A Jog és Igazságosság (PiS) párt elnöke, Jarosław Kaczyński szombatra szervezett tiltakozást Varsóba, a lengyel alkotmánybíróság épülete elé, a tüntetésen dulakodás is kialakult. A tüntetés közvetlen kiváltó oka az alkotmánybíróság új tagjainak kinevezésével kapcsolatos konfliktus. A lengyel parlament megválasztotta az új bírákat, Karol Nawrocki köztársasági elnök azonban nyolc jelölt közül csak hármat volt hajlandó felesketni.
Mivel Lengyelországban a bírák hivatalba lépéséhez elnöki eskü szükséges, az eljárás elakadása működési válságot eredményezett.
A kormányoldal megpróbálta megkerülni az államfő ellenállását azzal, hogy az új bírák a parlamentben tették le az esküt, azt formálisan a köztársasági elnökhöz intézve. Nawrocki ezt nem fogadta el, az alkotmánybíróság vezetése pedig az elnöki eskü hiányában nem engedi hivatalba lépni az érintetteket. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a három már felesküdött új bíró szolidaritásból szintén nem kíván munkába állni, amíg kollégáik helyzete nem rendeződik.
A testület körüli vita azonban nem most kezdődött: a 2023-ban hatalomra került kormánykoalíció hosszabb ideje próbálja átalakítani a korábbi PiS-kormány idején kialakult alkotmánybírósági rendszert.
A lengyel belpolitikai válságban közben a jobboldali ellenzéken belüli erőviszonyok is változnak.
Mateusz Morawiecki korábbi miniszterelnök külön politikai formációt épít a PiS-től eltávolodva,
ami újabb versenyhelyzetet teremt a konzervatív szavazókért. A Kaczyński által szervezett demonstráció így egyszerre szólt az alkotmánybíróságról és a jobboldali ellenzék politikai mozgósító erejének bizonyításáról. A konfliktus európai jelentőségű, mert a bírói függetlenség és az alkotmányos intézmények működése korábban is az uniós jogállamisági viták központi kérdése volt Lengyelországban.