TUZSON BENCE, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Elnök asszony, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném megköszönni államtitkár úrnak, mert nem tudom, észrevették‑e, de megdicsérte azt, amit csináltunk az elmúlt időszakban ezen a területen. Hiszen egy nagyon komoly és dogmatikai szempontból is jelentős változás következik be ezen a területen, méghozzá azzal, hogy megváltozik a cégnyilvántartás és a cégnyilvántartás mellett a civil szervezetek egyéb nyilvántartása is.

Két külön jogszabályról beszélünk; csak részben kapcsolódnak össze, nem olyan szorosan, mint ahogy államtitkár úr mondta. Mindenesetre van egy jogszabályunk, ami arra vonatkozik, hogy egységesítettük a jogi személyek egységes nyilvántartását; a másik pedig egy egészen más jellegű jogszabály. Itt a közhitelességről van szó, hiszen Magyarországon több száz ‑ megpróbáltuk összesíteni annak idején ‑ nyilvántartás van, amelyek egy része elmondja magáról, hogy közhiteles, a másik része meg nem mondja, csak utal rá, és mindegyik máshogy értelmezte a közhitelességet. Ebben próbáltunk rendet tenni, mert voltak olyan adatok, amelyek két külön nyilvántartásban is szerepeltek különbözőképpen, és mind a kettő közhitelesnek mondta ki magát. Ebből nyilván hosszú távon káosz lesz egy országban, és ezért átrendeztük ezt a nyilvántartási rendszert, ennek kialakítottuk egy egyeztetési formáját, hogyan kell közhitelessé tenni a nyilvántartást, és ez halad előre. Ez az egyik jogszabály, erről lesz a következőkben majd szó.

Ez a mostani jogszabály azonban egy kicsit más és jelentőségében is más, gyakorlati jelentőségében. Képzeljék el azt a helyzetet, amikor bemennek egy ügyvédi irodába, az ügyvédi irodában aláírnak egy társasági szerződést, mire kisétálnak az ügyvédi irodából, addigra a kezükben tartják a bejegyzésről szóló okiratot, és másnap reggel már vagy még aznap elkezdheti a cég a tevékenységét. Ez volt a koncepciója ennek a mostani szabályozásnak, amibe persze beletartoznak az egyéb szervezetek is, tehát nemcsak cégek, hanem egy egységes nyilvántartás esetében az alapítványok és egyéb egyesületek, társadalmi szervezetek; tehát ez a kör egy egységes nyilvántartásba kerül. Ennek a jogszabályi megalapozása megtörtént egy hosszas egyeztetési folyamat következtében, ami jelentős dogmatikai jellegű változtatásokat is hoz magával.

Ezt azért mondom így, mert a változtatásnak a lényege abban áll, hogy a nyilvántartások jellege megváltozik, és többségében a nyilvántartások az eddigi bírósági nyilvántartásból egy közigazgatási jellegű nyilvántartásba kerülnek. Ennek az az oka, történeti oka is van, hogy ez miért alakult úgy annak idején, hogy ezek bírósági nyilvántartások voltak: mert bírósági nyilvántartásként mindig a bíróság egy adott jogviszony felett, tehát a felek szerződése felett hozott döntést, és ezt a döntést bejegyezte így egy nyilvántartásba. Az ingatlan-nyilvántartás volt az első még a 70-es évek táján, amikor ezt a koncepciót megváltoztatták, és egy fél lépést tett a jogalkotó, és ott ezt közigazgatási nyilvántartássá tette. De azért mondom, hogy csak fél lépést tett, mert az államnak azt a szerepét, hogy elbírálja a jogviszonyt, azt nem változtatta meg, tehát nem egy regisztratív aktust tett, hanem tulajdonképpen közigazgatási területen elbírálta a jogviszonyt, ami egy furcsa, bár most már talán általunk természetesnek vélt helyzetet idézett elő. De mégiscsak az volt a helyzet, hogy a jogvégzett ember, egy jogvégzett ügyvéd megírt, mondjuk, egy adásvételi szerződést, azt benyújtotta a cégnyilvántartásba, és tulajdonképpen ott az államigazgatási ügyintéző, akinek olyan magas jogi végzettsége nem volt, de mégis elbírálta azt a jogviszonyt egy ilyen típusú eljárásnak a keretében. Ez valahol egyébként furcsa, ezért változott meg ennek is a szellemisége, és most már nem ilyen típusú a nyilvántartás, hanem az okiratalapú nyilvántartás helyett egy kérelemalapú nyilvántartássá alakult át az ingatlan-nyilvántartás.

Ugyanerre a logikára épül fel az új nyilvántartási rendszer is, ami azt jelenti, hogy innentől kezdve egy kérelemalapú nyilvántartássá alakul át. És mivel ezeknek az eljárásoknak a jelentős részében nagyon egyszerű, tehát közigazgatási szempontból is egyszerű döntésekről van szó ‑ tehát nem ez a közigazgatási vagy a bírósági eljárásoknak a legnehezebb része, amikor nyilvántartásokat vezetünk ‑, ezért ezek a nyilvántartások a mai informatikai szinten a legegyszerűbben automatizálható nyilvántartások, és nemcsak a nyilvántartás, maga a döntés is automatizálható. Erre a koncepcióra épül fel ez a korábbi szabályozás is, aminek a mostani elhalasztásáról szó van. Tehát itt arról van szó, hogy egy nagyon egyszerű nyilvántartási rendszer alakul ki, az ügyfél szempontjából egyszerű nyilvántartási rendszer: bemegy tényleg egy ügyvédi irodába, egy automatikus ellenőrzési és automatikus döntéshozatali rendszerben aztán meglesz a végeredmény, lesz egy döntés. Természetesen vannak kivételek, mert mondjuk, egy nyilvánosan működő részvénytársaság esete egészen más eset, ott a bíróság feladata megmarad, de itt egy közigazgatási jellegű nyilvántartás alakulna ki.

Ez a koncepció nem is változik, viszont az informatikai előkészítéséről van itt szó. Itt egy hosszas informatikai előkészítés volt ‑ és az expozéból ez a rész itt kimaradt. Itt az informatikai előkészítés már elég régen megindult, tulajdonképpen együtt a jogszabály kialakításával, hiszen az ilyen típusú munka akkor jó, ha egyszerre alakul a jogi munka és egyszerre az informatikai munka, mert az informatikai logika nem írhatja felül a jogi logikát, de a jogi sem írhatja felül az informatikai realitásokat, tehát ezeket általában együtt kell kezelni. Így is zajlott ez az előkészítő munka, és el is készültünk vele, olyannyira, hogy az ezzel kapcsolatos beszerzést, közbeszerzést is lefolytattuk. Ez egy viszonylag egyszerű közbeszerzés és könnyen ellenőrizhető közbeszerzés is, hiszen óradíjas jellegű közbeszerzés, tehát azt jelenti, hogy mérnökórákat hív le az, aki a fejlesztést vezényli. Ez a beszerzés teljes egészében elkészült. A szerződésnek volt egy olyan pontja, ami azt segítette elő, hogy ne kelljen azonnal hatályba léptetni ezt a szabályt. Tehát van egy technikai elem benne, amivel ennek a szerződésnek nem kellett hatályba lépnie. Erről, amikor az átadás-átvétel volt, egyébként írásban tájékoztattuk is az új Igazságügyi Minisztériumot, hogy így állunk ezzel az üggyel.

A helyzet azonban az, hogy az elmúlt öt hónapban ez a beszerzés nem indult el. Ha akkor elindul, akkor a 2027. évben ez a mostani új rendszer már elindulhatott volna, de öt hónapon keresztül ez nem indult el. És igazából ettől következett be a baj, mert a szerződés maga lejárt, így mostantól kezdve egy teljesen új eljárást kell indítani, és ez az eljárás körülbelül 6-11 hónapig tartó eljárás; ez a típusú eljárás az előkészítési folyamattal együtt egy 6-11 hónapig tartó eljárás. Tehát ezt a kérdést eltolta tulajdonképpen az, hogy ez a döntés nem született meg, 6-11 hónappal, és még plusz egy fél évvel, tehát legalább vagy körülbelül másfél évvel csúsztatta ennek az új szabályozásnak a hatálybalépését.

Ez azért gond egyébként, és azért tartom problémának, mert az ország gazdasági fejlődése szempontjából rendkívüli jelentősége van annak, hogy a különböző nyilvántartásaink egyrészt mennyire stabilak, a közhitelesség követelményének mennyire felelnek meg, egyik részről. A másik részről pedig az, hogy mennyire gyorsak és mennyire jók a különböző eljárásaink, és mondjuk, egy cégeljárásban gyors döntéseket lehet‑e hozni, tehát megvalósul‑e az a szempont, hogy valaki akár beruház Magyarországon vagy Magyarországon vállalkozást indít, akkor ezt könnyen, gyorsan, egyszerűen meg tudja tenni, ez szintén egy komoly versenyképességi kérdés.

Sokat szoktam beszélni a jog területén a versenyképesség alapvető kérdéséről, és ez azért van, mert az egyik legfontosabb feladatunknak mi azt tartottuk annak idején, hogy a jogi versenyképességét erősítsük meg az országnak, ami azt jelenti, hogy a jognak elő kell segíteni a gazdasági versenyképességet, tehát olyan szemlélettel kell hozzáállni, ami ezt támogatja, ezt erősíti. Mind az európai uniós térben, amikor az európai uniós elnökséget vittük, mind a későbbiek során, ha megfigyelik a jogalkotásunkat ‑ azt hiszem, az Igazságügyi Minisztérium ezt vissza is tudja igazolni ‑, akkor mindig ez volt az egyik elsődleges szempont, hogy a versenyképességet valamilyen formában tudja segíteni.

(15.20)

A jogi személyek egységes nyilvántartása is ilyen, de ilyen a másik szabályozásunk is, ami a közhiteles nyilvántartásokra vonatkozó szabályozás, segítse elő a minél nagyobb átláthatóságot, a jogrendszer segítse az ország versenyképességét. Amikor ilyen típusú döntésekről van szó, amikor egy ilyen elhalasztásról van szó, akkor szerintem mindig figyelemmel kell lenni arra, hogy ez elősegíti‑e az ország versenyképességét. Az, hogy itt egy késlekedés történt, én ezt megértem, elfogadni nem tudom, de megértem. De hogy ez két évvel halassza el egy ilyen szabály hatálybalépését, azt viszont már nehezebben tudom megérteni, mert ez az ország alapvető versenyképességi kérdése, az, hogy hogyan működik egy cégnyilvántartás, milyen gyorsan működik a jogrendszernek ez a része.

Ha bármilyen befektetővel beszélnek a világban, kimennek az Amerikai Egyesült Államokba, mondjuk, és az Amerikai Egyesült Államokban egy beruházó be akar fektetni Magyarországon, az egyik első kérdése az, hogy abban az országban a gazdasági környezet szempontjából milyen a jogrendszer. Ránéz messziről a jogrendszerre, megkérdezi az egyik nagy nemzetközi ügyvédi irodát ‑ aki találkozott már ilyen ügyvédi irodákkal, az pontosan tudja, hogy azok hogyan járnak el ‑, minden részletet le fognak írni, sokszor azért, mert magukat is védik, le fogják írni, hogy egyébként ebben az országban milyen gyorsak a nyilvántartások, és milyen egyéb szabályok vannak, amelyek esetleg segítik vagy gátolják az ő működésüket.

Itt szeretném felhívni egy-két dologra a figyelmüket, ami részben kapcsolódik ide, mert az ország versenyképességét valóban segítenie kell a jogrendszernek. De amikor olyan szabályokkal találkoznak, amikor azt írja egy szabály, hogy abban az esetben, hogy te állami támogatást fogadsz el, akkor előzetes bírósági kontroll nélkül a tulajdonosi jogaid gyakorlását az állam bármikor elveheti, ez egy olyan szabály, amire azt fogja mondani, hogy jó, rendben, akkor nézzük meg, hogy mi van a szomszédos országban. Az ilyen típusú szabályok elriasztják a befektetőket.

Önök elfogadtak már több ilyen jellegű szabályt. Ezek a versenyképesség szempontjából nagyon károsak, és nagyon hátrányosak. Ezek olyan szabályok, amelyeket nem szabad bevinni a magyar jogrendszerbe, mert ennek következményei vannak az ország gazdasági versenyképessége szempontjából. Erre azért szeretném felhívni a figyelmet, mert ezek mind olyan alapvető tézisek, amelyek kell hogy segítsék az ország működését, a gazdaság erősítését. Ha a jogrendszer területén ezekre a kérdésekre nem figyelünk oda, akkor hogy várhatjuk el akár a beruházóktól, hogy Magyarországra jöjjenek, Magyarországon befektessenek, vagy a magyar cégektől, hogy Magyarországon tartsák a pénzüket, és Magyarországon fektessenek be. A kis- és középvállalkozásokról is beszélek. A jogrendszer működése a kis- és középvállalkozások szempontjából is lényeges és fontos.

Tudják, ezen a területen, ami a kis- és középvállalkozások segítése, rendkívül sok munkát végeztünk el. Rendkívül sok munkát! Annak idején a kormányhivatalokkal együtt leültünk, és egyenként végignéztünk több ezer szabályt, lebontottunk egész kis szabályokat, ügyintézői szintről szedtük be a javaslatokat, ötleteket, és ezek alapján rendkívül sok szabályt változtattunk meg. Persze, mondhatjuk, hogy kevés ez, mert hihetetlen nagy a magyar jogrendszer, beleértve az Európai Uniót, és az átláthatósága is nehéz, de az átláthatóság segítése érdekében egy másik komoly informatikai fejlesztést is elkezdtünk, az pedig a Magyar Jogtár mesterségesintelligencia-alapra való átültetése. Egyébként ezt az Igazságügyi Minisztérium honlapján ma is kipróbálhatják és megnézhetik: ha abba beleírnak egy kérdést, arra egy releváns jogi választ fognak kapni. Az emberek szempontjából mindegy az, hogy hány jogszabályban van a szabály, csak értsék az emberek a szabályokat. Nagyon sajnálom, hogy ez a fejlesztés sem ment tovább, mert a mesterséges intelligencia az a világ, ahol ha nem megyünk folyamatosan előre, akkor bizony nagyon gyorsan le fogunk maradni. Ezen a területen, ebben a szegmensben sem történt semmi, az elmúlt fél évben nem volt semmilyen fejlesztés, holott a mesterséges intelligencia hihetetlen sebességgel megy el mellettünk.

Tehát arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy ezeket a fejlesztéseket nem szabad halogatni, és nem szabad a jövőbe ellőni, egy meghatározhatatlan időpontba, mert talán technikainak tűnő változtatásról beszélünk, de a valóságban ezek nem technikai változtatások, hanem szorosan érintik Magyarország gazdasági teljesítményét és versenyképességét. Ezek a szabályok összességében százalékokban, GDP-százalékban lesznek mérhetők. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiból.)

Forrás: parlament.hu