Az "aktanyitásnak" ez a módszere leginkább a közölt (sovány) információ hiteltelenítésére alkalmas. A nevekből semmit nem lehet megtudni arra vonatkozóan, hogy végeztek-e az illetők valós ügynöki tevékenységet, de lassan már azt se, hogy akik benn vannak, azokat vajon beszervezték-e (szemben azokkal, akiket nem sikerült, szemben azokkal, akiket meg se közelítettek ezzel, és szemben azokkal, akik bent sincsenek, pedig bent kéne lenniük).
Így aztán mindenki tagadhat anélkül, hogy cáfolható lenne a tagadása.
Miután aztán már a mémek (TV Maci) is megjelentek, a "régóta várt tisztánlátás", nemcsak miopikussá vált már a várakozásban, de beleveszni látszik a szokásos magyar mocsárba -- hogy egy alkalmas képzavarral éljek.
De hát ez van. Ebbe a mocsárba fulladt bele a Kádár-rendszer is meg a rendszerváltás is, szóval valamit valamiért. A mocsár a politikai kultúránk építőanyaga (alkalmas képzavar no. 2.).