Teljes politikai fordulatot hozott a vasárnapi előrehozott parlamenti választás Szerbiában: a közel két éve tartó kormányellenes tüntetésekből kinőtt Hallgatói Lista abszolút többséget szerzett, Aleksandar Vučić pedig vasárnap este elismerte vereségét.
Erős többség a nyertes ellenzéknek
A választási bizottság hétfő reggel közzétett részleges hivatalos eredményei szerint a Hallgatói Lista a szavazatok 51,89 százalékát, míg a Vučić vezette Egyesült Szerbia 39,73 százalékát kapta. A részvétel rendkívül magas, 68,65 százalékos volt. A választás véget vethet a Szerb Haladó Párt 2012 óta tartó kormányzásának, de az új kabinet személyi összetétele és külpolitikai iránya egyelőre bizonytalan.
A Hallgatói Lista – Az egyetemisták győznek 140–141 képviselői helyre számíthat; Aleksandar Vučić Egyesült Szerbia pártja 103–104 képviselőt küldhet a parlamentbe, Ivica Dačić A stabilitás tényezője nevű pártja pedig nem jutott a törvényhozásba. Nemzetiségi kisebbségi listák összesen 6–7 képviselővel rendelkezhetnek majd.
A 250 fős parlamentben 126 képviselő szükséges az abszolút többséghez.
Vučić elismer, a Hallgatói Lista ünnepel
Aleksandar Vučić vasárnap este a Szerb Haladó Párt belgrádi választási központjában jelentette be, hogy elveszítették a választást. Saját becslése alapján a Hallgatói Lista 135–140, az általa támogatott lista körülbelül 105 mandátumot szerezhet.
Vučić ugyanakkor hangsúlyozta, hogy pártja szervezete egységes marad, és ellenzékben is folytatják a politikai munkát.
Visszautasította azokat a korábbi állításokat, amelyek szerint veresége esetén elmenekülne az országból. A vereséget elismerte, de beszédében továbbra is bírálta politikai ellenfeleit és egyes külföldi szereplőket.
A Hallgatói Lista választási központjában Radomir Sajčić, a mozgalom képviselőjelöltje úgy fogalmazott, hogy a diákok győzelmével Szerbia számára az igazságosság, a szabadság és az emberi méltóság reménye is győzött. A Reutersnek adott nyilatkozatában azt hangsúlyozta, hogy a győzelmet most megünneplik, de hétfőtől már az ország jövőjének építése következik.
A lista első helyén álló Ilija Srđanović kardiológus is ünnepelt a támogatókkal, ám egyelőre nem jelentették be, hogy ki lesz a leendő miniszterelnök.
A Hallgatói Lista a korrupció visszaszorítását, a jogállami intézmények helyreállítását, az oktatás javítását és a közélet átláthatóbbá tételét ígérte. A mozgalom a 2024 novemberében történt újvidéki vasútállomási tragédia után indult tüntetésekből nőtt ki: a pályaudvar előtetőjének leomlása 16 ember életét követelte. A katasztrófa nyomán kezdődő tiltakozások fokozatosan országos kormányellenes mozgalommá alakultak.
A következő napokban elsősorban a miniszterelnök-jelölt megnevezése, a kormányalakítás menetrendje és a kisebbségi pártokkal folytatott egyeztetések kerülhetnek előtérbe.
Külön kérdés az államfői tisztség jövője:
Vučić korábban lemondott az elnöki posztról, hogy a parlamenti választáson indulhasson, ezért új elnökválasztásra is szükség lesz.
A politikai fordulat tehát nem ér véget a vasárnapi eredménnyel.
Magyar reakció
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke elismerte, hogy pártja jobb eredményre számított, ugyanakkor gratulált a Hallgatói Lista győzelméhez. A vasárnap esti tájékoztatóján két-három parlamenti mandátummal számolt. Egy korábbi Ipsos–CeSID-becslés három, egy másik kettő képviselői helyet jelzett, ezért a pontos szám hétfő reggel még nem tekinthető véglegesnek.
Pásztor szerint a VMSZ a rendkívül kiélezett, népszavazásszerű politikai légkörben is megőrizte parlamenti képviseletét,
és várhatóan a harmadik vagy negyedik politikai erő lesz a szerb törvényhozásban. Kiemelte, hogy a párt önálló politikai szervezet marad, és továbbra is következetesen képviseli a vajdasági magyar közösség érdekeit. Megköszönte a választóknak a részvételt, valamint üdvözölte, hogy a vesztesek elismerték az eredményt.
A VMSZ számára az új helyzet egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogyan alakítja kapcsolatait a Hallgatói Lista várható kormányával. Mivel a győztesnek önálló többsége lehet, a magyar párt mandátumai nem szükségesek a kormányalakításhoz. A kisebbségi jogok, a vajdasági autonómia és a magyar intézményrendszer finanszírozása körüli egyeztetések ugyanakkor továbbra is jelentősek maradnak.