Öt új alkotmánybírót választott kedden az Országgyűlés: Chronowski Nóra, Ligeti Miklós, Kovács András György, Orosz Árpád Gábor és Szomora Zsolt mindannyian a Tisztelet és Szabadság Párt jelöltjei voltak. A személycserék nem lejáró mandátumok miatt váltak szükségessé, hanem azért, mert a Tisza kétharmados parlamenti többsége visszaállította az alkotmánybírák 70 éves felső korhatárát. Emiatt egyszerre négy, hetven év feletti alkotmánybíró – köztük Polt Péter elnök – megbízatása ért véget. Az ötödik új tagra pedig Hende Csaba korábbi, szintén kényszerű eltávolítása miatt van szükség. A Tisza az Alaptörvény tizenhetedik módosításával nemcsak a korhatárt változtatta meg, hanem azt is, hogy a jövőben már nem az Országgyűlés, hanem maguk az alkotmánybírák választanak elnököt.
Ligeti a hétfői bizottsági ülésen (ahol néhány napja már az NVVH elnökjelöltként is meghallgatták) arról beszélt, hogy
vissza kell adni a testület méltóságát, mert jelenleg egy foglyul ejtett Alkotmánybírósággal
állnak szemben, amely sok esetben nem jogállami módon, gyenge érvanyaggal és nem az elesettek oldalán állva működött.
A jelöltek megválasztását követően a házelnök és a miniszterelnök is gratuláltak az új alkotmánybíróknak.
Magyar Péter a Facebookon külön kiemelte a Ligetinek szóló gratulációját:
Fogoly volt vagy fogoly lett?
A választási folyamatról szóló beszámolóiban a Telex elsősorban azt hangsúlyozza, hogyan akarják a jelöltek helyreállítani az Alkotmánybíróság szakmai tekintélyét. Ligeti Miklós egyenesen „foglyul ejtett Alkotmánybíróságról” beszélt, amelynek szerinte vissza kell adni a méltóságát. Chronowski Nóra a testület szakmai legitimációjának megerősítését hangsúlyozta, Kovács András György pedig arról beszélt, hogy a Sólyom László vezette rendszerváltó Alkotmánybíróság által megteremtett alkotmányossági gyakorlatot szeretné újraéleszteni. Ebben az olvasatban tehát a mostani személycsere mindenekelőtt egy korábban politikailag foglyul ejtett intézmény helyreállítása.
A Hír TV ezzel szemben a hatalomkoncentráció felől közelít, azt hangsúlyozza, hogy a kormány sorra alakítja át a közjogi intézményeket és cseréli azok vezetőit. Ebbe a keretbe illeszkedik az Alkotmánybíróság átalakítása is. A Fidesz ezért nem is vett részt az alkotmánybíró-választásban: álláspontja szerint a Tisza alkotmánymódosítással szüntette meg Polt Péter, Haszonicsné Ádám Mária, Lomnici Zoltán és Juhász Miklós mandátumát, ezért az így megüresedett helyek betöltését illegitimnek tartja. A fideszes érvelés lényege, hogy a parlamenti kétharmad előbb megváltoztatta a szabályokat, ezzel eltávolított négy alkotmánybírót, majd ugyanazzal a kétharmaddal maga választja meg az utódaikat.
A Telex narratívája szerint tehát az új bírák egy politikailag meggyengített Alkotmánybíróság függetlenségét állítják helyre; a Hír TV értelmezésében viszont éppen a Tisza tizedelte meg az intézményt, hogy egyszerre a testület harmadát lecserélhesse.