HORVÁTH GÁBOR, a Költségvetési Tanács elnöke: Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Miniszter Úrhölgyek és Urak! Tisztelt Államtitkár Úrhölgyek és Urak! Az Országgyűlés elnöke 2026. október 13-án küldte meg a Költségvetési Tanács elnöke részére a Magyarország 2026. évi központi költségvetéséről szóló 2025. évi LXIX. törvény módosítására vonatkozó egységes javaslatot, kérve a tanács stabilitási törvény 25. §-a szerinti véleményét az államadósság-szabálynak való megfelelésről. Engedjék meg, hogy a tanács 2026. október 14-én e tárgyban hozott határozatáról rövid tájékoztatást adjak.

Mindenekelőtt megállapította a testület, hogy az egységes módosító javaslatban szereplő központi alrendszer pénzforgalmi hiánya 7110,1 milliárd forint, a tanács által korábban véleményezett tervezetben foglaltnál 120 milliárd forinttal alacsonyabb, ami teljes egészében a helyi önkormányzatok támogatásához kapcsolódó kiadási tétel csökkentésének eredménye. A benyújtott javaslatban foglaltakhoz képest ugyanakkor az Országgyűlés által elfogadott változtatások már nem érintették a központi alrendszer 2026. évi bevételeit és kiadásait. Ennek következtében nem változik a központi alrendszer pénzforgalmi hiánya sem, és az államadósság 2026. év végére várható összege sem. A kormányzati szektor eredményszemléletű hiányán, valamint az államadósság-mutatón a kormány és Budapest közötti 120 milliárd forintos támogatásra vonatkozó megállapodásról szóló október 9-ei kormányhatározat sem változtat. Ezzel együtt a tanács a tervezetre adott korábbi észrevételeit továbbra is fenntartja.

A tanács továbbra is üdvözli a gazdasági és fiskális mutatók jelentős változása miatt kezdeményezett törvénymódosítást, ugyanakkor fontosnak tartja olyan robusztus költségvetési szabályok megalkotását, amelyek biztosítják, hogy az államadósság-mutató középtávon megalapozottan csökkenő pályára kerüljön, hozzájárulva a kormányzati szektor kamatkiadásainak mérséklődéséhez.

A tanács megállapítja, hogy az államadósság-mutató az egységes javaslat szerint 2026 végére 77,5 százalékra növekszik, ami 2,9 százalékpontos emelkedést jelent az egységes javaslatban jelzett 2025. évi 74,6 százalékról. A stabilitási törvény 7. §-ára tekintettel azonban a törvényjavaslat nem sérti az államadósság-szabály teljesülését, hiszen a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesésére vonatkozó definíció a 2026. évi XLV. törvény szerint módosult: a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesésének minősül, és ezért az államadósság-szabály előírása alól felmentést ad, ha az éves bruttó hazai termék reálértéke a megelőző három évben nem emelkedett összességében 1 százalékot meghaladó mértékben a tárgyévi költségvetési törvény vagy annak módosítása, előkészítése során rendelkezésre álló adatok szerint.

Az Alaptörvény 36. cikk (6) bekezdése szerint a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén az adósságcsökkentési előírástól a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni. Mivel a 2023-2025. években a költségvetési törvény módosítása, előkészítése során rendelkezésre álló adatok szerint 0,4 százalékkal nőtt a GDP reálértéke, az egységes javaslat megfelel az Alaptörvény rendelkezéseinek.

A tanács továbbra is fenntartja a költségvetésitörvény-javaslat tervezetéhez fűzött, a makrogazdasági folyamatokat övező kockázatokról megfogalmazott észrevételeit. A javaslat a 2026-ra vonatkozó előrejelzést mérsékelte, és a hatályos költségvetési törvényben várt 4,1 százalék helyett 2 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A törvényjavaslatban jelzett növekedés az előrejelzések felső sávjában helyezkedik el. A tanács megítélése szerint a világgazdaságban kialakult kereskedelmi feszültségek, a háborús konfliktusok és az energiahordozók kínálatának szűkülése, a hazai villamosenergia-termelés kihívásai, valamint az ezekből következő energiaár-emelkedés és az aszály az alacsonyabb növekedés irányába mutató kockázatokat hordozhatnak. Ugyanakkor a GDP növekedését az idei év hátralévő részében az emelkedő reálbérekhez köthető, továbbra is erős fogyasztási dinamika és a beruházások várt bővülése támogathatja.

Az új európai uniós költségvetési keretrendszerben kiemelten figyelt nettó kiadások és kontrollszámla-egyenleg mutatószámokra vonatkozóan a 2026. évi költségvetési törvény módosítása az Európai Bizottság előrejelzésénél magasabb, 7,5 százalékos eredményszemléletű hiánnyal számol, ami a bizottsági várakozásnál is magasabb kumulált eltérést jelenthet a módosított kontrollszámlán.

A törvényjavaslat indoklása szerint a kormányzat a 2027. évi költségvetésitörvény-tervezet előkészítésével párhuzamosan októberben új nemzeti középtávú költségvetési strukturális tervet készít, amely a vonatkozó uniós jogszabály szerint számára nyitott lehetőség. (Magyar Péter mikrofonja felemelésével jelzi felszólalási szándékát az elnöknek.) Az új középtávú tervben a kormánynak a nettó kiadásnövekményre vonatkozóan új vállalást kell tennie, amely előretekintve egy fokozatosan csökkenő eredményszemléletű hiánypályát és mérséklődő adósságmutatót kell hogy eredményezzen. A tanács továbbra is szükségesnek tartja, hogy a magyar gazdaság és a költségvetés egyensúlyának megteremtése érdekében a kormányzati szektor hiánya a GDP 3 százaléka alá csökkenjen.

Tisztelt Országgyűlés! Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárt soraiból.)

Forrás: parlament.hu