Jahja Szarí, a húszik katonai szóvivője közölte, hogy hat körzetből kiszorították a Szaúd-Arábia által támogatott erőket, és a tengeri hajózás továbbra is biztonságos valamennyi hajózási társaság számára, a szaúdi hajók kivételével.
Miután elfoglalták a kulcsfontosságú Mokka városát, a húszik ellenőrzésük alá vonták Jemen teljes vörös-tengeri partvidékét,
ezzel tovább növelve befolyásukat a stratégiai jelentőségű Báb el-Mandeb-szoros felett, amely a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala.
A húszikhoz kötődő Al-Masirah televízió szerint a szaúdi légierő két légicsapást hajtott végre Mokka repülőtere ellen. A beszámolók szerint hat rakéta csapódott be a város kikötőjébe is.
Évtizedes polgárháború
A húszik, hivatalos nevükön az Anszár Allah, egy jemeni, zaidita síita hátterű fegyveres-politikai mozgalom, amely az 1990-es években erősödött meg az ország északi részén. Nem egyszerűen iráni „helytartóként” működnek: saját jemeni társadalmi bázisuk és politikai céljaik vannak, ugyanakkor Irán támogatását élvezik, és a Teheránhoz kötődő regionális szövetségi rendszer részének tekintik őket. A húszik 2014-ben elfoglalták a fővárost, Szanaát, és ezzel lényegében kezdetét vette a máig tartó jemeni polgárháború.
A konfliktus 2015-ben vált regionális háborúvá,
amikor Szaúd-Arábia vezetésével katonai koalíció avatkozott be a nemzetközileg elismert jemeni kormány oldalán. A húszik azóta az ország jelentős részét, köztük Szanaát tartják ellenőrzésük alatt, míg ellenfeleik elsősorban délen és keleten rendelkeznek területekkel. A 2022-es ENSZ-közvetítéssel létrejött fegyvernyugvás után a nagyobb harcok visszaszorultak, 2026-ban azonban ismét súlyosan kiéleződött a konfliktus. A több mint egy évtizedes háború közben óriási humanitárius válságot okozott: az ENSZ korábbi becslése szerint 2021 végéig közvetlenül vagy közvetve 377 ezren haltak meg a konfliktus következtében.
Mokka a kezükben
A mostani harcok tétje azonban már messze túlmutat Jemen belpolitikáján. A húszik előrenyomultak a nyugati, vörös-tengeri partvidéken, és szeptember 10-én elfoglalták Mokka stratégiai jelentőségű kikötővárosát. Ezzel gyakorlatilag ellenőrzésük alá került Jemen vörös-tengeri partvidéke, és közvetlenül megvetették a lábukat a Báb el-Mandeb térségében. A mindössze mintegy 29 kilométer széles szoros a Vörös-tengert köti össze az Ádeni-öböllel, vagyis ezen keresztül vezet az Ázsiát a Szuezi-csatornán át Európával összekötő egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonal.
A húszik tartós berendezkedése azért jelentene komoly biztonsági kockázatot, mert a partvidékről rakétákkal, drónokkal, sőt a szoros legszűkebb pontjain akár tüzérséggel is veszélyeztethetik a hajóforgalmat. A csoport már korábban is támadott kereskedelmi és katonai hajókat a Vörös-tengeren, 2026 júliusában pedig blokádot hirdetett a szaúdi hajózás ellen.
A Báb el-Mandeb jelentőségét tovább növeli, hogy 2024-ben naponta átlagosan mintegy 4,1 millió hordó kőolaj és olajtermék haladt át rajta,
és a Hormuzi-szoros körüli fennakadások miatt Szaúd-Arábia számára is felértékelődött a vörös-tengeri exportútvonal.
Ha a húszik tartósan megszilárdítják ellenőrzésüket a jemeni Vörös-tenger-part és a Báb el-Mandeb környékén, azzal jelentősen megnőhet a befolyásuk a nemzetközi hajózás felett. Ez nem jelenti automatikusan azt, hogy képesek lennének lezárni a szorost, de sokkal könnyebben fenyegethetnék vagy támadhatnák az áthaladó hajókat. Ennek következménye lehet a biztosítási és szállítási költségek emelkedése, illetve az, hogy egyes hajózási társaságok inkább Afrika megkerülésével közlekednek, ami hosszabb és drágább útvonal.
Szaúdi szorulás
Katonai-stratégiai szempontból pedig Szaúd-Arábia és más regionális szereplők számára különösen veszélyes lenne, ha a Hormuzi-szoros mellett a Vörös-tenger déli bejáratánál is egy Iránnal szövetséges fegyveres erő rendelkezne jelentős befolyással. Ezért a Mokka és a Báb el-Mandeb körüli harcok tétje már nem pusztán az, hogy ki ellenőrzi Jemen egy részét, hanem az is, hogy ki képes nyomást gyakorolni a világ egyik legfontosabb tengeri kereskedelmi útvonalára.
A húszik előretörése azért is különösen érzékenyen érinti Szaúd-Arábiát,
mert a királyság olajexportja már a mostani regionális háború következtében is jelentősen visszaesett.
A Kpler adatai szerint augusztusban napi 3,2 millió hordóra csökkent a szaúdi olajexport, ami 13 éves mélypontot jelent, miközben februárban még mintegy napi 7,3 millió hordót szállítottak külföldre. Rijád a Hormuzi-szoros körüli fennakadások miatt egyre inkább a kelet–nyugati vezetékre és a vörös-tengeri Janbu kikötőjére támaszkodott, a húszik szaúdi hajók elleni támadásai azonban ezt az alternatív útvonalat is veszélyeztetik. Ha a húszik tartósan ellenőrzésük alatt tartják a Báb el-Mandeb jemeni oldalát, Szaúd-Arábia egyszerre kerülhet nyomás alá két kulcsfontosságú tengeri kijáratánál, ami tovább nehezítheti az olajexportot, növelheti a szállítási költségeket és felfelé hajthatja a világpiaci olajárakat.