudjon nekik szerezni, viszont ha már vannak baljós jelek, amelyek azt mutatják, hogy bizonyos esetekben mégis bizonyos szubjektív elképzelések alapján nem minden teljesül úgy, ahogy elképzeltük, akkor azért az aggodalomra ad okot. Nem akarok előrefutni, de mondjuk, a közmédia új vezérigazgatói pályázatát úgy írta ki a Független Közmédia Testület, hogy azért mégiscsak hiányzik az a három ellenzéki jelölt, illetve tag. Tehát ez már egy apró jel, ami nem biztos, hogy azt az áhított függetlenséget fogja hozni, amit azért úgy sokan belegondolunk ebbe az egészbe.

Nyilván a médiatörvény módosításával két fő közszolgálati médiacég jön létre, ahogy már hallhattuk: a műsorszolgáltatási feladatokat a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt, a hírügynökségi feladatokat pedig az MTI Nonprofit Zrt. látja el. Nyilván az előttünk fekvő két határozati javaslat a médiacégek szervezeti, tulajdonosi és gazdálkodási kereteit rögzíti. A szabályozás célja pedig a közszolgálati média szerkesztői és szakmai függetlenségének, finanszírozása kiszámíthatóságának, valamint gazdálkodási átláthatóságának biztosítása. Ezek mind-mind támogatható, sőt vágyva várt célok. De vajon eljutunk‑e oda?

A társaságok tulajdonosi jogait a Független Közmédia Testület gyakorolja. A testület főbb feladatai közé tartozik a vezérigazgató kiválasztása, a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, a könyvvizsgáló megbízása, az éves pénzügyi terv főösszegének és a nagyobb szerződések jóváhagyása, valamint a gazdálkodás ellenőrzése. Az MTVA közszolgálati feladatok ellátásához szükséges vagyona és a jogszabályban meghatározott költségvetési forrásai térítésmentesen az MRT-hez kerülnek, amelynek az MTI működéséhez szükséges feltételeket az átmeneti időszakban biztosítani is kell.

A közszolgálati feladatok működési finanszírozásáról az állam gondoskodna. Hiányoljuk azonban, hogy a javaslat nem tartalmazza az átadásra kerülő vagyon és kötelezettségek értékét, a jogutódlással érintett munkavállalók létszámát, illetve az átalakulás várható költségeit, tehát ilyen részletgazdag információk azért nem állnak rendelkezésre. Tisztelettel kérem az előterjesztőt, ha ezzel kapcsolatban is kaphatunk majd tájékoztatást, azt megköszönjük.

A vagyonelemek felosztásáról a vagyonelosztási bizottság javaslata alapján a testület dönt. Amíg azonban a médiatörvény az MTI megalakulását követő 60 napon belül a vagyonfelosztási javaslat elkészítését követeli meg, addig a H/799. számú határozati javaslat 23. pontja 60 napon belül mindössze a vagyonelosztási bizottság létrehozását írja elő. Ezért lehet, hogy az ellentmondás feloldását érdemes lenne majd megoldani, hiszen itt azért van egy kis hiányosság ezen a területen.

De kifogásoljuk azt is, hogy ugyanezen határozati javaslat 13. pontja forgalomképtelen részvényt ír elő, ugyanakkor az alapító okirat 13.2. pontja értelmében a részesedés az Országgyűlés előzetes határozatával átruházható. Kérdezem én a tisztelt előterjesztőt, hogy a forgalomképtelen részvények esetében indokolt‑e az Országgyűlés előzetes határozata. Lehet, hogy igen, de azért szeretném, ha erre kaphatnánk választ.

Az előterjesztés szerint a közmédia átmeneti vezérigazgatójának, dr. Horváth P. Andrásnak a megbízatása az új vezérigazgató pályázati kiválasztásáig tart, ami most már el is kezdődött, a javaslatból azonban nem derül ki a pályázat kiírásának konkrét ütemezése. Emellett az MRT-nél a vezérigazgató-helyettesek számára nézve nincs meghatározva az MTI-javaslatban szereplő kétfős felső korlát. Szintén kérdezem az előterjesztőt, hogy ez szándékos‑e, hogy bármennyi vezérigazgató-helyettest ki lehessen majd nevezni, vagy egyszerűen, mondjuk, csak elkerülte a figyelmüket.

A javaslat alapján a szerkesztői függetlenséget garantálja, hogy a testület nem határozhatja meg a műsorok tartalmát, és nem befolyásolhat egyedi szerkesztői döntéseket. Álláspontunk szerint azonban a függetlenség hitelessége már a tulajdonosi testület jelenlegi összetétele miatt is kérdésessé vált azzal, ahogy kezdtem a beszédemet is, hogy jelen pillanatban úgy működik ‑ működhet, mert megvan a többsége ‑, úgy működhet a Független Közmédia Testület, hogy nincs egyetlenegy ellenzéki tagja sem; ez azért különös kérdéseket vet fel. A kilenc testületi helyből hat van eddig betöltve a szakmai szervezetek és a kormányoldal jelöltjeivel, és a Művelődési Bizottság sajnos kétszer is elutasította az ellenzéki jelölteket.

Ha a tulajdonosi döntések tartósan, ellenzéki részvétel nélkül születnek, a függetlenség intézményi ígérete politikailag nehezen lesz hiteles, ráadásul az ellenség, ráadásul az ellenzéknek… (Derültség.) Bocsánat a freudi elszólásért, de nyilván lehet, hogy az ellenzék sokak számára ellenséget jelent, úgyhogy nem véletlen esetleg az elszólásom. Ha van az ellenzéknek lehetősége delegálni, akkor hol van az a politikai korrektség, hogy mondjuk, a kormánypárt dönti el, hogy az ellenzék kit jelölhet? Tehát azért itt csak úgy próbálom a tisztelt képviselőtársaimat egy kis gondolkodásra bírni, hogy ez vajon helyes-e. Nyilván nem akarok most mondani olyan országokat, ahol ez természetes, de nem olyan országban szeretnénk élni.

Tisztelt Országgyűlés! A Mi Hazánk véleménye szerint a közmédia megújítása nem vezethet újabb politikai személycserék rendszeréhez, hiszen nem ezt jelentené a függetlenség. Volt egy rendszer, amelyben egyébként a Mi Hazánk Mozgalom tökéletesen megtapasztalta, hogy milyen, amikor elhallgattatják, milyen, amikor nem beszélnek róla, milyen, ha levegőnek nézik, mintha nem is lettünk volna. Előfordult az elmúlt ciklusban is, van olyan működő országos csatorna Magyarországon, amely nulla ‑ nulla! ‑ százalékban számolt be a Mi Hazánk Mozgalomról, parlamenti pártként. Tehát ha valaki, akkor mi erről nagyon sokat tudnánk beszélni.

Tehát pártpolitikai befolyástól mentes működésre lenne szükség, csak az a kérdés ‑ akár költői kérdésként is ‑, hogy vajon ez megvalósulhat-e. Súlyos problémát jelent, hogy miniszterelnök úr ‑ ahogy már tapasztaltuk, nem akarom külön hangsúlyozni ‑, különösen egy-egy Facebook-bejegyzésben üzen, és annak alapján történnek bizonyos intézkedések. Hát, szerintem azért nem ilyen jövőt szánunk senki számára, a magunk számára meg pláne nem.

Az előterjesztés szerint az MTI feladata a hazai és külföldi események tényszerű bemutatása, a pártok és közintézmények tevékenységéről történő tájékoztatás, valamint a határon túli magyarság és a hazai nemzetiségek életéről szóló rendszeres tájékoztatás.

(12.40)

Ennek ellenére a kárpátaljai magyar tudósítók a magyarországi közmédia számára jelenleg csak kulturális témájú híreket továbbíthatnak. Elhallgatják azt, hogy a kárpátaljai magyarságnak milyen problémái vannak ‑ például éhínség vagy kényszersorozások ‑, és az ukrajnai rendszerszintű korrupciós esetekben sem küldhetnek híranyagot, mert az nem kerül be a közmédiába.

De a TISZA tavaszi áradata a köztévé egyik legnépszerűbb műsorát, a történelmi hazánkat bemutató Hazajáró sorozatot is elmosta, csupán azért, mert az egyik adásában egy civil megszólaló tényszerűen elmondta, hogy az adott település milyen lett. Nem véletlenül mondtam azt, én büszke vagyok arra, hogy 16 évig úgy működtettem egy szerkesztőséget, hogy senki nem mondta meg, hogy mit adhatok le a televíziós csatornámon.

Összességében: bár az előterjesztések kimondják a közmédia függetlenségét, sajnos semmit nem tesz hozzá a közszolgálatiság és a médiapluralizmus valódi erősítéséhez. Tekintve, hogy szerkesztőket rúgnak ki ‑ például, mint már hallhattuk, Gulyás Istvánt ‑, és olyan műsorokat szüntetnek meg, mint a Hazajáró, Ez itt a kérdés és a Kommentár klub, intézményi oldalról nem látjuk biztosítottnak a kiegyensúlyozott tájékoztatás és a nemzeti értékőrzés garanciáit a közmédiában. Ha ilyen lesz a független, hiteles, demokratikus közmédia, akkor sajnos ki kell mondani ‑ legalábbis én és a Mi Hazánk Mozgalom kimondhatjuk ‑, hogy nem sok előrelépés lesz a fideszes kézi vezérléshez képest. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)

Forrás: parlament.hu