Bízom benne, hogy Magyarország egyszer még sikeres ország lehet, ahol sok szorgos kézre és okos fejre lesz szükség. Tudom, hogy a magyar kultúra, annak minden pozitív és negatív vonásával, az Ady Endrékkel és a házmesterekkel, megingathatatlan. Azt is tudom, hogy Magyarország akkor volt a legsikeresebb, amikor sokféle nép lakta.
Ezért azt szeretném, hogy Magyarországon ne csak átutazzon több százezer menekült, hanem
itt is akarjanak maradni, és mi tárt karokkal fogadjuk őket.
A 2015 közepén Európába érkező menekülthullámtól lehet félni, mint minden új és idegen dologtól. Kétségbeeséstől és köpködéstől viszont senkinek sem lesz jobb, így mind Európa, mind Magyarország jobban tenné, ha inkább arra koncentrálna, hogy tudja a megváltozott körülményeket a maga javára fordítani. Illetve elnézést: először segítsünk a rászorulókon, utána pedig álljunk neki kitalálni, hogy miként lehetne nekünk velük együtt jobb.
(...)
Belátható időn belül, amikor e cikk olvasóinak jelentős része még életben lesz, nyolcmillió embernek kellene megoldania a feladatot, ami most közel tízmilliónak sem sikerül.
A már most is vészesen öreg Magyarországon a korfák néhány évtizeden belül az egészséges piramisforma helyett felül szélesedő bunkósbotok lesznek. A már ma is kevés aktívan dolgozó magyar által eltartott nagy inaktív réteg arányaiban csak még nagyobb lesz. El fog jönni a pillanat, 2055-ben, 2065-ben, de ha pechünk van, akkor 2035-ben, amikor a rendszer teljesen fenntarthatatlanná válik, ha addig nem történik valami forradalmi változás.
Ennek a forradalmi változásnak a demográfiai folyamatokat kellene megfordítania, mert
Magyarországnak friss vérre van szüksége.
(...)
(2015)