Bóka János az előző ciklusban európai uniós ügyekért felelős miniszterként dolgozott, jelenleg pedig a Fidesz országgyűlési frakcióját vezeti.
Az Origónak adott interjúban arról beszélt, milyen tanácsot kapott Orbán Viktortól új feladatához, hogyan éli meg a parlamenti viták légkörét, és milyen veszélyeket lát a Tisza-kormány intézkedéseiben. Szóba kerültek a családokat és vállalkozásokat érintő gazdasági döntések, az uniós források politikai ára, valamint az is, hogy szerinte milyen értékek mentén építhet újra vonzó politikai alternatívát a jobboldal.
Agresszió és személyeskedés
A fideszes frakcióvezető Magyar Péter parlamenti stílusáról azt mondta: „Az új parlament első ülésnapjain engem is meglepett az a verbális agresszió, az a korábban elképzelhetetlen stílus és személyeskedés, ami a miniszterelnök kommunikációját jellemzi. A vitakultúra teljes hiánya sokakat megdöbbentett. A pszichológusok általában azt tanácsolják, hogy az ember távolodjon el az abuzáló kapcsolattól. Nekünk azonban országgyűlési képviselőként erre nincs lehetőségünk. Heti rendszerességgel meg kell jelennünk a parlamentben, és a miniszterelnök kirohanásaira politikai, szakmai értelemben reagálnunk kell.”
Bóka szerint a feladatuk az, hogy képviseljék politikai közösségük értékeit és Magyarország érdekeit, valamint hiteles, vonzó politikai alternatívát építsenek.
A fideszes politikus úgy látja:
a Tisza Párt hatalomra kerülése óta szisztematikusan foglalja el a hatalmi központokat és az állami szerveket,
köztük olyanokat is, amelyekre a parlamenti választás nem adott felhatalmazást. Lecserélték a köztársasági elnököt, eltávolították az alkotmánybírák egyharmadát. Véleménye szerint politikai önkény és a teljhatalom kiépítése zajlik, az alkotmányos fékek és ellensúlyok felszámolásával.
A cél Bóka szerint az volt, hogy őszre, amikor a kormányzás első nehézségei jelentkeznek, már ne legyen működőképes, ütőképes ellenzék. Mivel ez politikai eszközökkel nem sikerült, most jogi és adminisztratív eszközökkel próbálják ezt elérni.
„Ez a politikai verseny kizárása, a politikai ellenfél megsemmisítése, egy új egypártrendszer építése,
pontosan úgy, ahogyan azt a kommunisták tették a negyvenes-ötvenes években” – kommentálta a fejleményeket Bóka János.
Nincs cél, nincs kikötő
A Tisza-kormány működéséről a fideszes politikus azt mondta: „Nincs cél, nincs kikötő, ahová Magyarországot, ezt a vitorláshajót kormányozni akarják, és a navigációs képességek is hiányoznak. Ebbe a politikai vákuumba nyomulnak be a külföldi elvárások, akár Brüsszelből, akár az IMF-től érkeznek.”
Bóka szerint ennek már láthatók a vesztesei. A vállalkozások növekvő adóterhekkel szembesülnek, ami a beruházások visszaeséséhez és munkahelyek elvesztéséhez vezethet. A gyermekes anyák adókedvezményektől esnek el, illetve elmaradnak a korábban bejelentett kedvezménybővítések. Ez évente akár milliós jövedelemkiesést is jelenthet a családoknak. Hozzátette: a nyugdíjasok jelentős része szintén vesztes. Nincs nyugdíjkompenzáció, nem folytatódik a 14. havi nyugdíj kiépítése, és a megígért nyugdíjas SZÉP-kártyát sem az eredetileg bejelentett feltételekkel vezetik be. Emellett 138 ezer önfoglalkoztató katás adója a duplájára emelkedik. Ezt nehéz adócsökkentésnek nevezni.
A Tisza-kormány lakáspolitikáját is kritizálta Bóka János. Kifejtette:
a baloldali kormányok Európa-szerte bérlakásépítési programokat finanszíroznak, ahelyett, hogy a fiatalok saját tulajdonú lakáshoz jutását segítenék.
„Mi azt szeretnénk, hogy a családok saját tulajdonnal rendelkezzenek, mert ez egzisztenciális biztonságot ad nekik. A Tisza ezzel szemben uniós finanszírozású bérlakásépítési programokat készít elő, miközben egyre szigorítja a saját tulajdonú lakáshoz jutás feltételeit.”
Bóka hangsúlyozta: Magyarországon ennek a szemléletnek nincsenek történelmi gyökerei. Nálunk kiemelkedően magas a saját tulajdonú lakások aránya, és az otthonteremtési programok sok fiatalt segítettek lakáshoz.
„Elhibázottnak tartom azt a politikát, amely a bérlakásépítést a saját lakástulajdon megszerzésének rovására erősíti.”
Nincs karakteres külpolitika
Orbán Anita külügyminiszteri teljesítményéről Bóka János azt mondta: nem látja, hogy Orbán Anita karakteres külpolitikát vinne vagy különösen eredményes diplomáciai tevékenységet folytatna. Az 1956-os forradalom hetvenedik évfordulóján tapasztalt nemzetközi részvétel sem azt mutatta, hogy sikeres diplomáciai munka zajlott volna. „Ehelyett azt láttuk, hogy Magyar Péter jobb híján a brüsszeli főnökeit hívta meg a nemzeti ünnepünkre, amit önmagában is botrányosnak tartok.”
Bóka emlékeztetett: Orbán Anita azzal támadta Szijjártó Pétert, hogy mennyit költött utazásra. Csakhogy Szijjártó Péter ez idő alatt milliárdos magyarországi befektetéseket jelentett be, amelyek munkahelyek tízezreit hozták létre. Orbán Anita ezzel szemben egyetlen sikerként azt tudta felmutatni, hogy olcsóbban utazott.
„Ez is valami, de talán nem ez a külügyminiszteri sikeresség legfontosabb mérőszáma.”
Bárkivel bármit meg lehet tenni
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról a fideszes politikus úgy fogalmazott:
„Az új ÁVH létrehozása azt az üzenetet hordozza, hogy ma Magyarországon bárkivel bármit meg lehet tenni, ha nem áll be a sorba, és nem teljesíti a homályos politikai megrendeléseket. Ez egy politikai rendőrség. Megfigyelés alá vonhat embereket, besúgóhálózatot építhet, cégekre és vagyonokra teheti rá a kezét, embereket és vállalkozásokat tehet tönkre. Egy szabad országban ilyen politikai rendőrségre nincs szükség. Meggyőződésem, hogy nem a korrupció felszámolása a valódi cél, hanem politikai megrendelések végrehajtása. Azt akarják, hogy a politikai közösségünk megszűnjön, és vezetői soha többé ne kerülhessenek hatalomra.”
Újragondolni a jobboldaliságot
Bóka János a jobboldalnak azt üzente: érdemes újragondolni, mit jelent ma Magyarországon jobboldalinak lenni, mit jelent egy nemzeti, konzervatív, patrióta közösséghez tartozni.
„Ami bennünket összeköt,
az a meggyőződés, hogy Magyarországnak szuverén, cselekvőképes államra van szüksége.
Hogy a magyar nemzethez tartozás érték, és ezt a sorsközösséget a XXI. században is meg kell óvnunk és erősítenünk. Hiszünk abban, hogy az egyéni jólét alapja a munka, a nemzeti jólét alapja pedig a magabíró gazdaság. Értéknek tartjuk a generációkon átörökített hagyományainkat és a zsidó-keresztény kultúrát, amelyből a magyar identitás is kisarjadt. Ha ezekben egyetértünk, akkor a részletkérdésekben nyílt, őszinte és szabad vitát kell folytatnunk, a közösség megerősítésének szándékával. Nyitnunk kell az újdonságokra, a gondolatok, a technika és a kommunikáció területén egyaránt. Reagálnunk kell a körülöttünk zajló változásokra, nem dughatjuk homokba a fejünket. De sohasem szabad elfelejtenünk, kik vagyunk. Mi szabad magyar emberek vagyunk, és szabad magyar emberek akarunk lenni a jövőben is.”