(...)
Mráz gyakorlatilag ugyanazt mondja el, amit már számos alkalommal olvashattunk: erre senki sem készült fel, senki sem gondolt, emezt alá-, azt fölébecsülték és ami messze a legfontosabb, “mi sem hittük el, amit látunk”. ez a tételmondat. mert hiszitek vagy sem - erről is beszéltem már nem egy, nem két alkalommal, hogy ebben a visszhangkamrában, amely számunkra pont úgy lett totális kudarcot hozó, mint annyiszor a balosok esetében -, az érzet tényleg az volt, hogy meglehet nyögvenyelősen, de majdhogynem egyértelmű, hogy a Fidesz végül behúzza.
és senki se akarja felmenteni magát, mert okosabbnak, lényeglátóbbnak és egyebeknek mindig lehet lenni, mondom ezt alapvetően magamnak is. nem voltam.
de így, lassan 6 hónappal a választásokat követően - az nem kevés idő ám - azért jogosan lehet olyan kérdéseket is feltenni, hogy azok, akik valamelyest jobban tisztában voltak a történésekkel, miért hazudtak? értem a félelmet, hogy tán voltak, akik attól tartottak, hogy az őszinteség pánikot és dezertálást szül, de egy olyan politikai közösség, amely a nem biztos győzelem vélt félelmétől önmagában összeroskadhat, az jobb, ha össze is roskad.
(...)
