Luiz Inácio Lula da Silva hivatalban lévő brazil elnök nyerte a vasárnapi, október 25-i elnökválasztás második fordulóját,
és történelmi fordítással megszerezte negyedik elnöki mandátumát.
A brazil legfelsőbb választási bíróság (TSE) hétfő hajnalban közzétett, teljes feldolgozottságú eredménye szerint a baloldali Munkáspárt (PT) jelöltje 64 256 232 szavazatot, vagyis az érvényes voksok 51,79 százalékát kapta, míg jobboldali kihívója, Flávio Bolsonaro, a Liberális Párt (PL) jelöltje 59 826 041 szavazattal 48,21 százalékot ért el.
Lula előnye több mint 4,4 millió szavazat. Az eredmény különösen figyelemre méltó, mert az október 4-i első fordulóban Bolsonaro végzett az élen, és az 1985-ös demokratikus átmenet óta még nem fordult elő, hogy az első forduló második helyezettje megnyerje az elnökválasztást. A második fordulóban a több mint 158 millió választásra jogosult közül 128,2 millióan szavaztak, a távol maradók aránya 19,2 százalék volt. A 80 éves Lula újabb elnöki ciklusa 2027. január 5-én kezdődik.
A választás eredményét Flávio Bolsonaro nem ismerte el, és a szavazás megsemmisítését követelte,
arra hivatkozva, hogy a legfelsőbb bíróság egyik bírája az eredetileg 17 órára tervezett urnazárást az utolsó pillanatban 19 órára módosította. A döntés hátterében a választók szállításával kapcsolatos problémák és az időjárási nehézségek álltak. A rendkívüli intézkedés zavart okozott a szavazatszámlálásban, mivel egyes szavazókörök már lezártak, mire a hosszabbításról szóló döntés megszületett. A TSE elnöke, Kassio Nunes Marques elismerte az intézkedés technikai és szervezési nehézségeit, ugyanakkor hivatalosan kihirdette Lula győzelmét.
Bolsonaro a döntést a választási szabályok menet közbeni megváltoztatásának nevezte, és jogi eljárást helyezett kilátásba.
Lula eközben győzelmi beszédében valamennyi brazil képviseletét ígérte, hangsúlyozta az ország szuverenitását,
és kijelentette, hogy Brazília nem lehet egyetlen külföldi hatalom befolyási övezete sem.
A választás hátterében Brazília mély politikai megosztottsága, a megélhetési költségek, a közbiztonság, a korrupció, a környezetvédelem és az Egyesült Államokhoz fűződő viszony körüli viták álltak.
Lula a szociális programok, a közegészségügy, az oktatás és az Amazonas védelmét hangsúlyozta, míg Flávio Bolsonaro az adócsökkentés, a közbiztonság és a gazdaságpolitikai irányváltás ígéretével kampányolt.
A kihívó a 2022-es választási veresége után puccskísérletben való részvétel miatt 27 éves börtönbüntetését töltő Jair Bolsonaro volt elnök fia,
és Donald Trump amerikai elnök politikai szövetségesének számít.
Lula győzelmét több latin-amerikai vezető üdvözölte, miközben a pénzügyi piacokon bizonytalanság várható: a befektetők az első forduló után kormányváltásra számítva erősítették a brazil részvényeket és a reált. A következő kormány legfontosabb gazdasági kihívásai közé az államadósság növekedésének fékezése, a költségvetési egyensúly javítása és a szociális kiadások fenntartása tartozik.