Fodor Gábor volt miniszter volt az Ultrahang vendége, ahol Cs. Király Tamással beszélgetett a liberalizmus megítéléséről, a rendszerváltás örökségéről, a magyar politikai megosztottságról és a választási rendszer problémáiról. A beszélgetést az Ultrahang és a Magyar Civil Háló közös rendezvényén rögzítették.

Fodor Gábor elmondta, hogy alapértékei nem változtak, bár a rendszerváltás idején inkább baloldali liberálisnak, ma pedig konzervatív liberálisnak tartja magát. Úgy látja, korábban alábecsülték a hagyományok szerepét: a társadalom gondolkodását nem lehet egyik pillanatról a másikra elszakítani a történelmi tapasztalatoktól.

A liberalizmus magyarországi megítélésének romlását részben a politikai ellenségképzésnek tulajdonítja. Szerinte a jobb- és a baloldalnak is érdeke fűződött ahhoz, hogy a liberálisokat negatív szerepben tüntesse fel. Eközben nemzetközi szinten is visszaszorult a liberális gondolkodás.

Öt közös cél tartotta össze a politikai erőket

Fodor szerint a rendszerváltás után a politikai szereplőket öt közös cél kapcsolta össze: a demokrácia megteremtése, a piacgazdaság kiépítése, a szuverenitás visszaszerzése, a NATO-hoz és az Európai Unióhoz való csatlakozás. Az uniós tagság 2004-es elérésével azonban elfogytak azok a stratégiai célok, amelyekben a pártok széles körben egyetértettek.

A volt miniszter szerint ez azóta is hiányzik a magyar politikából. Úgy véli, az uniós források felhasználásáról és a demográfiai kihívásokról is hosszú távú, pártokon átívelő megállapodásokra lenne szükség.

Bár az Európai Unió nem egészen olyan lett, amilyennek a rendszerváltás idején sokan elképzelték, Fodor szerint Magyarország helye továbbra is a nyugati szövetségi rendszerben van. A keleti országokkal való együttműködést is ebből a pozícióból tartja helyesnek.

A jelenlegi politikai helyzetet ugyanakkor veszélyesnek látja, mert szerinte felborult a politikai egyensúly, és a szereplők egyre inkább ellenségként tekintenek egymásra.

„Nem helyesek azok a jóslatok, amelyek arról szólnak, hogy Orbán Viktornak vége”

Fodor óvatosságra int azokkal a kijelentésekkel kapcsolatban, amelyek Orbán Viktor politikai pályafutásának végét jósolják. Szerinte ugyanígy megalapozatlan azt feltételezni, hogy a Tisza Párt hamarosan összeomlik, és a Fidesz változatlan formában visszatér.

A Tisza politikáját is bírálta: úgy látja, a párt a kétharmados felhatalmazásával gyorsan és agresszíven él, ami szerinte a korábban a Fidesznél is kifogásolt gyakorlatot idézi. Hiányolja a fontos gazdasági döntéseket és az ezekről szóló egyértelmű kormányzati álláspontokat.

Fodor szerint a választási rendszer túlságosan a győztesnek kedvez. Nem teljesen arányos rendszert tartana kívánatosnak, hanem olyan megoldást, amely jobban tükrözi a társadalmi akaratot, miközben lehetővé teszi a stabil kormányzást.

Úgy véli, a politikai együttműködés kényszere mérsékelheti a közéleti hangnemet is: ha a pártoknak később koalícióra kell lépniük, kevésbé érdekük a másik fél teljes megsemmisítésére törekedni.

„Ellenfélnek kellene lennie, nem ellenségnek” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a politikai vitákban nem abból kellene kiindulni, hogy a másik oldal rosszat akar az országnak.

Nem készül visszatérni a politikába

Arra a kérdésre, hogy 2030-ban lehet-e majd rá szavazni, Fodor így válaszolt: „Egyelőre én nem tervezem ezt, és nem is látom a lehetőségét.”

Jelenlegi szerepét abban látja, hogy interjúkban és írásokban képviselje az értékrendjét, és a politikai ellenfelekkel szembeni megértőbb hozzáállást erősítse.

A beszélgetés végén a jogállamiságot érintő intézkedéseket is bírálta. Különösen aggályosnak nevezte, ha szabályok visszamenőleges hatállyal korlátozzák, hogy valaki indulhasson a választásokon. Hangsúlyozta, hogy az ilyen lépéseket akkor is kifogásolni kell, ha egy későbbi kormány követi el őket.

+ −