Franciaországban a hétvégén országos tüntetéshullám bontakozott ki. Eredetileg a megélhetési költségek emelkedése, a közszolgáltatások romló állapota és az oktatás problémái voltak a tüntetések indokai, de a hétvégén széles körű zavargásokba, rombolásba fordult át sokfelé a demonstráció.

Százezrek az utcákon

A belügyminisztérium szerint 110 felvonuláson mintegy 550 ezren vettek részt, közülük 110 ezren Párizsban, míg a szervezők 800 ezer demonstrálóról számoltak be. A közösségi médiából indult tiltakozásokhoz a szeptember vége óta mozgósító középiskolások és egyetemisták mellett szakszervezetek, köztük a CGT, valamint a 2018-as sárgamellényes mozgalom támogatói is csatlakoztak. Bár számos felvonulás békésen zajlott, Párizsban, Lyonban, Marseille-ben, Bordeaux-ban és más városokban súlyos összecsapások, fosztogatások és gyújtogatások történtek.

Limoges-ban felgyújtották a városházát,

Lyonban megrongálták és felgyújtották a turisztikai hivatal egyik épületét, Marseille-ben pedig erőszakos csoportok behatoltak a városháza előcsarnokába. A rendőrség könnygázt és vízágyúkat is bevetett. 

A vasárnap este közzétett összesített belügyi adatok szerint 2397 embert állítottak elő, 997 rendőr és csendőr sérült meg, közülük heten súlyosan. Több tüntető is megsérült: Saint-Étienne-ben egy 17 éves fiatal súlyos kézsérülést szenvedett egy gránáttól, Mulhouse-ban pedig egy tinédzser lány elveszítette az egyik szemét; a rendőri fellépés körülményeit vizsgálják.

Vasárnap, október 18-án Franciaország több városában megkezdődött a károk felmérése és a helyreállítás,

Párizsban azonban újabb feszültségek alakultak ki a Köztársaság téren,

ahol a rendőrség egy nem engedélyezett gyülekezést oszlatott fel. A főváros közel ezer köztisztasági dolgozót mozgósított, és külön segítségnyújtó szolgálatot hozott létre a megrongált üzletek tulajdonosainak. 

Macron szigorú fellépést ígér

Emmanuel Macron államfő vasárnap esti televíziós beszédében elítélte a pusztítást, felelősségre vonást és szigorú fellépést ígért, ugyanakkor a rendőri intézkedések átlátható felülvizsgálatát is kilátásba helyezte. Bejelentette, hogy a kormány egyeztetni fog a pártokkal, a szakszervezetekkel és a diákok képviselőivel. 

A hétfő reggeli helyzetértékelések szerint a tiltakozások a 2018-as sárgamellényes megmozdulások óta nem látott erőszakot hoztak,

miközben a tömeges részvétel jelentős társadalmi elégedetlenségről is tanúskodik. A kormány és az ellenzék egymást bírálja a történtek miatt: a kabinet a radikális baloldali csoportokat teszi felelőssé az erőszakért, míg baloldali politikusok a rendfenntartás stratégiáját kifogásolják.

Sébastien Lecornu miniszterelnök hétfő délelőtt 10 órára tárcaközi válságtanácskozást hívott össze, amelyen a gazdasági károkról, a biztosítási ügyekről és a büntetőeljárásokról egyeztetnek. 

A sárgamellényesek egyes csoportjai november 5-től újabb, tartós sztrájkokat és blokádokat sürgetnek.

 

Nyitóképen és videón: a felgyújtott és beomló limoges-i városháza