Demkó Attila, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének programvezetője volt az InfoRádió Aréna című műsorában Farkas Dávid vendége. Az elemző úgy értékelte, hogy az orosz–ukrán háború elhúzódó utolsó szakaszába érkezett, amely különösen veszélyes lehet, miközben

egyik fél döntő katonai győzelmét sem tartja valószínűnek.

Szerinte Oroszország idén több katonai és gazdasági veszteséget szenvedett el, az ukrán támadások az olajfinomítást és más kapacitásokat is súlyosan érintették, Moszkva pedig nem tudta elfoglalni a Donbaszt, sőt Liman térségében visszaszorult. 

Nem lesz már fordulat

Az orosz gazdaság összeomlására ugyanakkor Demkó nem számít: a közel-keleti háború nyomán megugró olajárak növelték Moszkva bevételeit, miközben az orosz államnak szerinte továbbra is vannak pénzügyi tartalékai. 

Ukrajna helyzetét sérülékenyebbnek nevezte,

mert az ország katonailag és gazdaságilag egyre erősebben függ a nyugati támogatástól, miközben az orosz csapások jelentős gazdasági kapacitásokat bénítottak meg, az emberi erőforrások pedig gyorsabban merülnek ki, mint Oroszországban. 

Demkó Attila szerint a fronton már nem várhatók több tízezer négyzetkilométeres fordulatok: Oroszország nem foglalja el Kijevet, Ukrajna pedig várhatóan nem szorítja ki az orosz erőket az országból, így a rendezés szerinte valamilyen megosztott Ukrajna felé mutat. A háború lezárását elsősorban Moszkva döntésétől tette függővé:

Putyint a Donbasz elfoglalása, egy számára elfogadható nyugati alku vagy egy súlyosabb katonai kényszerhelyzet vihetné tárgyalások felé. 

A szakértő szerint ezzel párhuzamosan ismét a 2022-es szint közelébe emelkedett annak veszélye, hogy egy incidens miatt a konfliktus közvetlenül a NATO-t is érintheti. Nem tart valószínűnek tudatos orosz–NATO háborút, inkább attól tart, hogy a növekvő orosz hibrid és szabotázsakciók, egy eltévedő vagy szándékosan berepülő drón, illetve például egy árnyékflottához tartozó hajó feltartóztatása olyan, halálos áldozatokkal járó eseményt idézhet elő, amely kiszámíthatatlan eszkalációhoz vezet. 

A magyar érdek számít

Demkó Attila Kijev helyzetét is romlónak látja: szerinte a korábban ritka nappali támadások rendszeressé váltak, hidakat is csapások értek, és ha az oroszok tartósan támadnák a Dnyeper átkelőit, annak komoly közlekedési és gazdasági következményei lehetnének. 

Magyarországot Demkó kevésbé kitettnek tartja, mint Lengyelországot, Romániát vagy a balti államokat,

mert nem Magyarországon keresztül zajlik az Ukrajnának szánt fegyverszállítások jelentős része, és Budapest sem tartozik Moszkva legaktívabb ellenfelei közé. 

Ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az eddigi orosz hozzáállás változhat, Kárpátalját több támadás érheti, és Magyarországon is megjelenhetnek olyan hibrid műveletek, amelyek eddig elkerülték az országot. Demkó Attila magyar érdeknek nevezte az orosz energiaforrásokhoz való hozzáférés fenntartását, de egyúttal a NATO- és EU-szövetségesekkel kialakult konfliktusok rendezését, valamint az ukrán–magyar viszony javítását is, elsősorban a kárpátaljai magyarok érdekében.

+ −