Szalai Piroska szerint ez még csak a költségvetés meséje

A Tisza-kormány 2027-es költségvetési terveiről, a minimálnyugdíj emeléséről, az szja-változásokról, a vagyonadóról és a várható megélhetési nehézségekről beszélt Szalai Piroska, a Fidesz országgyűlési képviselője az Ultrahang legfrissebb adásában. Cs. Király Tamás műsorvezető vendége szerint a költségvetésről egyelőre csak bejelentések alapján lehet véleményt mondani, a részletek hiányában pedig nem tudni, milyen következményekkel járnak majd az intézkedések.

Nem látjuk a dolgozatot, egy mesét látunk

Szalai Piroska szerint szokatlan, hogy a miniszterelnök részletesen ismerteti a költségvetést, mielőtt a dokumentumot benyújtanák. Úgy vélte, Magyar Péter előbb a társadalmi reakciókat tesztelheti, és csak ezután tárhatja a nyilvánosság elé a teljes tervezetet. Arra is figyelmeztetett, hogy a költségvetés valós megítéléséhez a bevételeket és a kiadásokat egyaránt ismerni kell, a tervek eredményessége pedig csak később, a tényleges teljesítésből derülhet ki.

A képviselő különösen aggályosnak tartja az egyszeri bevételekre építő elképzeléseket, köztük a vagyonadót és az állami vagyon esetleges értékesítését. Szerinte az állami tulajdon jelentős része jelenleg bevételt termel, ezért az eladása hosszabb távon bevételkiesést okozhat. A deviza- és aranytartalék felhasználását is kockázatosnak nevezte, mert szerinte gyengítheti az ország pénzügyi biztonságát és növelheti a forint sérülékenységét.

Szja-csökkentés és családi támogatások: kik járhatnak jól, és kik rosszul?

Szalai Piroska vitatta azt az állítást, hogy a bejelentett szja-csökkentés két és fél millió embernek jelent majd adócsökkenést. A tervek szerint 2027-től a minimálbérhez kapcsolódó szja 9 százalékra csökkenne, a havi 680 ezer forint alatti jövedelműek családi pótléka pedig megduplázódna. A képviselő szerint azonban a pontos szabályok ismerete nélkül nem lehet megállapítani, hányan járnak majd ténylegesen jobban.

Külön kitért az édesanyák adókedvezményének tervezett korlátozására: a műsorban elhangzottak szerint az egymillió forint fölötti keresetrész adókötelessé válhatna azoknál az anyáknál is, akik korábban mentességet élveztek. Szalai szerint ez nem kizárólag a leggazdagabbakat érintheti, hiszen például egyes orvosok és pedagógusok bruttó keresete is elérheti ezt a szintet. Úgy vélte, a családi pótlék megduplázása nem feltétlenül ellensúlyozza az adókedvezmény csökkenését. A családi adókedvezmény további sorsát ugyanakkor bizonytalannak nevezte, mivel a részletes szabályokat még nem látta.

A képviselő a vagyonadóval kapcsolatban is komoly gazdasági kockázatokat lát. Szerinte nemcsak a közvetlenül érintett vagyonos magánszemélyekre és vállalkozásokra lehet hatása: ha egy cégnek adót kell fizetnie a termelő vagyonára, kevesebb pénze maradhat beruházásra, béremelésre vagy új munkahelyek létrehozására. Azt is állította, hogy a vagyonadó beszedése és ellenőrzése költséges lehet, különösen akkor, ha működő vállalkozások gépeit, eszközeit és más termelő vagyonát kell felértékelni.

Minimálnyugdíj, béremelések és a közszféra juttatásai

A tervezett minimálnyugdíj-emelésről Szalai Piroska azt mondta, hogy a 28 500 forintos nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelése jól hangzó bejelentés, de szerinte tisztázni kell, hány embert érint ténylegesen. A beszélgetésben körülbelül 80–84 ezer olyan saját jogú öregségi nyugdíjast említett, akinek az ellátása 120 ezer forint alatt van. A képviselő szerint a nyugdíjasok többségénél továbbra is az inflációkövető emelés lehet a meghatározó, miközben a nyugdíjasoknak szánt vásárlási támogatás pontos feltételei sem ismertek.

A közszférában bejelentett béremeléseket is bírálta. A műsorban elhangzott számok szerint az egészségügyi szakdolgozók átlagosan 17, a rendvédelmi dolgozók 15, a kulturális területen dolgozók 10,7, a szociális és gyermekvédelmi dolgozók pedig 17,8 százalékos emelésre számíthatnak. Szalai szerint azonban azt is figyelembe kell venni, hogy egyes korábbi juttatások – például a rendvédelmi dolgozók négyévente kifizetett fegyverpénze – elmaradhatnak, így a bejelentett béremelés nem feltétlenül jelent ugyanekkora tényleges jövedelemnövekedést.

Megélhetési nehézségeket és a lakáspiac lassulását várja

Szalai Piroska szerint a tervezett intézkedések együttes hatása a középosztályt is kedvezőtlenül érintheti. Úgy vélte, ha a vállalkozásoknak kevesebb forrásuk marad fejlesztésre és béremelésre, az a munkavállalók jövedelmére is hatással lehet. Azt is állította, hogy a megélhetési költségek emelkedése miatt egyes családoknak vissza kellhet fogniuk a fogyasztásukat, mások pedig ismét a szegénység kockázatával szembesülhetnek. Ezek a képviselő előrejelzései voltak, nem a költségvetés már igazolt következményei.

A lakáspolitikáról szólva bírálta az Otthon Start Program esetleges átalakítását és a helyette tervezett Wekerle Programot. Szerinte a használt lakásokra felvehető támogatott hitelek kamatának 3-ról 5 százalékra emelése jelentősen növelheti a kamatterheket, és megnehezítheti az első lakásukat vásárló fiatalok helyzetét. Azt is felvetette, hogy az Otthon Start kivezetése után megtorpanhat az ingatlanpiac.

A beszélgetés végén Szalai Piroska ismét hangsúlyozta: a teljes költségvetés ismerete nélkül nem lehet biztos következtetéseket levonni. Bírálata szerint a bejelentett kedvezmények mellett olyan adóváltozások és kiadáscsökkentések is jöhetnek, amelyek hatását csak a részletes szabályok megismerése után lehet pontosan felmérni.

A költségvetés egészéről a műsor végén azt mondta: „Mivel ez egy olyan diák, aki csak mesél arról, hogy ő ír dolgozatot, de nem látom a dolgozatát, ezért vagy nem értékelném […] vagy az egyest kellene csak megadnom.” Hangsúlyozta, hogy ez a véleménye a bejelentett tervekre vonatkozik, nem egy általa már megismert, teljes költségvetési dokumentumra.