Matolcsy György őrizetbe vételéről, a Tisza-kormány első költségvetéséről és Orbán Viktor lakiteleki stratégiaváltásáról is beszélt Török Gábor a 24.hu Törökülés című műsorának friss adásában. A politikai elemző Bánszegi Rebekával és Schultz Nórával értékelte az aktuális politikai fejleményeket. Török szerint a volt jegybankelnök őrizetbe vétele jelentős politikai fordulópont, a költségvetés pedig ugyan a szegényebb rétegeknek kedvez, de nem jelent teljes szakítást az Orbán-kormány gazdaságpolitikájával.
„Ez egy nagy szintlépés”
Török Gábor szerint Matolcsy György őrizetbe vétele azért különösen jelentős, mert a volt jegybankelnök az elmúlt évtizedek egyik legismertebb közéleti szereplője, akit a nyilvánosság szorosan Orbán Viktorhoz köt. Matolcsy a kormányfő javaslatára lett a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Orbán pedig korábban többször is megvédte, egy időben a jobbkezének nevezte.
„Matolcsy György tulajdonképpen szerintem benne van az öt legfontosabb szereplőben, akiket az elmúlt évek különböző korrupciós vádjai érintettek” – fogalmazott Török. Hozzátette: ha a „tisztítótűz” politikai fogalma érvényesül, akkor az őrizetbe vétel „nagy szintlépés” az ügyben.
Schultz Nóra arra hívta fel a figyelmet, hogy a jegybanki alapítványok botrányát korábban még fideszes politikusok is bírálták. Szerinte ezért a Fidesz számára kommunikációs nehézséget okozhat, hogyan reagáljon Matolcsy ügyére, miután más, korábban érintett politikusok mellett eltérő módon álltak ki.
Török ugyanakkor óvatosságra intett azzal kapcsolatban, hogy az ügy elvezethet-e a kormány legfelsőbb köreihez. Szerinte az MNB-ben történtek „sokkal inkább elszeparált döntéshozatalként” működhettek, ezért kevésbé valószínű, hogy Matolcsy György Orbán Viktorra vagy a kormány más tagjaira tesz vallomást. Ebben az értelemben az MNB-ügy szerinte kakukktojás lehet a korábbi korrupciós ügyek között.
Baloldalibb lett a költségvetés, de nem történt rendszerváltás
A műsorban a Tisza-kormány első, 2027-es költségvetését is elemezték. A büdzsé többek között megduplázott családi pótlékot, a minimálbérhez kapcsolódó személyi jövedelemadó csökkentését, a minimálnyugdíj emelését, valamint az egészségügy számára biztosított többletforrásokat tartalmaz. Schultz szerint a változások leginkább az alacsonyabb jövedelműeknek kedveznek, és egy igazságosabb újraelosztás irányába mutatnak.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a költségvetés nem jelent teljes gazdaságfilozófiai fordulatot. A Tisza-kormány számos, a Fidesz idején bevezetett intézkedést – például a rezsicsökkentést, a családi adókedvezményt és a babaváró támogatást – is megtartott. Schultz szerint ez azt jelenti, hogy ezek az intézkedések immár kormányokon átívelő politikai vállalásokká válnak.
„Én is úgy érzem, hogy ami változott, az nagyon erősen egy gazdaságfilozófia értelemben egy baloldali váltás” – mondta erre rácsatlakozva Török Gábor, majd hozzátette, hogy a legnehezebb helyzetben lévők a költségvetés legnagyobb nyertesei. Ezzel együtt a tervezett, mintegy 1500 milliárd forintos kiadáscsökkentést és a 4,9 százalékos hiánycélt már piacbarát lépésként értékelte.Török összességében nem tartja rendszerváltó költségvetésnek a mostani büdzsét.