A gazdasági és energetikai miniszter a Kossuth Rádióban, Benyó Rita műsorában ismertette a kormány gazdaságélénkítő és energetikai terveit. Elmondása szerint mintegy 4000 milliárd forintot mozgósítanak gazdaságfejlesztésre, amelyből 700 milliárd forint költségvetési, 900 milliárd forint uniós forrás, a fennmaradó rész pedig különböző hitelkonstrukciókból származik.
A Wekerle Plusz program keretében kedvezményes lakáshitelekkel és energetikai korszerűsítési támogatásokkal ösztönöznék a lakásépítést és -felújítást. A családi házak korszerűsítésére akár 15 millió forintos finanszírozás is elérhető lehet, 30–50 százalékos vissza nem térítendő támogatással. A miniszter jelezte, hogy megfelelő érdeklődés esetén bővítenék a program forrásait.
Az energetikai stratégiában 2030-ig 4000 MW szélerőmű-kapacitás megpályáztatását, valamint az energiatárolási kapacitások jelentős növelését tervezik.
A rezsicsökkentés átalakítását jelenleg nem készítik elő, a cél az olcsóbb és diverzifikáltabb energiaellátás megteremtése.
Paks II. átfogó pénzügyi, jogi és energetikai felülvizsgálata zajlik, ugyanakkor a kormány továbbra is elkötelezett az atomenergia mellett.
Kapitány cáfolta a saját lemondásáról szóló híreszteléseket, valamint azt is, hogy Tótth államtitkár távozása összefüggésben állna a rezsicsökkentéssel.
A kis- és középvállalkozások támogatását a gazdaságpolitika egyik legfontosabb feladatának nevezte.
A tervezett forrásokból 1300 milliárd forint jutna Széchenyi Kártya-programos hitelekre, további mintegy 1000 milliárd forint pedig az EXIM Bank finanszírozási konstrukcióira. Ezek jelentős része a KKV-k beruházásait, forgóeszköz-finanszírozását, termékfejlesztését és exportpiacokra lépését segítené, részben kamatmentes hitelekkel és vissza nem térítendő támogatásokkal.
Kapitány hangsúlyozta, hogy a KKV-k adózása nem változik, miközben az exportképesség javítására külön 25 milliárd forintot különítenek el.
Szerinte a magyar gazdaság fejlődésének kulcsa nem a korábbi, nagy volumenű építkezések és összeszerelő üzemek támogatása,
hanem a hazai vállalkozások versenyképességének, termelékenységének és hozzáadott értékének növelése.
Ennek érdekében a digitalizációt, a mesterséges intelligencia alkalmazását, a vállalatvezetési kultúra fejlesztését és a nyelvtudás erősítését helyeznék előtérbe. A cél, hogy a magyar KKV-k nagyobb arányban kapcsolódjanak be a nemzetközi értékláncokba, és hosszú távon önálló exportképességet építsenek ki.