Ahogy korábban megírtuk, Marseille-ben kifosztottak, szétvertek, majd felgyújtottak egy tűzoltóautót. Több városban iskolaépületeket gyújtottak fel, igazgatókat támadtak meg, rendőrökre lőttek tűzijáték-rakétákkal. A zavargások már a belgiumi Liège-re is átterjedtek. A csütörtöki mérleg szerint Franciaország valamennyi megyéjében történtek akciók: mintegy 900 blokádot vagy demonstrációt számoltak össze, közel kétezer embert állítottak elő, és több mint háromszáz rendőr és csendőr sérült meg. Az oktatási miniszter 65 megsérült dolgozóról és 170 diákról beszélt, péntekre pedig négyszáz iskola bezárását jelentette be.
Nantes-ban kigyulladt a Nelson Mandela gimnázium előcsarnoka, Rouenben a Blaise-Pascal középiskolában csaptak fel a lángok. Marseille-ben iskolai vezetőket és a tűzhöz riasztott tűzoltókat támadtak meg, egy M6-os újságírót pedig bántalmaztak, kameráját összetörték. A francia kormány szerint a tanárhiány és a rossz iskolai körülmények miatt indult tiltakozás ekkorra „városi erőszakba” fordult.
Macron: Az iskolákban tanítsanak
Emmanuel Macron Madridból üzent a tiltakozóknak és azok politikai támogatóinak:
„Egy demokráciában minden vita legitim. Az erőszak soha.”
A francia elnök szerint több politikus azért jelent meg az iskoláknál, hogy „feltüzelje a diákokat”, amit súlyos felelőtlenségnek nevezett. Hozzátette:
„Az iskolák azért vannak, hogy nyitva legyenek és tudást adjanak át. Nem azért, hogy blokád alá vegyék őket vagy kukákat égessenek előttük.”
Macron elismerte, hogy érti a fiatalok félelmeit és dühét, de leszögezte: ezek egyike sem igazolja az erőszakot. A rendőri túlkapások kivizsgálását is szükségesnek tartja; három ilyen eljárás már megindult.
Mélenchon mozgósít
Az LFI szerepe nem merül ki a diákok követeléseinek támogatásában. Louis Boyard párizsi képviselő már a zavargások felerősödése előtt kijelentette, hogy „a diákmozgalomnak ki kell terjednie”. Mélenchon pedig felszólította pártja politikusait és aktivistáit:
„Álljatok közéjük mindenütt, ahol csak tudtok!”
A pártelnök a diákokat „ártalmatlannak” nevezte, a kormány rendőri fellépését pedig „nyilvánvalóan rasszista utóízű kegyetlenségnek” minősítette.
Az LFI-s Saint-Denis-i polgármester, Bally Bagayoko ennél is tovább ment. Az egyik blokádnál azt mondta:
„az erőszak egy adott pillanatban legitim lehet”,
bár szerinte jobb elkerülni. Később már ő is erőszakmentességről beszélt. LFI-s képviselők eközben sorra jelentek meg a blokád alatt álló intézmények előtt.
A hírszerzés szerint szervezett művelet áll a háttérben
Sébastien Lecornu miniszterelnök a helyzet miatt válságstábot hívott össze. Hivatala ezután azt közölte: a francia hírszerző szolgálatok közös értékelése szerint a blokádmozgalom „az LFI és szélsőbaloldali csatlósainak szervezett művelete”. A kormány részletes bizonyítékokat nem hozott nyilvánosságra.
Manuel Bompard, az LFI koordinátora szerint a kormány „összeesküvés-elméletbe és a diákok infantilizálásába süllyed”. Mélenchon gúnyosan azt mondta, ez lenne az első tömegmozgalom, amelyet „telepátiával” hívtak össze. A párt szerint a tiltakozás spontán módon, a tanárhiány, a túlzsúfolt osztályok és a leromlott épületek miatt robbant ki.
Le Pen: „Szervezett zavargások zajlanak”
Marine Le Pen szerint a történtek már régen nem tekinthetők hagyományos diáktüntetésnek:
„Ezek hivatásos zavargók által szervezett, a La France insoumise képviselői által irányított zavargások.”
Az RN elnökjelöltje külön is Mélenchont tette felelőssé:
„Azzal, hogy képviselőit az intézmények elé küldte, Jean-Luc Mélenchon súlyos felelősséget visel az ország jelenlegi helyzetéért.”
Le Pen a rend helyreállítását, valamint a diákok és tanárok biztonságának garantálását követelte.
Laure Lavalette, a Nemzeti Tömörülés képviselője még élesebben fogalmazott: „Az erőszak és a káosz az LFI működési módja.” Szerinte a mostani események annak előkészítését mutatják, hogyan próbálná a szélsőbaloldal utcai zavargásokkal megakadályozni Marine Le Pen esetleges 2027-es hatalomra kerülését.
„Politikai ágyútöltelék”
A macronista elnökjelölt, Gabriel Attal szerint az LFI „politikai ágyútöltelékként használja a fiatalokat”, és veszélybe sodorja őket azzal, hogy erőszakos akciókban való részvételre buzdítja őket. Attal ugyanakkor elismerte, hogy valós problémát jelent a tanárhiány és a helyettesítések elmaradása.
Édouard Philippe volt miniszterelnök szerint „botrányos a diákok cinikus kihasználása”, a mozgalom politikai gerjesztői pedig általános összecsapást készítenek elő. Bruno Retailleau republikánus elnökjelölt már az LFI betiltásának megvizsgálását követelte, mert szerinte a párt „az erőszak bűvöletében él, lázadásra szólít fel, és felkelést próbál szervezni”.