TARTSANAK VELEM A ZSEMBEMBE! ILLETVE AZ OPERA JUTTATÁSRENDSZERÉNEK ZSEBEIBE IS. Hogy unják már? Hát még én, de mennyire! Múltkor a politikailag inspirált kirúgásom kapcsán támasztott két ürügyről nyilatkoztam le mindent régi lapomba, a Magyar Nemzetbe. Egyszerűen nem tudok már azokról mást, újat mondani, aki kíváncsi, megkeresi, szépen elolvassa. Nincs semmi baj, ennek az ügynek munkaügyi per kerül a végére, majd dönt a bíróság egy év múlva kb.
A friss támadás, a személyes bosszúból fakadó - hívjuk így a harcos miatt - Meleghegyi-attak kapcsán pedig ide írom le, amit minderről tudni kell és lehet. Ezzel részemről az ügy lezárva, kivéve a sajtópereket, személyiségi jogi eljárásokat és az ugyancsak jó eséllyel kinéző rágalmazási indítványt, amely viszont már büntetőjogi kategória. Ezeket külön ügyvéddel ugyancsak indítom. Itt sincs semmi baj, ha van jogbiztonság Magyarországon.
Nos, amit közölni szeretnék:
Nem csípem ezt a kort: sortűz-szerű állításokra és faék egyszerűségű hazugságokra sem lehet korrekt választ adni egyetlen mondattal, pláne szóval, de a non-stop robogás és figyelem-türelemhiány miatt minden magyarázat magyarázkodásnak minősíthető, és az már mentesít az olvasás alól is. (De miért van benne a “magyar” gyök? Nemzeti jellegünk lenne?)
Legutóbb tegnap este nem értett magyarul az RTL riporternője, pedig korrektnek tűnt, amíg beszéltünk. Muszáj helyre tennem, főleg mert az Index is megzenésítette, elkövették azt a vakmerőséget, hogy RTL-es anyagból dolgoztak. Rövid korszellemes válaszom (lejjebb ugratom egy sorral):
“hazugság és demagóg torzítás minden, az eltávolításom politikai és személyes bosszú MP részéről”
(már amennyiben a barátságot, az otthonunkba beengedést és az operaházi és Eiffel műhelyházi jóltartást, illetve legutóbb a nemzeti ünnepi szovjet szerző-szűrést a tiszás október 23-i műsorból megbosszulni szükséges). Vagy a feleségem parlamenti képviselőségét az ellenzéki oldalon.
Most nagy levegő, és akit érdekel, olvassa el, mi van a hangzatos és igaztalan állítások mögött, mi az ún. igazság?
A bombasztikus állítás ugyebár az, hogy 5 év alatt 73 millió Ft-ot “felvettem” a fizetésem felett (amelyet Nagy Ervin államtitkár úr volt szíves véletlenül 10%-kal magasabbnak megjelentetni a valóságnál).
1. Csak hergelésre jó a munkavégzés összes költségét összeadni és felszorozni öttel a kiküldetések repjegyétől (turista osztály) a hotelszobáig (Ibis), kocsimosástól a telefonszámláig, tankolásig, hisz ezeket nem “vettem fel”, nem utalták semmiféle számlára, jó, hogy az irodai villanyhasználat és fűtés nincs összeadva és nekem kiszámlázva. (Ilyen alapon MP összes utazása, szállása is afféle jövedelem volna: ilyen ostoba számolást soha, senkivel nem csinálnak.)
2. Ha az 5 éves bontást használjuk, legyen így, az átlagfizetésem bruttó 3.060 Ft volt, hisz kizárólag az utolsó évben, 2025-től kerestem annyit, mint egy EU parlamenti képviselő, csak én be is jártam, ellentétben MP-vel. Amikor nálunk járt, Sződligeten, még elszörnyedt a 2021-es fizetésemen: mint utólag kiderült, a Diákhiteltől akkor csaknem a dupláját kapta, javasolta is, hogy keressem a Főnököt (nem kerestem).
3. A béremet nem “magam emeltem”, mint Meleghegyi állítja, mert azt a munkáltató emeli, más ilyet nem is tehet, hogy tud ilyen blődséget bárki állítani? Egyébként a Duna TV-s vezérigazgatóságom fizetése után (br. 1.7 mFt + 2 havi prémium) br. 980e Ft-os kormánybiztosi havi járandósággal mentem az Operához, a 49 fős szerkesztőséghez képest 20-30x annyi embert irányítani. Azt hiszem, nem ezt hívják pénzügyileg motivált döntésnek. 2011-2021 között, tehát 10 évig annyi volt a bérem, mint a 10x kisebb más pesti színházi vezetőké, és csak utána kezdték elismerni az Opera extrém méretét. Prémiumot is emlegetnek, miközben az sohasem volt, csak a miniszter adhatna, de nem kaptam soha, szerintem más intézményvezető sem, csak egy fegyelmit tudok felmutatni Csák Jánostól, mert aláírtam a sztrájkot lezáró 30+5%-os emelkedésű bérmegállapodást.
4. Policy volt nálam, hogy nem veszem fel az operaházi honoráriumaimat és jogdíjaimat, míg igazgató vagyok, sejthettem volna, hogy épp ezzel támadnak meg, az élet ilyen. 15 év alatt (!) két kivételt tettem, mindkettőt ugyanabban az évben, Csák János minisztersége idején (Artaban kamaraelőadás alapötlete, dalszövegei és rendezése, illetve a már tárgyalt 183 db jegyzet). A többiért, 2 nagytermi operarendezés, könyvek, írások, televíziós műsorok, interjúk, színpadi szereplések, műsorvezetések, 365 részes rádiósorozat, kalendáriumszövegek százai stb. nem kértem és nem is kaptam fizetséget, a Tosca, a Hunyadi és az Artaban előadási utáni összes jogdíjat is benn hagytam a kasszában. Ezeket másoknak ki kellett volna fizetnünk. A perek miatt most összeírtam, milyen értékű lehetett ez a pro bono munka, szolidan számolva 80 milliós nagyságrend. Mert erre a feladatra hivatásként tekintettem. De természetesen ezt nem “követelem”, utólag sem kell kifizetni, csak jelzem, illusztrálom ez is ott van, szemben áll az egyszeri munkavédelmi szemüveg-juttatással és hasonló bornírt finomságokkal. Ha egy miniszter vagy egy “gazdasági szakember” körültekintően mérlegel, akkor a felvett összesen bruttó 5.7 milliót (2+3.7) összenézi a br. 80 millióval, és nem elmarasztal (kirúg), hanem becsül esetleg, de azt nem is fontos, csak ne nézzek már ki pont’ az ellentétének. Ha már nem vagyok igazgató, és mennek a darabjaim, a hatályos uniós szabályok szerint is jogdíjat kell fizetnie a Háznak, mint mindenki számára, mert a jogdíj jár. Éves szinten ez pár százezer Ft lehet, mint mindenkinek, aki rendezett vagy koreografált, tervezett vagy komponált. Már ha menni fog a Hunyadi vagy a Tosca, amiről nem én döntök. Ugye, ilyenből vitt haza egy másik pesti igazgató évi 90 milliót igazgató korában, de nem vele foglalkoznak, mert politikailag nem probléma, hanem kizárólag velem…)
5. Plusz kereset lehet viszont a helyettesítési díj (célfeladat), amely Opera-szerte több, tartósan betöltetlen álláshely kapcsán is létezik. Ha azt a plusz munkáért járó plusz összeget (ami az Opera részére mégsem plusz kiadás!) havi átlagban mutatom be 5 évre vetítve, bizony, megkapom a br. 316e Ft-ot. Tényleg őrület!
6.Büszkeségünk, hogy az Operában 40-50 elemből álló, az intézmény bonyolultságából fakadó juttatás- és kedvezményrendszer működik. Mindenkinek jár sok eleme, de senkinek sem mindegyik. Én kevesebb, mint a felében voltam érintett, pl. a hat kiváló koncertmester 23-ban, de lenne ezer példa. Minden operaházi alkalmazottnak van tehát ilyen “oszlopa” egy excelben, ha öttel mindent felszorzunk, mert hörögni csak 5 év összeszámításával lehet jó nagyot, akkor jelzem, hogy a takarítószemélyzet vagy az őrség tagjai is több milliós ilyen számot “produkálnak”. Mi vele a probléma? Ha egy koncertmester alapbér feletti éves juttásait ugyanilyen demagóg módon összeadjuk és felszorozzuk öttel, 30-35 milliós nagyságrendet kapunk. Ha a vezető balettművészeinkét, még feljebb kerülünk. (Egy operaházban nem az igazgató keresi amúgysem a legtöbbet, hanem énekesek, karmesterek.)
7. Vajon most ez következik mindenkivel? Nehéz feladat, nehéz munkahely, állandó, botrányra hegyezett sajtófigyelem középpontjában, az előadásokat pedig nem érti, nem is érdeklődik irántuk ugyanez a sajtóhad. (Szerencsére a közönség igen.) Kíváncsi vagyok a gyúanyagot önfelszámoló módon megint szolgáltató szakszervezet viselkedésére, amikor ezt a juttatásrendszert bokacsattogva esetleg elkezdi felszámolni egy új vezetés. Igaz, többsége a Kollektív Szerződés része, de most mindenki adósa mindenkinek, lehet abból is engedni - viszont akkor a kollégák húzzák a rövidebbet. Ne legyen így, megérdemlik az egykori embereim mind!
8. Másokkal szemben az Opera nappal és éjszakába nyúlóan, sok esetben éjjel is üzemel, több épülete van, 300 mrd Ft-os nagyságrendű ingó- és ingatlanvagyon felelősségével. A létszám tízszerese más színházakénak. Éves költségvetése egy megyei jogú városé, de játszik keddtől vasárnapig, 2 színházteremben dolgozik, ünnepnapokon is, nyáron is végig - szemben másokkal. Bevétele a teljes színházi szféráéval azonos nagyságrend (ezt ízlelgessük egy kicsit!), idén 9 mrd Ft körül alakulhat. Az állami támogatást 15 év alatt 3x, a dolgozói átlagbért 15 év alatt 3-3.5x mértékben sikerült növelni, a saját bevételt 6x. Az átlagkereset (itt csak a forintban valóban elutalt juttatások vannak az alapbér felett) 7 számjegyű! Cserébe sokat és európai szinten dolgoz(t)unk, 32 országban turnéztunk a közeli Bécs béreinek feléért - igen, én is. Bár Meleghegyi úr állítása szerint az én keresetem világviszonylatban is kirívó, az csak arra mutat rá, hogy valóban nem keresett rá semmilyen adatra, vagy valóban azt gondolja, hogy mások nem tudnak rákeresni. És nem Peter Gelb New York-i kolléga 1 millió dollár felett éves gázsijáról van szó, hanem az európai főigazgatói pénzekről: állítása röhejesen hazug. És félrevezeti Önöket.
9. Valami csoda folytán olyan sok embert küldtem el a “rémuralomból” (MP), hogy egyrészt 200-zal többen maradtak, mint voltak 2011-ben, másrészt akinek el kellett mennie, az is mind igyekezett magát visszaperelni Észak-Koreába.
10. Ha valaki mélyére szeretne nézni a dolognak, talán érdemes egy budapesti színházigazgatói/intézményvezetői körképet készíteni (remek oknyomozási lehetőség), melyik igazgatónak milyen “pénzeit” lehet összállítani, sőt, európai szinten is lehet adatkérést foganatosítani. (Mibe’ fogadjunk, hogy erre már nem kerül sor, elégséges az én megbotozásom, nehogy kontextusa is legyen?) Ha mégis valaki, pl. RTL, Index, Telex, 24.hu, K-Monitor nekiáll, legyen irgalmas a többiekhez, és ne tegyen úgy, mint Meleghegyi Tamás “szakértő”, aki az év végén kapott logózott polár kapucnis mackót is listába tette mint keresményt (mindenki kapott, ahogy SZÉP kártyát meg napidíjat is, ugyanolyan összegben). De szerintem a sztárrendezővel elköltött szomszéd éttermi vacsora és a kiküldetés taxiszámlája a hotel meg a színház között, vagy az Indiából vagy Kínából való kapcsolattartás díjaival történő együttszámítás is rendkívül rosszindulatú. Ez ugyanis nem kereset.
11. Nem plusz kereset a 8 év alatt összegyűlt, kivetetlen szabadság megváltása sem, ráadásul a fenntartó tartja számon, ő összesíti és indítja a kifizetést, ha egy munkaviszony megszűnik, 5 napon belül. Az enyém akkor megszűnt, a többiről ne engem kérdezzenek, nem csináltam, velem ez csak megtörtént.
12. Még egyszer aláhúzom: az Index címében is megjelent RTL állítás tehát nem igaz, nem követelek 80 milliót, csak majd az eztán esetleg érkező jogdíj jár mint mindenkinek, 72 magyar és külföldi rendezőnk és százas nagyságrendű tervezőnk ugyanígy kapja. Az ugyanis tényleg jár, évente pár százezer Ft lehet számomra. A sajtópereken nyert pénzeket pedig az Opera szociális alapjába fogom befizetni.
OPERAI JUTTATASOK (nincs időm javítgatni az ékezeteket, bocsánat)
Kozremukodesi dij (muveszek, muszak, ugyelok)
SZEP kartya juttatas
Pulykapenz
Huseg penz
Jubileumi jutalom
Jubileumi gyuru
Kozlekedesi atalany
Ruhazati tamogatas
Iskolakezdesi tamogatas
Gyermekszuletesi tamogatas
Ejszakai potlek
Nyelvpotlek
Tuloradij / tulszolgalati dij
Hangszerhasznalati dij
Kulonleges hangszerjatek dija
Hur- es nadpenz
Lakhatasi tamogatas (allami)
Csekely erteku elelmiszer-utalvany
TER celpremium
Ev vegi premium
Ev vegi targyi ajandek
Alkotói / kozremukodoi jogdij
Napidij (kikuldetesben)
Hivatali telefonkeszulek
Telefonflotta
Hivatali szamitogep / tablet
Hivatali auto (vezetoseg, szponzortol)
Uzemanyag koltsegterites (vezetőseg)
Szallaskoltseg (kikuldetesben)
Repulojegy (kikuldetesben)
Taxi (kikuldetesben)
Szabadsag-megvaltas (miniszterium)
Operajegy (kikuldetesben)
Reprezentacio (etterem, ajandek)
Tanfolyamok
Otthoni felkeszules (muveszek, napi 2 ora)
Szakmai jegy
Kedvezmenyes udules
Tavolleti dij
Rovid betegseg lehetoseg (un. heveny)
Munkaruha / fellepo ruha / balettcipő
Apanap (5 munkanap, születéskor)
Mezeshet (eskuvo utan)
Husegnap
Happy hetfo (nyaron, adminisztracionak)
Menstruacios szabadsag
Visszanezo berlet
Szocialis lakhatas (Opera lakasaiban)
Tamogatas a szocialis alapbol
Home Office (hetfok, adminisztracionak)
Végül pár szó arról az úrról, Meleghegyiről, aki most bement egy podcastba, és akkora hitele lett, hogy bár senki se ismeri, viszont nagy szakértelmet tulajdonít magának operajátszás és balettprogram terén, külföldi kitekintés kapcsán, intézményvezetés és gazdálkodás, jog, sőt, a Zeneakadémia doktoriskolája tekintetében is, horribile dictu a fokozatszerzési témám (Fischer-Dieskau operaművészete) miatt is előveszi az egyetemet és engem. (Azért azon tényleg derülnöm kell, hogy nekem, aki a világ legnagyobb DFD-gyűjteményével rendelkezem, és - látható módon - az írással sem állok tán vészes hadilábon, plágiumhoz kellene folyamodnom a doktori értekezéskor (ez lesz a rágalom, csak szólok). Szerintem Meleghegyi úr mániákus, akinek most sajnálatos teret adtak. Itt ülök Tbilisziben, indulnom kellene a dolgomra, mégis pötyögnöm kell - rengeteg kárt okoztak a kritika nélkül átvett állításai. (Politika, óh!)
Szóval a történet: 2001-ben ugyan hagyta a Fidesz Szinetár Miklós mandátumát rendben lejárni, és nem kutatott utána, viszont 2010-ben sajnos, levezényeltek egy méltatlan “átvilágítást” az Operában, sehol máshol ilyet. Semmi közöm nem volt hozzá, addigra a környéken sem voltam, mert 2005-ben kiszorítottak innen a szocialisták, ám azt sem radikálisan tette Vass Lajos akkori államtitkár.
Viszont 2010-ben ugyanőt, aki közben Opera főigazgató lett, durván meghurcolták. Ugyan nem vagyunk barátok, életemben kétszer ha beszéltem vele, és ő tényleg nem operai, inkább kulturális szakember, ugyanakkor lojális, jóindulatú és tisztakezű volt. Idővel minden vád alól tisztázta magát, “csak” egy kis rákot kapott tőle, szerencsére meggyógyult. Meleghegyi bősz tagja volt a csapatnak - vajon ezzel miért nem dicsekszik ma már? Mire engem 2011 késő nyarán kineveztek, Meleghegyi már üzletelni is szeretett volna az Operával, de nekem nem kellett a portékája. Nehezen viselte, azóta búvópatak-szerűen fel-felbukkan, kellemetlenkedik, inszinuál, most pedig az általános hangulatba leszivárgott mérgező lincselhetnék-életérzés aktiválta őt is.
Operás kollégáim addig is szolgáltattak számára adatokat, míg minden vackot ki nem perelt, de odaírták a listába, mi micsoda. Meleghegyi pedig vagy nem ért hozzá, vagy szándékosan összeadott mindent mindennel, és a végén öttel megszorozta. (Plusz olyan alacsony fogyasztást talált ki magától a hivatali kocsimnak, hogy kétszer akkora megtett úttal kábíthassa az érdeklődőket.)
Vele még ülök egy asztalnál majd, mármint Meleghegyi úrral, csak annak három oldala lesz, és egy taláros ember húzza oda a harmadik széket, már rajta vagyok.
De a végén azért annyit is tudjanak, hogy amivel ő előjött, ezzel a sok kutyafülével a minket 30+30+30 napig vizsgáló Tarr-féle minisztériumnak sem volt baja. Mert mindenki, aki a normalitás talaján áll, a szabályos dolgokat nem tünteti fel szabálytalannak, csak ha politikailag és/vagy érzelmileg, üzletileg felülírt.
Nincs a végén poén, nincs semmi. De a kedvem nem vesztettem, a becsületem pedig tisztára mosom úgyis, elvégre termékeny, gyümölcsöző másfél évtizedet töltöttünk együtt. Most pedig: rohanok.
Köszönöm, ha végigolvastak! Egyenek valamit, biztosan nagyon meg is éheztek!
És menjenek operába!