Az uniós országok egy francia javaslatról egyeztettek, amely szerint Európa 50 millió hordó dízelt szabadítana fel a stratégiai készletekből, miközben a Nemzetközi Energiaügynökség tagjai további 50 millió hordó nyersolajat dobnának piacra – írja a Reuters. A cél az üzemanyagárak mérséklése a közel-keleti háború miatt kialakult ellátási zavarok közepette. A dízelkészletek egy részét 20 napon belül szabadítanák fel.
A dízelpiacot egyszerre több hatás szorítja: a közel-keleti konfliktus, az orosz dízelexport korlátozása, valamint az, hogy Kína októberre felfüggesztette egyes üzemanyag-exportjait, hogy inkább a saját készleteit töltse. Európa közben az elmúlt években egyre inkább az amerikai dízelimportra támaszkodik.
A készletek felszabadítását Washington is sürgeti. A Reuters szerint a Trump-adminisztráció arra kérte Franciaországot és Németországot, hogy engedjenek ki jelentős mennyiségű dízeltartalékot, különben az Egyesült Államok akár meg is tilthatja a dízelexportot. Az amerikai kormány a két országot összesen 100 millió hordó dízel 20 napon belüli felszabadítására szólította fel.
Ez Európának komoly dilemmát jelent: a készletek piacra dobása enyhítheti az árnyomást, ugyanakkor csökkenti azokat a tartalékokat, amelyekre egy további ellátási válság esetén szükség lehet. A most tárgyalt 50 millió hordó az uniós vészhelyzeti dízel- és gázolajkészletek mintegy 17 százaléka, éves fogyasztásának pedig körülbelül 3 százaléka. Az uniós országok ezért azt is felvetették, hogy a készletek felszabadítását ahhoz kössék: Washington ne vezessen be egyoldalú amerikai dízelexport-tilalmat.
A piac egyelőre kedvezően reagált a készletfelszabadítás hírére: a Reuters szerint az európai gázolaj-határidős árak mintegy 5 százalékkal estek. A francia javaslatról azonban még nincs végleges döntés.