A magyar kormány azt vizsgálja, hogy az orosz Roszatom helyett más vállalat végezze-e a paksi atomerőmű bővítését. A 12,5 milliárd euróra becsült beruházás felülvizsgálata során már alternatív beszállítókat is megkerestek, a végleges döntés pedig még idén vagy 2027 elején születhet meg – írta a Reuters.
A Reuters két, az ügyet ismerő forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy Magyarország megkezdte az alternatív beszállítók felmérését a paksi bővítés felülvizsgálatának részeként. A beruházás fővállalkozója jelenleg az orosz állami atomenergetikai vállalat, a Roszatom, amelynek megbízását Orbán Viktor kormánya 2014-ben, közbeszerzési pályázat nélkül ítélte oda.
A projekt politikailag érzékeny és rendkívül költséges. A Reutersnek nyilatkozó, a felülvizsgálatot ismerő forrás szerint minden lehetséges forgatókönyv napirenden van, így az is, hogy Magyarország más fővállalkozóra váltson. A vizsgálatnak azt is tisztáznia kell, milyen jogi, műszaki, pénzügyi és időbeli következményekkel járna a beszállítócsere, illetve gazdaságilag életképes-e a beruházás.
A Magyar Péter vezette kormány várhatóan még az év végén vagy 2027 elején hoz végleges döntést a bővítésről.
Több mint kétmilliárd eurót költöttek már el
A beruházás eredeti becsült költsége 12,5 milliárd euró volt. Magyarország februárig, az első beton kiöntésének időpontjáig több mint kétmilliárd eurót költött a projektre. A Reuters szerint a Roszatomnak eddig kifizetett összeg eléri az 1,1 milliárd eurót.
Amennyiben a kormány úgy dönt, hogy a Roszatom nélkül folytatja a beruházást, Magyarországnak viselnie kellhet az eddig kifizetett 1,1 milliárd euró terhét, emellett a szerződés megszegése miatt kötbér vagy más pénzügyi következmény is felmerülhet.
A szerződést eddig ötször módosították, a hatodik módosítás előkészítése pedig már megtörtént, de azt még nem írták alá.
A projektet további jogi akadály is érinti: az Európai Unió Bírósága 2025-ben megsemmisítette az Európai Bizottság korábbi jóváhagyását, amely az állami támogatás engedélyezéséről szólt.
A kormány a nukleáris energiához továbbra is ragaszkodik
A Reuters egyik, a kormányzati állásponthoz közel álló forrása szerint a kabinet afelé hajlik, hogy a paksi bővítésre szükség van, de a Roszatom részvétele nem kívánatos.
A cikk szerint Magyarország új, európai uniós elkötelezettségű kormánya továbbra is támogatja az atomenergia használatát. Erre az emelkedő villamosenergia-igény kielégítése és a változó teljesítményű megújuló energiaforrások kiegyensúlyozása miatt is szükség van.
A lehetséges új beszállítókat a Reutersnek nyilatkozó források nem nevezték meg. Egyikük szerint egy európai vállalat bevonása egyszerűsíthetné a külpolitikai és szankciós kérdéseket, a projekt irányításával kapcsolatos nehézségek azonban ettől még megmaradnának.
Az orosz nukleáris ipart eddig elkerülték az uniós szankciók
Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója óta az Európai Unió tagállamai jelentősen csökkentették az orosz olaj- és földgázimportot, a Roszatom azonban eddig elkerülte az uniós szankciókat. A Reuters a Nukleáris Világszövetség adataira hivatkozva azt írta, hogy 2025-ben Oroszország adta az EU dúsítotturán-szállításainak mintegy 23 százalékát, valamint a természetesurán-ellátás 16 százalékát.
A Roszatom közölte a Reutersszel, hogy a beruházást továbbra is a megrendelővel egyeztetett ütemterv szerint valósítja meg, és párhuzamosan folyik a leendő blokkok fő berendezéseinek gyártása. A vállalat szóvivője azt is jelezte, hogy a céget hivatalosan nem értesítették a szerződés felmondásának szándékáról, és álláspontjuk szerint nincs jogilag megalapozott indok egy ilyen döntésre.
Közben reagált a hírre a Portfolio.hu-nak küldött közleményben a Paks II. Zrt. is. A cég azt írja: „A Paks II. projekt teljeskörű szakmai felülvizsgálata jelenleg is folyamatban van, a beruházás kapcsán döntés még nem született. Ennek megfelelően nem szivároghatott ki semmilyen információ a mélyreható vizsgálatot végző szakértőktől, vezetőktől, amely bármiféle végkövetkeztetésre utalhat. Egy ilyen komplex beruházás esetében nincs helye spekulációknak.”
A meglévő blokkok üzemidejét is meghosszabbíthatják
A paksi bővítés elhúzódása esetére a magyar kormány azt is vizsgálja, hogy engedélyt kérjen a négy, orosz tervezésű és építésű, jelenleg működő reaktor üzemidejének további húsz évvel történő meghosszabbítására. A blokkok jelenlegi működési engedélyei 2032 és 2037 között járnak le.
A Reuters kitért arra is, hogy az atomerőmű működését az időjárási szélsőségek veszélyeztethetik. Augusztusban az aszály miatt a meglévő paksi blokkok működése csaknem leállt. Az atomerőművek nagy mennyiségű hűtővizet igényelnek, ezért különösen érzékenyek az aszályokra és a hőhullámokra, amelyek a klímaváltozás következtében gyakoribbá válnak.
A paksi beruházás sorsa tehát nemcsak a kivitelező személyéről szól: a kormánynak a szerződéses és pénzügyi következményeket, a projekt megvalósíthatóságát, az energiabiztonsági szempontokat és az atomenergia jövőbeli szerepét is mérlegelnie kell.
Fotó: Paks2.hu